A 2023-as év néhány változást hozott a cafeteria rendszer szabályozásának és adózási kérdéseinek tekintetében, de alapvetően idén is az elmúlt évekhez hasonlóan alakult a béren kívüli juttatások rendszere. Jelentősebb átalakulást a SZÉP kártyával kapcsolatban láthattunk, és bizonyos mértékben a munkába járás költségtérítésében is. A következő cikkünkben áttekintést adunk a fontosabb cafeteria elemek adózásáról, valamint az adómentesen nyújtható tételekre vonatkozó szabályokról is. Vegyük tehát sorra a különböző juttatási formákat, 3 nagy kategóriában, tehát a kedvezményesen adózó, az adómentes, és a jövedelemként adózó elemekre bontva.
Kedvezményesen adózó juttatások
Ha cafeteriáról van szó, az embereknek általában a bizonyos adókedvezmények mellett nyújtható juttatások jutnak eszükbe, melynek keretében beszélhetünk a hagyományos, béren kívüli juttatásról, valamint egyéb meghatározott juttatásokról is.
Az egyes meghatározott juttatások után a szolgáltató kevesebb adót fizet, mint az alapjövedelem után. Ennek értelmében a cégeknek ezen juttatások értéke után 1,18 szoros adóalap után 15% szja-t és 13% szochot kell fizetniük (TAO-s cégek esetén).
A fenti kategóriába tartozik például a csekély értékű ajándék, amelyet évente a minimálbér 10 %-át meg nem haladó összegig lehet biztosítani a munkavállaló részére, valamint a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, és a telefonszolgáltatás magáncélú használata is.
A Széchenyi Pihenő Kártya az egyedüli, amely béren kívüli (rekreációs) juttatásként adható. 2023-tól a SZÉP kártya - a korábbi 3 külön alterület egyesítése után - szabadon használható szálláshely szolgáltatásra, melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatásra, valamint a szabadidő eltöltését, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra is.
További változás idén augusztustól, hogy december 31-ig hideg élelmiszerre is felhasználható a keret. A szabályozás az alkoholtartalmú folyadékokra, valamint a dohány- és feldolgozott dohánypótló termékre nem vonatkozik.
Ezzel párhuzamosan a kormány a gazdaságvédelmi akciótervben döntött a SZÉP kártya keretének megemeléséről is. Így béren kívüli juttatásnak minősül, ha a munkáltató a munkavállaló részére 2023. december 31-ig az éves 450 ezer forintos rekreációs keretösszegen felül legfeljebb 200 ezer forint egyszeri juttatást is utal a SZÉP kártyára.
Adómentes juttatások
Amikor a juttatásokról van szó, nem csupán a hagyományos értelemben vett cafeteria elemeket érdemes számításba venni, hanem azokat a teljesen adómentesen nyújtható szolgáltatásokat és egyéb munkáltatói “figyelmességeket” is, amelyek nagyban hozzájárulhatnak az élhetőbb munkahely megteremtéséhez, és ezáltal a munkaerő hatékonyabb megtartásához. Ezekből mutatjuk be most a legnépszerűbbeket!
A munkáltató 0%-os adóteher mellett biztosíthat például kerékpárhasználatot, illetve maximum 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpárt magáncélú használatra, azzal a kitétellel, hogy az ilyen célból vásárolt eszköz esetén nem vonható le áfa.
Évente a minimálbér összegéig sportrendezvényre szóló belépőjegy, illetve bérlet is adómentesen biztosítható a munkavállalónak, illetve kulturális szolgáltatás keretei között a muzeális intézmény és művészeti létesítmény, kiállítóhely kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy. Az utóbbi alól kivételt képez a mozijegy.
A dolgozók egészségmegőrzése érdekében ingyenes védőoltást és járványügyi szűrővizsgálatot biztosíthat a cég, illetve a vállalati arculatot jól tükröző, a belső szabályzatban meghatározott munkaruha, védőruha vagy egyenruha is adómentesen biztosítható.
A munkáltató igény esetén átvállalhatja a munkavállaló gyermekének bölcsődei, óvodai szolgáltatását, akár az étkeztetést is beleértve.
A fentieken kívül, többek közt temetési segély és kegyeleti ellátás is összeghatár nélkül nyújtható adómentesen, előbbi kizárólag közeli hozzátartozók és házastárs részére, utóbbi viszont gyakorlatilag bárki számára, így például a munkavállalónak, a tagnak, a vezető tisztségviselőnek, azok hozzátartozójának stb.
Mivel a jogszabály nem határolja be a juttatásban részesíthetők körét, így lényegében akár egy a céghez semmilyen módon nem kapcsolódó személy is részesülhet ebből a juttatásból.
A munkába járás költségei is bizonyos keretek között adómentesen támogathatók, így például gépjárművel történő munkába járás esetén minimum 18 Ft/km, de akár 30 Ft/km költségtérítést is adható, bizonyos körülmények teljesülése esetén.
Jövedelemként adózó juttatások
Végül, léteznek olyan juttatások is, amelyek bár adózási szempontból nem kedvezményesek sem a munkáltató, sem a munkavállaló részére, a béren felül mégis jelenthetnek egyfajta alternatív eszközt a munkavállalók támogatására.
Ebbe a kategóriába tartozik többek közt a munkahelyi étkeztetés, a diákhitel törlesztésének támogatása a munkáltató részéről, illetve az önkéntes pénztári tagdíjak befizetése, valamint a munkáltató tulajdonában lévő üdülőben történő nyaraltatás is.
A fenti esetekben a munkáltatót a szokásos 13%-os közteherfizetési kötelezettség terheli, míg a munkavállalónak a 33,5%-os adó- és járulékkötelezettséggel kell számolnia.
Ha tetszett ez a bejegyzésünk, olvasd el a többi adózással kapcsolatos cikkünket is, itt.