Az adótudatosság következetes adózást jelent, amelynek középpontjában napjainkban már nem az állam bevétele, hanem inkább az adófizető áll. A céges adózók legális keretek között többféle adózási mód és szabály közül választhatnak, így rengeteget spórolhatnak, vagy inkább csak spórolhatnának. Miért a feltételes mód? Mert a szakemberek sokszor azt tapasztalják, hogy a cégek vezetői nem kellőképpen adótudatosak, cégalapítás előtt nem konzultálnak könyvelővel, adótanácsadóval a megfelelő adózási mód kiválasztásáról. Mindezek mellett nem feltétlenül informáltak az igénybe vehető adókedvezményekkel kapcsolatban.
Gyakorlati szempontból megvizsgáljuk és megmutatjuk, hogy mit nyer egy cégvezető, aki tudatosan tervezi meg vállalkozása jövőjét. Adótanácsadók szerint a kormány intézkedéseinek köszönhetően hazánkban az elmúlt nyolc-tíz évben jelentősen javult az adómorál. Elfogadottá vált/válik az a szabály, hogy az állami kiadások fedezetének biztosításához minden adózónak hozzá kell járulnia. A javuló adótudatos szemlélet több százmilliárd forint többletbevételt hoz minden évben a központi költségvetésnek.
Az elmúlt évtizedekben a magánszemélyek és cégvezetők adózáshoz való viszonya nem volt mindig következetes. Nem volt meg az adóhivatal és az adózó közti párbeszéd a tekintetben, hogy miért van szükség a közteherviselésre. Ki örülne annak, ha a pénze egy részét be kell adni a közösbe és nem tudja mit is kap érte cserébe. Amint a kormány ebben a tekintetben változtatott álláspontján, és látható jelei lettek az adóforintoknak – például jobb utak, iskolák, intézmények, közbiztonság, gyorsabb, rugalmasabb közigazgatás – a másik oldal szemlélete is megváltozott.
Amit a kormány tesz az adótudatos szemlélet növelése érdekében
A kormány felismerte, hogy a kisebb adókulcsok bevezetése kedvezően fog hatni az adózási kedvre, ezért az elmúlt években tovább csökkentette a cégeket terhelő adókat, aminek következtében a magyar GDP összegének 2 százalékát jelentő adócsökkentés valósult meg. Az adóhatóság oldalán történt szemléletváltásnak köszönhetően pedig az adóhivatal elsődlegesen nem szigorú fellépéssel kíván a cégvezetőkre hatni, hanem mentorálni, segíteni, szolgáltatni szeretne, partnerként tekintve a cégek vezetőire, amely szintén javítja az adótudatosságot. A vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet megteremtésének fontos része a cégek adóbevallásának egyszerűsítése, a folyamatos adminisztrációs teher csökkentése.
Az elmúlt évek tapasztalatai (a felülteljesített adóbevételi tervek) bebizonyították, hogy az egyszerűsített szabályozás, a kevesebb adófajta, az adózók partnerként kezelése, a nem azonnali szankcionálás egyértelműen növeli az adótudatosságot.
Miben tudja segíteni a könyvelő az adótudatos cégvezetőt?
Amennyiben tudatosan tervezzük meg cégünk adózását, már a kezdetektől fogva törvényes keretek között sok pénz spórolható meg. Van egy fontos kérdés: melyik könyvelő iroda támogatja az adótudatos cégvezetést? Mivel a cégek vezetői többnyire nem rendelkeznek olyan adózási ismerettel, amelyek által ki tudnák használni az adórendszer számukra biztosított előnyeit, ezért adótanácsadóik, könyvelőik javaslataira hagyatkoznak.
Vannak vállalkozások, akik a saját nyugalmuk érdekében inkább befizetik az igénybe vehető kedvezmények nélküli adót, hiszen ez esetben egy esetleges adóellenőrzés folyamán nem kell komolyabb keresztkérdésekre válaszolni. Az adótudatos cégvezetőnek igenis egyik első és talán legfontosabb feladata, a megfelelő könyvelő kiválasztása, hiszen a szakmailag felkészült könyvelő teljesen törvényesen extra kiadástól tudja megóvni ügyfelét, az ezáltal felszabadult kapacitásokat pedig a kkv-k növekedésre tudják fordítani.
Az állam jelenleg az ilyen jellegű tájékoztatást ráhagyja a könyvelőkre, adótanácsadókra. Az adóhatóság ügyféltájékoztatási folyamata még jelentős fejlesztésekre szorul, telefonos segítség, vagy információkérés esetén több az eredménytelen megkeresés. A betelefonálót az esetek többségében a könyvelőjével való egyeztetésre irányítja a hatóság, vagy arra, hogy keressen egyet.
Az adótudatosság már a cégalapításnál jelen kell legyen
A megfelelő adózási forma kialakítására már a cégalapítás előtt gondolni kell. A tudatos döntés érdekében jó, ha a cégvezető alaposan körbejárja a kérdéseket. Társas vállalkozás vagy egyéni vállalkozás a helyes választás? Amennyiben társas vállalkozás mellett dönt az alapító, akkor adózási szempontból melyik a helyes? Betéti társaság, közkereseti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság? Netalántán zártkörű részvénytársaság?
Adózási szempontból az első három cégforma esetén adófizetési kötelezettségben nincs különbség. A zrt., valamint a korlátolt felelősségű társaság és a betéti társaság adózása szinte megegyezik, azzal a különbséggel, hogy zrt. és kft. a KATA szerinti adózást nem választhatja. A választott adózási formáról, illetve arról, hogy milyen módon kíván a cég majd a jövőben Áfát fizetni, az alapításkor kitöltendő, adóhatóság felé továbbított nyilatkozatban kell rendelkezni. Lehetőség van arra is, hogy már az alapításkor közösségi adószámot is igényeljen a vállalkozás, ha kereskedelmi kapcsolatot kíván folytatni más EU tagállami cégekkel, illetve azt is bejelentheti, ha más országban tervezi majd megfizetni az Áfát. Ezen kérdések eldöntése, megválaszolása mind az adótudatos döntésmechanizmus részét képezi.
A társasági adó az adótudatosság szemszögéből
Hamarosan közeleg a társaságok éves zárása, ezért a KATA alanyok kivételével minden idesorolandó cégnek május 31-ig le kell adnia a tavalyi évre vonatkozó gazdasági tevékenységének számait, mutatóit.
Az első és nagyon fontos kérdés, hogy TAO esetén igénybe vehető-e adókedvezmény. Ha igen, akkor milyen kedvezményekkel lehet számolni? Az a cégvezető, aki kellően felkészülve közelíti meg ezt a témakört, tudja, hogy az adótudatosság azt is jelenti, hogy a törvény által felkínált lehetőséggel élni kell, sőt aki nem él velük, az elpazarolja vállalkozása erőforrásainak egy részét.
Nem az eredményt kell költségek elszámolásával csökkenteni és így alacsony eredmény után alacsony adót megállapítani, hanem egy szép eredmény esetén a megfelelő kedvezmények, mentességek alkalmazásával megállapított megfelelően kis összegű adót megfizetni. A KKV szektor döntő többsége esetén megállapítható, hogy a közzétett beszámolójának eredménykimutatásában az adózás előtti eredmény 9%-a társasági adó. Ez azt jelenti, hogy nem érvényesít az adóalap csökkentését eredményező tételeket, ami öreg hiba, hiszen nagyon sokféle lehetőség adott. Az adótudatos vállalkozás onnan ismerhető fel, hogy szép eredménye van, de ehhez képest igen alacsony – vagy akár semmi nyereségadója.
Mikor adótudatos döntés a KIVA?
KKV cégvezetőként mindenképpen érdemes megfontolni például a kisvállalati adót, a KIVA-t. Szakemberek véleménye szerint a KIVA választásával az áttérésre jogosult, foglalkoztatottal rendelkező cégeknek több mint a 80 százaléka jobban jár vagy járna.
A KIVA a megtermelt nyereség kivonását és a béreket adóztatja. Tehát a kisvállalkozói adó nem akkor adóztatja a megtermelt nyereséget amikor megtermelődött, hanem amikor a tulajdonos/ok kivonják a cégből. Annak a cégvezetőnek, aki a cég fejlődését, növekedését tartja szem előtt és nyereségét inkább visszaforgatja, mintsem kivenné, jó döntés a KIVA alkalmazása. Társasági adót ezzel szemben az adott üzleti év adózás előtti eredménye után minden évben meg kell fizetni.
A KIVA igazi előnye mégsem itt keresendő, hanem a foglalkoztatásban, a személyi jellegű kifizetésekben és az egyszerűsített adminisztrációban. A kisvállalkozói adó kiváltja a szociális hozzájárulás adót. Ez jelentős adóelőnyt jelent, mert a személyi jellegű kifizetések után a szociális hozzájárulási adó összesen 13% többlet kifizetést jelentene. Ezzel szemben a KIVA hatálya alatt jelenleg csak 10%-ot fizetünk. Spóroltunk 3%-ot, ami a KKV szektor alacsony tőkeellátottságát nézve komoly megtakarítás.
További megtakarítás az iparűzési adóban az, hogy a főként foglalkoztató cégek jellemzően az árbevételükkel szemben nagy bérköltségtömeggel rendelkeznek, amely alap esetben az iparűzési adóalapban nem érvényesíthető. KIVA alanyként azonban választható egyszerűsített adózási mód, amelynek keretében a KIVA adóalap 120%-a után fizeti meg a vállalkozás az iparűzési adót. Ez jelentős megtakarítást eredményezhet, hiszen a KIVA alap lényeges eleme a bruttó bérköltség, az árbevétel ebben az esetben nem számít.
Amennyiben úgy döntünk, hogy osztalékot veszünk fel akkor hátrányosabb helyzetbe kerülünk, mert ebben az esetben 10 %-ot kell megfizetnünk a 9% társasági adó helyett. Ebből is látszik, mennyire fontos lehet a következetes, előre megtervezett cégvezetés és ezen belül az adózás.
Az adótudatosság hogyan növeli a versenyképességet?
A KKV szektorban a cégek pénzforgalmi és a likviditási helyzetének kezelése az ügyvezető kezében összpontosul. A legfőbb kérdés, ami a legtöbb cégvezetőt az évzárással kapcsolatban érdekli, hogy mennyi a cég adózás előtti eredménye. Az a cégvezető, aki adótudatosan gondolkodik, nem követi el azt a szarvashibát, hogy mesterségesen „eredményt optimalizál”, év közben felköltségesíti a cégét, év végén pedig minimális nyereség tartalmat mutattat ki könyvelőjével.
A beszámolóban szereplő számok, adatok nyereségtartalma a valóságot kell, hogy tükrözze. Amennyiben nem ez a helyzet, előfordul, hogy a cégvezető a vállalkozása növekedését gátolja. Előfordulhat persze, hogy a cégvezető valójában a céget egyfajta „pénzgyűjtő” és „kifizetőhelyként” használja, ahol nincs kifejezetten komoly üzleti stratégia, jellemzően a tulajdonos személyi érdekei működtetik – és ha úgy kívánja a helyzet, lecserélik másikra, vagy cégtemetőbe küldik. Ezen vállalkozói körben az adótudatosság fogalma és elképzelése negatív irányban jelentősen torzul.
A hazai KKV szektor tőkeállománya jóval alacsonyabb a nyugat-európiai cégekhez képest, ezért itthon a cégek fejlődését, versenyképességének növelését hitelből kell megoldani. Amennyiben több tíz- vagy százmilliós forgalommal rendelkező cég büszke tulajdonosaként a bank kockázatelemző munkatársának beadjuk az előző évi mérlegünk, amelyben az ehhez a bevételhez csatolt nyereségtartalom a nullához közelít, negatív kép alakul ki a cég nyereségtermelő képességéről. Az ilyen jellegű adatok csatasorba állításával hitelképességünk nagyban megkérdőjelezhető.
De ugyanez vonatkozik arra, mikor egy leendő partnerünkkel megegyezünk halasztott fizetéssel párosuló áruszállításban. A kockázat minimalizálása érdekében a cégek ilyen esetekben megbíznak hitelbiztosító cégeket, akik esetlegesen garantálják a vevő helyett a fizetést.
Ezért fontos, hogy adótudatosan, következetesen vezessük cégünket. Könyvelésünk arról tanúskodjon, hogy az előző évhez képest szépen gyarapodó árbevétellel és folyamatosan javuló eredményekkel rendelkezünk. Adataink valósak, igazak legyenek. Hiszen kölcsönt leginkább annak szeretnek adni a bankok, akinek a múltbeli fejlődését nézve azt lehet vélelmezni, hogy nem lesz gondja a jövőbeni visszafizetéssel. Ezen kívül a piaci versenyben is csak az állja meg a helyét, aki hosszútávon gondolkozik.
Amennyiben nem így teszünk, saját magunk fogjuk vissza a fejlődőképes vállalkozásunkat a további növekedéstől.