A számviteli beszámoló bemutatja az érdekelt felek (tulajdonosok, befektetők, hitelezők) és bárki számára a nyilvánosság előtt a vállalkozás vagyoni, jövedelmi helyzetét az adott üzleti év vonatkozásában. Ezt a dokumentumot elektronikus úton közzé kell tenni és letétbe kell helyezni, tartalma nyilvános.
A magyar Számviteli törvény szerint a beszámoló lehet egyszerűsített éves beszámoló, éves beszámoló, valamint kapcsolódó kormányrendelet alapján, adott cégek számára lehetőség nyílik mikrogazdálkodói beszámoló készítésére. Civil és egyéb szervezeteknek pedig a számukra előírt formátumban kell elkészíteniük beszámolójukat. Mind az éves, mind az egyszerűsített éves beszámoló tartalmaz mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet, amelyek tehát a nyilvánosság számára is megtekinthetőek.
Az elérhetőséget az Igazságügyi Minisztérium biztosítja. Itt akár saját vállalkozásunk, versenytársaink, üzletfeleink közzétett beszámolóit is meg tudjuk tekinteni. Civil szervezetek számviteli beszámolói az Országos Bírósági Hivatal honlapján tekinthetők meg, amely a Civil Szervezetek Névjegyzékét is vezeti.
A számviteli beszámoló egy tükör a vállalkozásról a külvilág felé
Minden cég köteles évente számviteli beszámolót készíteni, de tapasztalataink szerint a magyar kkv-k vezetői jelenleg nem teljesen érzik, vagy nem tudják felmérni, hogy ennek a dokumentumnak mekkora jelentősége van, milyen közvetett és közvetlen hatása lehet a cég sorsának alakulására. Jellemző, hogy kizárólag a könyvelőhöz utalják ennek elkészítését, „könyvelési iratként” tekintenek rá, általában a menedzsmentet mindebből annyi érdekli, a számítások eredményeként mennyi társasági adót kell majd befizetnie.
Még azoknál a cégeknél is, ahol az igényesség szándéka hatja át a számviteli beszámoló elkészíttetését, megesik, hogy a nem megfelelő kezekbe adott dokumentumok nem úgy készülnek el, ahogy az elvárható lenne. Tapasztalataink szerint a cégek kevesebb mint egyharmada rendelkezik tartósan olyan igényességű kiegészítő mellékletet is tartalmazó beszámolóval, ami teljeskörűen megfelel az elvárásoknak.
Tartalom és igényesség
Mivel a beszámolót közzé kell tenni, így természeténél fogva nyilvános, bárki számára hozzáférhető. A mai világban már egyébként sem lehet céginformációs adatbázisok nélkül létezni, ezek pedig összegyűjtik az üzleti partnerek nyilvános adatait, többek között a beszámolót is. Így a partner cégről a beszámoló alapján is következtetéseket tudunk levonni, nem kizárólag a kitöltendő űrlapból, hanem a többi mellékelt dokumentumból is. Ezért fontos, hogy a kiegészítő melléklet, amit a beszámolóhoz csatolunk elég részletező legyen, tartalmilag és minőségileg képviselje a céget.
Ide sok esetben érzékeny adatok is kerülnek: például a mérleg- és az eredménykimutatás számadatainak részletezése és magyarázata, illetve a cég különböző elszámolási módszerei. Ezek is olyan árulkodó információk, amiből komoly következtetések vonhatóak le egy vállalatról. Megmutatja, mennyire igényes a könyvelése, mennyire tartja fontosnak a vállalkozás vezetője, hogy rendben legyen az adminisztráció.
Az első benyomás az ismeretlenből
Életszerű jelenet, hogy egy üzleti tárgyalás előtt a felek tájékozódnak egymásról, ennek keretében pedig lekérdezik egymás céges információit – amelynek része lehet a számviteli beszámoló megtekintése is. Így tudhatják meg ugyanis, mekkora vagyona van a cégnek, mennyi eszközzel, pénzzel rendelkezik, mennyire tőkeerős, nincs-e eladósodva, mennyi bevétele és milyen eredménye van, hány fő munkavállaló mellett mennyi személyi költség szerepel a beszámolójában.
Ha nem a megfelelő mérleg és eredménykimutatás űrlap kerül kiválasztásra, ha a kiegészítő melléklet csupán egy 1-2 oldalas csatolmány, vagy abban csak sablonszövegeket, elvétve néhány számadatot találunk, konkrét információkat nem, jövőbeli lehetséges üzletfelünknek rossz érzése, hiányérzete támadhat. Csalódott lehet az a partner, aki lekér egy számára fontos adatot, de csak minimális információt tud kinyerni, még a törvényi minimumot sem feltétlenül. Előfordulhat, hogy a könyvelésére igényes cégvezető ilyenkor inkább más partner után néz, mert azt gondolja, hogy ami az éves beszámolóból és egyéb cégnyilvános adatokból a számára kitűnik, az az adott cég egészére is igaz.
Célszerű minden cég vezetőjében tudatosodnia: a külvilág felé való megjelenés cégnyilvános adatok formájában nem más, mint a cégük tükörképe.