Az év eleje sok cég életében összekapcsolódik a kötelező – vagy adott esetben választott – könyvvizsgálattal. A könyvvizsgálói munka, bár rendkívül sokrétű, tartalmát kötött jogszabályi keretek és szakmai irányelvek határozzák meg, mely kötelmekhez a könyvvizsgálónak tartania kell magát a munka során. A következő blogposztunkban bemutatjuk, hogyan épül fel a könyvvizsgálói munkafolyamat, és mik tartoznak a könyvvizsgáló legfontosabb feladatai közé. Kezdjük azzal, hogy miért van szükség magára a procedúrára, majd haladjunk a technikai részletek felé.
Mi a célja a könyvvizsgálatnak?
A gazdálkodó szervezetek pénzügyi és jövedelmi helyzetükről, vagyonukról és forrásaikról a jogszabályi előírásoknak megfelelően, évente tesznek közzé információkat beszámolójukban.
A könyvvizsgáló munkájának elsődleges feladata és célja annak megállapítása, hogy a beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült-e, illetve, hogy az valós és megbízható képet ad-e a vállalkozó pénzügyi és vagyoni helyzetéről, valamint a cég működési eredményéről.
A folyamat bizonyos cégek számára kötelező, más vállalatok pedig tudatosan, saját üzletpolitikai stratégiájuk mentén választanak könyvvizsgálót. Hogy ki melyik kategóriába esik, arról egy korábbi cikkünkben olvashat bővebben, itt.
A könyvvizsgálói munkafolyamat gyakorlati értelemben azt jelenti, hogy az erre jogosult szakember tüzetesen megvizsgálja az éves beszámolót (vagy az egyszerűsített éves beszámolót) a mérleggel, az eredménykimutatással és a kiegészítő melléklettel együtt annak érdekében, hogy ezen dokumentumok valódiságához, szakszerűségéhez ne férhessen kétség. Ennek keretében a leltárakat, alátámasztó dokumentumokat, alapbizonylatokat, nyilvántartásokat, bevallásokat kér be. Az ellenőrzés ezen kívül kiterjed még a létesítő okirat előírásainak, valamint a számviteli törvény betartásának ellenőrzésére is.
A könyvvizsgálónak adott esetben feladata igazolni azt is, hogy az üzleti jelentés tartalmi elemei összhangban állnak a beszámoló egyéb részeivel. Az üzleti jelentés az éves beszámolóhoz kapcsolódó, a cég üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve helyzetéről szóló átfogó, a vállalkozás méretével és összetettségével összhangban álló elemzés, amelyet köteles elkészíteni az éves beszámolót készítő vállalkozás, de a beszámoló többi részével közzé tennie már nem szükséges.
A könyvvizsgálati folyamat végén a szakember kötött formában, írásban adja ki a könyvvizsgálói jelentést, amelyet a beszámolóval együtt közzé kell tennie a gazdálkodó szervezetnek. A jelentés lehet minősített, illetve minősítés nélküli.
Gyakori tévhit a könyvvizsgálattal kapcsolatosan, hogy azt a „könyvelő intézi”, illetve az „ő dolga” kézben tartani az ügyfél oldaláról a folyamatot és megküldeni a részére minden kért dokumentumot. A könyvelő a Társaság menedzsmentje részére végzi a tevékenységét, a beszámoló elkészítése azonban a menedzsment felelőssége. A könyvvizsgáló a beszámoló könyvvizsgálatát végzi, és számtalan olyan információt kér és kérhet, ami eleve nem a könyvelő feladatköre. A könyvelő az elkészített beszámolót és a kapcsolódó alátámasztó dokumentációt adja át az ügyfélnek, az ezen túlmenően érkező könyvvizsgálati kérdéseket az ügyfélnek kell kezelni, vagy ha ezeket is a könyvelőtől várja, azt külön szolgáltatás keretében kérheti és várhatja el.
A könyvvizsgáló konkrét feladatainak mélyebb megértéséhez érdemes sorra venni az audit folyamatának - relatíve jól elhatárolható – munkaszakaszait is. Lássuk, hogyan épül fel a könyvvizsgálati procedúra!
Hogyan épül fel a könyvvizsgálati munkafolyamat?
Előkészítés
Első lépésként a szakember alaposan megismerkedik a céggel, majd a feltárt tények függvényében eldönti, hogy elfogadja-e a megbízást, vagy sem. Ha már egy korábbi évben elfogadta a kinevezést, ez esetben arról dönt, hogy megtartja-e az ügyfelet a következő vizsgálati időszakra is, vagy nem.
A megbízás elfogadása esetén a könyvvizsgáló ajánlatot ad, majd megkezdi az előzetes információk rögzítését olyan dokumentumok alapján, mint a cégkivonat, a korábbi beszámolók vagy más releváns források. Ezt követően tér rá az egyik legfontosabb szakaszra, a tervezésre és a kockázatok felmérésére.
Tervezés és kockázatbecslés
Az előkészítés után az vizsgálatot végző szakember kijelöli azt az eszközrendszert és vizsgálati módszertant, amelynek segítségével meg fogja tudni állapítani, hogy a vállalkozás beszámolója valóban a tényleges vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetet tükrözi-e.
Ebben a szakaszban gazdálkodó szervezetnek és környezetének a részletes analízise is megtörténik, melynek részét képezi a szabályozási környezet megismerése, a főbb jogszabályok és a számviteli politika főbb elemeinek feltérképezése, a tulajdonosi struktúra feltárása, a társasági szerződés megismerése, valamint a kapcsolt vállalkozások és a tranzakció típusok felmérése.
A vállalkozás mellett az ágazati tényezők is fontos részét képezik a megismerési folyamatnak, így releváns kérdést jelent például a piaci versenyhelyzet, a szállítói és vevői kapcsolatok rendszere, valamint a tevékenység sajátosságai (pl. ciklikusság, szezonális jelleg stb.) is.
A szükséges információk összegyűjtéséhez és a potenciális kockázatok felméréshez a szakember bekéri az előző évi beszámolót, a főkönyvi kivonatot, a pénzügyi terveket, csoportjelentéseket, majd a tervezés lezárása után következik a vizsgálati periódus.
A vizsgálati szakasz
A vizsgálati fázist két részre lehet elkülöníteni: az évközi, valamint az év végi vizsgálatra. Az évközi vizsgálat során a kockázatok átfogó azonosítása és felmérése történik meg, többek közt a belső ellenőrzési rendszeren keresztül, valamint egyéb releváns információk segítségével.
Az év végi vizsgálat lényegét a könyvvizsgálati eljárások elvégzése jelenti. Ennek keretében a könyvvizsgáló részt vesz a leltáron, melynek eredményeit feldolgozza, emellett különböző (elemző) eljárásokat és tételes teszteket is alkalmaz, külső és belső források bevonásával.
A szakember feladatát képezi ebben a szakaszban az is, hogy meghatározza, hogy a beszámoló szempontjából mi minősül lényeges információnak, vagyis olyan ténynek, amelynek elhagyása vagy hibás bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait és a felhasználók döntéseit.
A vizsgálati szakasz részeként az elvégzett eljárásokkal kapcsolatos konklúziók levonása is megtörténik, és a jelentős vizsgálati területekről összefoglaló készül, valamint elkészülnek a főlapok is.
Az eljárások lefolytatása mellett a jogszabályi megfelelőséget is ellenőriznie kell az auditot végző szakembernek. Ennek keretében meg kell állapítania, hogy az elkészített beszámoló formája és tartalma megfelel-e az érvényes jogszabályi előírásoknak, a számviteli törvénynek, valamint, hogy az üzleti jelentés és a kiegészítő mellékletek is megfelelnek-e az előírásoknak.
Véglegesítés és a jelentés elkészítése
A vizsgálati szakasz sikeres lefolytatása után nincs más hátra, mint áttekinteni az eredményeket, lefolytatni a még szükséges konzultációkat az ügyféllel, és elkészíteni a jelentést.
Ebben a fázisban a véglegesként megkapott beszámoló adatai összehasonlítása kerülnek az auditált számokkal, valamint az audit során felmerült módosítások ellenőrzése is megtörténik a könyvelésben.
A lázárási szakaszhoz tartozik még néhány technikai feladat, mint a vezetői teljességi nyilatkozat elkészítése és aláíratása az ügyvezetővel, a fordulónap utáni események vizsgálata, a vezetői levél összeállítása és megírása, a könyvvizsgálat összefoglaló dokumentumának elkészítése, valamint magának a jelentésnek az elkészítése, és a folyamat lezárása után annak archiválása is.
A könyvvizsgálói jelentés lehet minősítés nélküli, illetve minősített. Alapvetően a minősítés (hitelesítő záradék) nélküli könyvvizsgálói vélemény üzenete az abszolút pozitív. Minősítés esetén három lehetősége van a könyvvizsgálónak:
- korlátozott véleményt szükséges adni, ha a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak, vagy nem sikerült elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni, de azok nem átfogó hatásúak. Ebben az esetben konkrétan részletezni kell a korlátozásra okot adó tényeket a jelentésben.
- ellenvéleményt (elutasító záradék) szükséges adni, ha a ha a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak és azok átfogó hatásúak. Ez esetben is részletezni kell az ellenvéleményre okot adó tényeket.
- véleménynyilvánítás visszautasítása (záradék megadásának elutasítása) történik akkor, ha nem sikerült elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni és ezek átfogó hatásúak. A véleménynyilvánítás visszautasításának okait szintén tartalmaznia kell a jelentésnek.
A könyvvizsgáló feladatainak, illetve magának a folyamatnak a részletesebb bemutatása után nézzük meg röviden azt is, hogy mik azok a területek, melyekre nem terjed ki a szakember munkája.
Mire nem terjed ki a könyvvizsgáló munkája?
A könyvvizsgálat hatóköre nem terjedhet ki a vállalkozó jövőbeli életképességére és a legfőbb irányító (vezető) szerv, ügyvezető szerv tevékenységének hatékonyságára és eredményességére vonatkozó bizonyosság nyújtására.
A könyvvizsgálónak ezen kívül nem feladata az sem, hogy adózási és egyéb gazdasági kérdésekben állást foglaljon.
Természetesen a könyvvizsgálók végezhetnek a könyvvizsgálati tevékenység mellett egyéb tanácsadói tevékenységet is, az azonban nem része a beszámoló könyvvizsgálatát érintő tevékenységnek, amelyről a könyvvizsgálói jelentést adják.
Összegzés
Látható, hogy a könyvvizsgáló feladatai, bár sokrétűek, alapvetően kötöttek, és egy a nemzetközi standardok és a jogszabályok által is jól behatárolt mezsgyén mozognak.
Az audit egyrészt biztosítékot jelent arra, hogy az üzleti évről készített beszámoló a Számviteli törvény előírásai szerint készült, másrészt valós képet ad a vállalkozás pénzügyi, vagyoni helyzetéről, valamint működési eredményeiről, amely a befektetők, a hitelezők és a piac egyéb szereplői számára jelent hasznos információforrást.
A könyvvizsgálat fontos folyamatából a vezetők, tulajdonosok is sokat profitálhatnak, hiszen általa számos tekintetben visszajelzést kaphatnak cégükről, illetve a könyvelő munkájáról is, a hatósági vizsgálatok kellemetlenségei és esetleges szankciói nélkül, és az üzleti partnerek, befektetők szemében is kockázatmentesebb cég benyomását kelthetik egy “hitelesítő” könyvvizsgálati jelentés közzétételével.