Az átalányadózás szabályai 2022 január elsejétől jelentősen egyszerűsödtek. Mint adózási forma sok egyéni vállalkozásnak hoz adózási könnyítést, és ezzel reális alternatívát kínál a jelenleg KATA-t választók számára.
Az egyik legfontosabb módosítás, hogy már a mellékállásban vállalkozók is igénybe vehetik az átalányadózást. A jogalkotó adó és járulékmentes értékhatár bevezetésével tette lehetővé ezt a lehetőséget számukra. Az átalányadó azonban a fő állású egyéni vállalkozóknak lehet jó alternatíva. Érdemes számításba venni, mivel a tavaly történt KATA szabályok szigorítása után (3 millió Ft-os értékhatár, stb.), alternatívaként szolgálhat az új átalányadózási forma.
Amennyiben még nem sikerült eldöntenünk, hogy melyik adózási formát válasszuk, nem késtünk el a döntés meghozatalával, mert a KATA-ból bármely hónap utolsó napjáig tett nyilatkozattal ki tudunk lépni. Az átalányadózás pedig év közben is választható. A lehetőség adott lehet arra, hogy az év elején még a KATA-val a 3 millió forint alatti egy partner felé számlázás adóelőnyével éljünk, majd a 3 millió forint átlépése előtt átalányadóra váltsunk a következő hónapban. Sőt, az 1,2 millió forint adómentes jövedelmet az átalányadó esetén arányosítani sem kell! Adózás terén az újév tartogatott néhány újdonságot, ezért érdemes a lehető legtöbb, ebből adódó lehetőséget kihasználni. Ha erre nincs időnk vagy szakértelmünk, kérjük könyvelőnk segítségét és egyeztessünk az újdonságokról és az azokból fakadó lehetőségekről.
Kinek jó az átalányadó?
Erre a kérdésre összetett a válasz. Függ az árbevétel nagyságától, attól, hogy főfoglalkozásúként, vagy mellékállásban vállalkozunk, illetve, hogy milyen tevékenységet végzünk. Mindenképp érdemes könyvelővel, tanácsadóval átbeszélni a vállalkozás paraméterei alapján az új szabályozás előnyeit és hátrányait.
Amennyiben vállalkozásunk magas hozzáadott érték mellett alacsony költséggel működik, érdemes gondolkodni az átalányadózási forma választásán. Ne felejtsük el megvizsgálni azt a fontos részletet sem, hogy egy vagy több partner felé 3 millió forintot meghaladó bevételt számlázunk-e. Nézzük meg könyvelőnkkel, hogy tevékenységünk a törvényben felsorolt listán szerepel-e. Ha igen, akkor a kedvezőbb költséghányad (80%) kulcs szerinti adózásra vagyunk-e jogosultak. Vegyük figyelembe, hogy főfoglalkozású egyéni vállalkozóként az átalányadózás választásakor is legalább a mindenkori minimálbér vagy a garantált bérminimum szerinti járulékok megfizetésére vagyunk kötelezettek. A lényeg mindig a részletekben rejlik, ezért mutatjuk is amit az átalányadóról tudni érdemes.
A fő szabály
Bevételeink - 40% és 80% költséghányad esetén - a 24 millió forintot és - 90% költséghányad esetén - a 120 millió forintot az adóév egészében nem haladják meg és az éves összeget a naptári napok szerint arányosítani kell év közbeni átlépés, új vállalkozás indításakor. A bevételi határ átlépése esetén a vállalkozásunk a jövedelemadózás szabályai alá kerül.
Változnak a kulcsok
Az átalányadó új szabályozása szerint 3 költséghányad kulcs lép életbe. Ezek: 40%, 80% és 90%.
Az átalányadózás 40%-os költséghányad alkalmazását akkor válasszuk, ha éves bevételünk körülbelül 11 millió forint alatt marad. Amennyiben ezt az összeget átlépjük, akkor a vállalkozói jövedelemadózás kb. azonos adóterhelést fog jelenteni vállalkozásunknak, mint az átalányadózás. Viszont, ha partnereiknek egyenként több mint 3 millió forintot számlázunk ki, akkor kedvező megoldást jelent az átalányadózás.
A 40%-os költséghányad használatával szemben még nagyobb előnyt jelent, ha a tevékenységi kör alapján 80% költséghányad elszámolására jogosult egyéni vállalkozásunk. Ide tartozik például a gépjárműjavítás, fodrászat, szépségápolás, mint tevékenységi kör (TESZOR szám).
Az átalányadózás 90%-os költséghányad kulcsa a kereskedelmi tevékenységet végzőkre és a kereskedelmi tevékenységet üzletben végzőkre vonatkozik, vagyis a kiskereskedőkre. A törvény úgy szól, ha az egyéni vállalkozói tevékenységünk bevételei az adóévben kizárólag kereskedelmi tevékenységekből származnak és az átalányadózást közvetlenül megelőző évben bevételünk a 100 millió forintot nem haladta meg, választhatjuk az átalányadózást, amely a minimálbér ötvenszereséig lesz alkalmazható. Könnyű fejszámolással megállapíthatjuk, hogy az összeg 120 millió forint.
Adó- és járulékmentesség
Mielőtt még végleg eldöntjük, hogy az átalányadózást választjuk, nézzük meg, hogy járulékfizetési szempontból mi változott. 2022. január elsejével adómentes adóalap összeghatár került bevezetésre, amely tb-járulék és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában is adómentessé válik. Ez a határ az éves minimálbér fele, vagyis 1.200.000 forint.
40% költséghányad esetén 2.000.000 forint árbevétel lesz adó és járulékmentes, 80% költséghányad esetén 6.000.000 forint árbevétel lesz adó és járulékmentes! amennyiben az adott adóévben kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységeket végzi a vállalkozásunk és 90% költséghányad esetén 12.000.000 forint árbevétel lesz adó és járulékmentes, amennyiben az adott adóévben kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt egyéni vállalkozásunk.
Mi a járulékmentesség feltétele?
36 órát elérő munkaviszonyban társas vállalkozóként vagy nappali rendszerű oktatási intézményben legyünk biztosítva, esetleg kiegészítő tevékenységet folytató, például saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozók vagyunk. Jó hír az idősebbek számára, hogy amennyiben nem biztosított, nyugdíjas átalányadózók vagyunk, akkor csak 15% személyi jövedelemadó fizetésre leszünk kötelezettek az adómentes jövedelem feletti rész után továbbra is.
Mi a helyzet, a főfoglalkozású egyéni vállalkozóval?
Ebben az esetben a minimálbér vagy a garantált bérminimum szerint tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót kell megfizetned az adómentességi feltétel esetén is, de az szja alól az említett bevételi határig mentesülünk. Átalányadó esetén a nem adómentes jövedelemrész esetén fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék terhére egyéni vállalkozóként is érvényesíthetjük az szja adóalap kedvezményt.
A vállalkozások többsége tart az új adózási formák használatától, mert az biztosan komolyabb nyilvántartással párosul, ami a vállalkozás számára újabb kiadást jelent. Átalányadózóként is bevételi nyilvántartást vezetünk, a kisadózóhoz hasonlóan, itt nincs semmilyen újdonság. Az átalányadózó vállalkozás a költségeiről nem vezet nyilvántartást, nem számol el költséget, csak a törvény szerinti költséghányad alapján kalkulálja jövedelmét.