Korábban a nem adóalanyoknak, jellemzően magánszemélyeknek nyújtott ún. távolsági értékesítést végző adózóknak jelentős adminisztrációval kellett számolniuk. Az OSS rendszer megérkezésével, 2021. július 1-jével viszont egyszerűsítések történtek az ilyen jellegű ügyletek kezelését illetően. Távolsági értékesítésen jellemzően olyan értékesítéseket értünk, amikor uniós magánszemélyeknek értékesítünk termékeket, például webshopon keresztül és ezeket a termékeket mi szállítjuk el a vevőnek.
A jogszabály ezt így foglalja össze:
- a termék az Európai Közösség egyik tagállamából a másikba kerül,
- az értékesítő az áru rendeltetési helye (ahova szállítjuk) szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany,
- a vevő az értékesítő tagállamától eltérő tagállamban illetőséggel bíró nem adóalany (például magánszemély vagy adóalany, azonban alanyi adómentes, vagy kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végez, vagy mezőgazdasági tevékenységet végző, különös jogállású adóalany),
- a termék kiszállítását az értékesítő maga, vagy az ő megbízásából más végzi.
A távolsági értékesítések esetében figyelemmel kellett lenni bizonyos értékhatárok alakulására is (az egyes országokban elért vagy várható éves forgalomra, ez jellemzően 100.000 vagy 35.000 euró összeget jelentett) és ha ezeket meghaladtuk, akkor abban az országban kellett adófizetési kötelezettségünket teljesíteni, ahova az árut kiszállítottuk. Ez az adott ország számlázási szabályait is magával vonta, továbbá adószámot kellett kérnünk abban az államban, hogy bevallási kötelezettségünket is ott teljesítsük. Az összeghatár alatt viszont a saját országunkból számlázhattuk ezeket az ügyletek, magyar áfával és magyar bevallás benyújtásával, igaz ekkor is választhattunk, hogy az értékhatárt nem vesszük figyelembe és már az első értékesítésre is a másik állam szabályait alkalmazzuk.
Tehát a távolsági értékesítésekről mindig általános forgalmi adót tartalmazó számlát szükséges kiállítani, a számlán vagy a feladás, vagy a kiszállítás szerinti tagállam adómértékét kell feltüntetni.
A nem adóalanyoknak történő távolról is nyújtható szolgáltatásokra vonatkozóan eddig is rendelkezésre állt az ún. MOSS-rendszer (Mini Egyablakos Rendszer) alkalmazása, ahol az Európai Közösségbe nyújtott nem adóalanyoknak történő szolgáltatásink után keletkező adófizetési kötelezettséget teljesíthettük egyszerűen. A pl. távközlési, rádió- és televízióműsor-, illetve elektronikus szolgáltatást (pl. tárhelyszolgáltatás, távoktatás, zene, film és játék rendelkezésre bocsátása) nyújtó adózóknak szóló könnyítés lényege az volt, hogy nem volt szükséges adószámot kérnünk a teljesítési hely országában és ottani szabályok szerint számláznunk, adóznunk, hanem székhelyünk szerinti országunk adószámával beregisztrálva a MOSS felületére összesítve adhattunk be bevallást az egyes országokra vonatkozóan és az adót is egy összegben utalhattuk el.
A már említett 2021. július 1-től hatályos változás lényegében ezt a rendszert bővítette ki, az így létrejött OSS (One Stop Shop) közösségi egyablakos rendszer a távszolgáltatások mellett már a távolsági értékesítéseket is magába foglalja.
Kinek érdemes használnia?
Az OSS egy elektronikus ügyintézési szolgáltatás azok számára, akik az EK tagállamaiba szeretnének szolgáltatást vagy termékértékesítést végezni nem áfa-alanyok számára. A rendszer három sémára bontja a használatot: uniós, nem uniós és import működésre. Amennyiben valaki mindhárom séma feltételeinek megfelel, úgy mindháromra regisztrálhat.
Az országonkénti értékhatárok egységesítésre kerültek, a távszolgáltatások és távértékesítések együttes összege 10.000 euróban (rögzített árfolyamon 3 100 000 forint) lett meghatározva, ezen összegig a saját országunk szabályait alkalmazhatjuk. Esetünkben magyar szabályok szerinti számlázás történik magyar adómértékkel és magyar bevallással. Ha túllépjük ezt az értékhatárt, akkor vagy bejelentkezünk a rendszerbe, vagy a teljesítés helye szerinti ország szabályait alkalmazzuk, tehát ott kérünk adószámot és ott adózunk, számlázunk.
Ugyanakkor ez csak lehetőség, dönthetünk úgy is, hogy az értékhatár el nem érése esetén is a teljesítés helye szerinti ország szabályai szerint járunk el vagy egyből az OSS-rendszerbe regisztrálunk.
Az OSS alkalmazása esetén a számlázásra a magyar áfa-törvény előírásai az irányadók, ugyanakkor a teljesítés helye szerinti állam adómértéket kell alkalmaznunk és feltüntetni a számlán. Értékesítéseinkről negyedévente országonkénti bontásban bevallást kell benyújtanunk a rendszer felületén keresztül legkésőbb a negyedévet követő hónap utolsó napjáig, az EKB árfolyamán átváltott ügyletek adóját pedig forintban utaljuk el a NAV által megadott számlaszámra. A NAV a megkapott összegből továbbítja az egyes tagállamoknak járó adót. Az OSS nem használható áfa levonásra, csak a fizetendő adó rendezésére szolgál.
Az OSS-en belül választható sémák
Uniós séma
Közösségi távértékesítésekre és távszolgáltatások nyújtására szolgáló felület. Kik választhatják?
- Közösségi adóalany, aki csak a székhely szerinti államban regisztrálhat;
- harmadik állam adóalanya, akinek állandó telephelye van Magyarországon, itt köteles regisztrálni;
- harmadik állam adóalanya, akinek több állandó telephelye van a Közösségben, választása szerinti országban regisztrálhat;
- harmadik állam adóalanya telephely nélkül pénzügyi képviselő közreműködésével regisztrálhat ott, ahol az értékesítést végzi;
- elektronikus felületek, ún. platformok: Közösségben letelepedett vagy nem letelepedett adóalanyok lehetnek, amelyek Közösségen belüli olyan távértékesítéseket segítenek elő, amelyekben a termékek a Közösség területén találhatóak (szabadforgalomba vannak helyezve) és ott értékesítik őket, valamint a platformon keresztül eljáró tényleges értékesítő nem telepedett le a Közösségben.
A szolgáltatásokra vonatkozó egyedi szabály: csak olyan tagállamokban teljesített ügyletek tüntethetők fel a bevallásban, ahol nem rendelkezik letelepedéssel. Az értékesítésekre vonatkozó különös szabály, hogy a termékértékesítést végző adózó a letelepedés szerinti és az azonosítót kiadó tagállamokban teljesített ügyleteket is bevallhatja az OSS-ben, ha az árut egy másik tagállamból szállították oda.
Nem uniós séma
Csak szolgáltatásokra alkalmazható, ugyanakkor a távszolgáltatások mellett más szolgáltatásokkal is kiegészülnek,. Így többek között az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatás (pl.: ingatlan tervezése, közvetítése és értékbecslése) vagy a más tagállamban végzett offline képzés vagy oktatás, illetve a rendezvények szervezése (a kiállítások, esküvők vagy bemutatók). Vagyis olyan szolgáltatások, amelyek amúgy is a teljesítés helyén adóznának.
Kik választhatják?
- Harmadik állam adóalanya, akinek nincs állandó telephelye a Közösségben és egyetlen másik tagállamban sincs bejelentkezve a rendszerben, akkor regisztrálhat Magyarországon;
- harmadik állam adóalanya, ha nincs letelepedve az EK területén, bármelyik tagállamban regisztrálhat.
Importséma (iOSS)
Harmadik országokból feladott vagy fuvarozott, 150 eurót meg nem haladó belső értékű, nem jövedékiadó-köteles termékek távértékesítésére szolgál.
Kik választhatják?
- Közösségi adóalanyok;
- harmadik állam adóalanya közösségi állandó telephellyel;
- harmadik állam adóalanya letelepedés nélkül csak közvetítőn keresztül, pl. pénzügyi képviselői;
- elektronikus felületek (platformok), amelyek olyan, a Közösségben letelepedett vagy nem letelepedett adóalanyok, amelyek 150 euró belső értéket meg nem haladó értékű, nem jövedékiadó-köteles termékeknek harmadik országból a Közösség tagállamába történő távértékesítését segítik elő.
Az adózó a harmadik államból importált termékek távértékesítését terhelő adót vallhatja be és fizetheti meg, így a terméknek a Közösség területére történő behozatala - az iOSS regisztráció vámhatósági ellenőrzését követően - adókivetés mellőzésével történik.
A regisztráció folyamata
A regisztráció feltétele egy magyar székhellyel és adószámmal rendelkező cég, melyet ügyfélkapuval rendelkező természetes személy képvisel. Az EU-s sémába a www.magyarorszag.hu weboldalon keresztül lehet regisztrálni ügyfélkapun keresztül.