„8 óra munka, 8 óra pihenés”, a jól ismert rigmus első felét a munka világában a legtöbben naponta átélik, hiszen a főállásban foglalkoztatottak legnagyobb része 8 órás munkaviszonyban, kötött munkarendben dolgozik. De mi a helyzet az ebédszünettel és a cigarettaszünettel? Bele kell számolni a 8 órába? Egyáltalán milyen hosszú lehet az ebédszünet hivatalosan? Alábbi blogcikkünkből kiderül!
Az ebédszünet és a cigarettaszünet az úgynevezett munkaközi szünet szabályozása alá esik a Munka törvénykönyvében. A jogszabály a munkaközi szünet kötelező mértékéről rendelkezik, akár cigarettaszünetről, akár ebédszünetről van szó. Ezek az időtartamok a munkaidő hosszával vannak összefüggésben, az alábbiak szerint:
- A munkaközi szünet legalább 20 perc, ha a napi munkaidő a 6 órát meghaladja.
- A munkaközi szünet legalább 45 perc, ha a napi munkaidő a 9 órát meghaladja.
- A munkaközi szünetet legalább 3, legfeljebb 6 óra munkavégzést követően szükséges kiadni.
A munkáltató dönthet úgy is, hogy részletekben adja ki a kötelező munkaközi szünetet, de arra mindenképp figyelnie kell, hogy egy kiadott szünetidő 20 percnél nem lehet kevesebb.
A napi munkaközi szünet mértéke lehet akár 60 perc is (a felek megállapodása szerint), ezt az időtartamot azonban nem haladhatja meg kötött munkarend esetén.
Az érthetőség kedvéért nézzünk meg néhány további, gyakran felmerülő esetet a munkaközi szünet kiadásának szabályairól, amely jobban megvilágítja, hogy mi az, amit jogosan követelhet a munkavállaló, és mi az, amit nem.
4 órás munkaidő keretben a munkáltatónak egyáltalán nem kötelező munkaközi szünetet biztosítania a munkavállaló számára.
Fontos továbbá, hogy az Mt. szerint a munkavállalónak egyben mindössze minimum 20 perces szünet jár, tehát a munkáltatónak nem kötelessége 45 percre elengedni beosztottját, például egy hosszabb ebédszünet céljából.
Gyakori kérdés, hogy a munkaközi szünet beleszámít-e a munkaidőbe, vagy ezt mindig azon felül kell értelmezni.
A válasz a munkavállalóra nézve sajnos kedvezőtlenebb, mivel a munkaközi szünet nem értendő bele a ledolgozandó órák számába, ezért hivatalosan, ha valaki például egy 60 perces ebédidőt vagy cigarettaszünetet vesz igénybe a munkaideje alatt, akkor ennyivel később is fejezheti be a munkát.
Érdemes a munkába lépéskor a munkáltatóval kitérni a munkaközi szünet kérdéskörére is, és ezt a későbbi viták és félreértések elkerülése végett akár a munkaszerződésben is rögzíteni.
Reméljük, hogy cikkünknek köszönhetően már jobban rálátsz a munkaközi szünetek kérdéskörére. Ha munkajogi kérdésed merülne fel, keress minket, vagy olvasd el a többi hasznos blogbejegyzésünket oldalunkon.