Cikkünkben a 2021-es év zárásához kapcsolódóan a majd 2022. május 31-én esedékes társasági adó kiszámítása kapcsán néhány fontos szempontra szeretnénk felhívni a figyelmet.
A társasági adóalany vállalkozások jelentős része az adózás előtti eredményének (profitjának) gyakorlatilag a 9%-át meg is fizeti adóként. Ez alapvetően azt is jelenti, hogy ezen vállalkozások nagy valószínűséggel nem foglalkoznak adótervezéssel, nem használják ki az adóalap-csökkentési lehetőségeket, illetve a nyereségadójuk optimalizálását elsődlegesen a költségek-bevételek alakításával, ennek tervezésével végzik.
A TAO összegét már az évzárásban szerepeltetnünk kell, így, ha már most készíti könyvelőnk a 2021. évi zárást, fontos, hogy adóinkról már most egyeztessünk vele. Az adóbevallások határideje ugyan 2022. május 31., abban azonban már csak a korábban kimunkált kalkuláció eredményét fogjuk rögzíteni, új dolog nem fog történni.
Az adóalap-csökkentési lehetőségek felmérése, számbavétele azért fontos, mert így akár egy magasabb, pozitív eredmény ellenére is előállhat az a helyzet, hogy valójában jóval kevesebb, akár nulla adót kell meghatároznunk. A lehetőségek felmérését és a könyvelőnkkel való konzultációt követően ne féljünk élni sem ezekkel. Az alábbiakban ezeket az adóalapot, illetve adót csökkentő lehetőség közül emelünk ki néhány fontosabbat.
A fejlesztési tartalék
A fejlesztési tartalék egy adóalap csökkentő tétel, amely a jelenlegi szabályok szerint az adózás előtti eredmény mértékéig képezhető, azaz – ha nincs más növelő tétel – akár teljesen ki is nullázhatjuk adóalapunkat és nem kell társasági adót fizetnünk. Fontos, hogy ha élünk a fejlesztési tartalékkal, annak összegével egyező mértékben az eredménytartalékunkból lekötött tartalékot kell képeznünk, azaz erre az összegre vonatkozóan osztalékfizetési korlátunk lesz. Így ha osztalék kivételét célozzuk meg, célszerű ha ezzel nem élünk. Viszont, ha a következő 4 éven belül bármilyen beruházást, eszközbeszerzést tervezünk (pl. autó, gépek, informatikai eszköz), arra ez megfelelő lehet. Gyakorlatilag előre érvényesített adótörvény-szerinti értékcsökkenésként működik, azaz, amikor majd később megvesszük és használjuk is az eszközt, a fejlesztési tartalékkal fedezett rész után nem fogunk tudni társasági adóban értékcsökkenést érvényesíteni.
Értékcsökkenési leírás figyelembevétele, értékcsökkenési politika
A számiteli politika szerint a könyvelésben elszámolt értékcsökkenési leírás költsége és a kivezetett eszközök könyv szerinti értéke növeli az adózás előtti eredményt, azonban a társasági adótörvény által megengedett módszer szerinti értékcsökkenés, vagy könyv szerinti érték pedig csökkenti azt az adóalap számítása során. A számviteli törvény az eszközök hasznos élettartama és várható maradványértékük alapján határozza meg az eszközök értékcsökkenési leírását. Viszont a társasági adó számos eszköznél előre rögzített lineáris értékcsökkenési leírást ír elő, illetve bizonyos esetekben választási lehetőséget is biztosít számunkra a fő szabály szerinti kulcstól magasabb mértékű értékcsökkenési leírás választására. Amennyiben tehát a számvitelben a hasznos élettartam alapján kalkulált értékcsökkenés kevesebb mint a társasági adótörvény által meghatározott kulcs, úgy az értékcsökkenést érintően adóelőnyünk lesz. Pl. ha autóval rendelkezik vállalkozásunk és számviteli szempontból úgy döntünk, hogy azt 8 évig használjuk, úgy az évi 12,5% értékcsökkenés költségelését teszi lehetővé. A társasági adóban előírt mérték 20%, így a különbözetet az adóalapban megtakaríthatjuk. A jó értékcsökkenési politika többek között azért is fontos egy tárgyi eszközökkel is rendelkező vállalkozásnál, mert a számviteli eredményt nagyon leronthatja az, ha mindenképpen ragaszkodunk ahhoz, hogy ugyanolyan kulccsal számítsuk az értékcsökkenést a számvitelben, mint az adóban. Örüljünk a szép, pozitív eredménynek, és az alacsony adóalapnak.
KKV-k beruházási kedvezménye
Maximum az adózás előtti eredmény mértékéig vehető igénybe. Ez a kedvezmény egyéb megkötéssel – pl. lekötött tartalék képzéssel – nem jár, viszont a fejlesztési tartalékhoz képest megszorító feltétel, hogy itt kifejezetten meg van határozva egy szűkített eszközcsoport, amelyre igénybe vehető (pl. autóra csak akkor, ha a vállalkozásunk azt a bevételszerzéshez használja, fuvaroz, kiszállít). Lényeges feltétel, hogy vállalkozásunknak az adóév egészében csak magánszemély lehet tagja – a fejlesztési tartalék esetén egyébként ilyen megkötés nincs. További érdekesség, hogy ez a beruházási kedvezmény (amely a tényszerűen megvalósult beruházásokra vonatkozik) és a fejlesztési tartalék képzése (amely a jövőbeni beszerzések kapcsán kerül megképzésre) nem zárja ki egymást.
Az adóból levonható a pénzügyi lízing kamata is
Tárgyi eszközeink beszerzéséhez vagy előállításához igénybe vett hitelszerződésben szereplő kamatok összege adókedvezményként levonható. Ez a kedvezmény tehát nem adóalapot csökkentő kedvezmény, hanem az adóból vonható le, azaz adókedvezmény. Hogy jogosultak legyünk erre a kedvezményre, több követelménynek kell megfelelnünk, például kis- és középvállalkozásnak kell minősülnünk. Amennyiben tehát vállalkozásunk gépkocsit lízingel, amellett, hogy a kamatot ráfordításként elszámolja, annak összegét az adó összegéből le is vonhatja.
K+F adóalap csökkentő tétel
Egyre többen alkalmazzák a kutatásfejlesztéshez kapcsolódó adóalap csökkentési lehetőséget. Viszont, hogy ezzel élni tudjunk, meg kell állapítanunk, valóban kutatásfejlesztésnek minősül-e az általunk végzett tevékenység. Ha nem, akkor nem kaphatja meg a K+F minősítést. A kérdést illetőleg érdemes a minősítéssel kapcsolatban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH) fordulni, amely megvizsgálja és minősíti tevékenységünket. Fontos, hogy a K+F tevékenységhez kapcsolódó adóalap csökkentés lehetőségéről egyeztessünk könyvelőnkkel, fordítsunk kellő figyelmet a közvetlen költségek elszámolhatóságára és hogy az anyagköltségeket, az igazgatási költségeket helyesen számoljuk el.
Amennyiben a feltételek adottak, az ilyenként minősülő költségeinket gyakorlatilag „duplán” számolhatjuk el, mivel egyszer lényegében költségként érvényesítjük (vagy egyösszegben, vagy értékcsökkenésként), majd ezt követően még adóalap-csökkentésként is érvényesíthetjük.
Foglalkoztatottak kapcsán igénybe vehető kedvezmény
A megváltozott munkaképességű dolgozóink esetén kedvezményre vagyunk jogosultak. A havonta fizetett munkabér, de legfeljebb az év első napján érvényes minimálbér összegével csökkenthetjük a társasági adó alapunkat. A kedvezmény feltétele, hogy cégünk átlagos állományi létszáma nem haladhatja meg a 20 főt.
Tudnunk kell, hogy kollégáink milyen szakképzésen vettek részt az adóévben, mert ehhez kapcsolódva is élhetünk adókedvezménnyel. A szakképzési munkaszerződés keretében, képzéssel foglalkozó tanintézményben folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként a megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24%-a érvényesíthető adózás előtti eredményt csökkentő tételként. Az a kollégánk, aki a szakképzésben részt vett, és sikeres szakmai vizsgát tett, és őt a vállalkozásunk további 12 hónapon át még foglalkoztatja, a befizetett szociális hozzájárulási adóval csökkenthető a társasági adó alapunk. Ez arra a munkavállalónkra is igaz, aki munkába állása előtt igazoltan 6 hónapig munkanélküli státuszban volt.
A harmadik létszámhoz kapcsolódó kedvezményt az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő vállalkozások vehetik igénybe, amennyiben az adóév utolsó napján max. 5 fő az állományi létszám, és nincs adótartozásuk. Az adóalap-csökkentési lehetőség a tárgyévi létszámnövekmény és az év első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének szorzata.