A Magyar Közlönyben november 28-án megjelent az idei „őszi” adócsomag, amely jelentős átalakításokat hoz a magyar adórendszerben. Többek között új jogintézményeket vezet be, bővíti az SZJA kedvezmények körét, és reagál az infláció hatásaira úgy, hogy több (korábban fix összegű) adót az inflációhoz köt. Az alábbi cikkünkben részletesen bemutatjuk a legfontosabb változtatásokat, hogy ezzel segítsünk egy kicsit jobban eligazodni az új adójogszabályok útvesztőjében. Kezdjük is néhány jó hírrel, az SZJA-t érintő változások témakörében!
Növekedtek a családi adókedvezmények
Az új adócsomag kiemelt figyelmet fordít a családok támogatására. Ezt jól mutatja, hogy a törvényhozók a családi adókedvezmény jelentős emelése mellett döntöttek, ami már sokak szerint nagyon időszerű volt.
A módosítás értelmében a kedvezmény mértéke gyermekszámtól függően növekszik, beleértve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek után járó kedvezményt is. Az emelés két szakaszban történik majd meg.
Az adókedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként az alábbiak szerint alakul:
| Időszak | Jelenleg – 2025.06.30. | 2025.07.01–2025.12.31. | 2026.01.01-től |
| Egy eltartott | 66 670 Ft | 100 000 Ft | 133 340 Ft |
| Két eltartott | 133 330 Ft | 200 000 Ft | 266 660 Ft |
| Három vagy több eltartott | 220 000 Ft | 330 000 Ft | 440 000 Ft |
| Tartósan beteg gyermek után járó további kedvezmény | 66 670 Ft | 100 000 Ft | 133 340 Ft |
A kifizető által nyújtott ingyenes szolgáltatások
Az őszi adócsomag a kifizető által nyújtott szolgáltatások szabályozásában is hozott némi változást.
Ennek értelmében a kifizető által ingyenesen nyújtott szolgáltatások esetében a bevételszerzés időpontjára vonatkozó szabályozás visszaáll a 2024. január 1-je előtti rend szerint. Eszerint a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amikor a szolgáltatást nyújtónak az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik (vagy keletkezne).
Az adókötelezettség akkor is megállapítható, ha a juttatásról készül bizonylat, illetve akkor is, ha ilyen bizonylat nem áll rendelkezésre.
Vásárolt szolgáltatások esetében továbbra is hatályban marad a 2024. január 1-jével bevezetett szabályozás, mely szerint a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amely a szolgáltatásról szóló bizonylaton szerepel.
A módosítás várhatóan egyértelműbbé és kiszámíthatóbbá teszi az érintett ügyletekkel kapcsolatos adókötelezettségek értelmezését.
Bővülnek a SZÉP kártya felhasználási lehetőségei
2025-től a SZÉP-kártya felhasználási lehetőségei is valamelyest bővülnek, melynek értemében a kártyabirtokosok az ott felhalmozott összegeket otthonuk korszerűsítésére, felújítására is fordíthatják. A kártyán 2025. január 1-jén rendelkezésre álló egyenleg, valamint a 2025-ben érkező munkáltatói juttatások összegének 50%-a lesz lakásfelújításra fordítható.
A lakásfelújítási célokra felhasználható termékek és szolgáltatások pontos listáját a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg.
Az intézkedés célja az építőipar fellendítése mellett az, hogy ez a juttatási forma ne csupán a turizmusban, hanem a lakhatási körülmények javításában is fontos szerepet töltsön be a jövőben.
Ezen kívül, új béren kívüli juttatás 2025. január 1-jétől a SZÉP-Kártya Aktív Magyarok nevű zsebe, amelyre a munkáltatók havi 10 ezer forintot utalhatnak. Ezzel 450 ezer forintról 570 ezer forintra nő a kártyán keresztül évente fizethető összeg. Az új zsebről az aktív életmóddal, sportolással kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke fizethető ki.
Fiatalok lakhatási támogatása
A munkáltatók 2025-től évi 1,8 millió forintig adhatnak lakhatási támogatást 35 év alatti munkavállalóik számára, amely felhasználható lakás bérleti díjának megfizetésére vagy lakáscélú hitel törlesztésére.
A támogatás igénybevételéhez a munkavállalónak be kell mutatnia a munkáltató felé a bérleti vagy hitelszerződést. Az adóterhek a támogatás mértékétől függenek: 1,8 millió forintig a munkáltató 28%-os közterhet fizet, és ezen összeghatár felett 33,04%-os közteherrel számolhatnak az érintettek, amely még mindig kedvezőbb a munkabér közterheinél.
Újabb adómentes juttatások a palettán
Még az SZJA témakörnél maradva, az adócsomag bizonyos könnyítéseket vezetett be az adómentes juttatások tekintetében is, és bővíti a magánszemélyek számára kedvezményesen vagy ingyenesen elérhető juttatási lehetőségeket. Az alábbi változások léptek hatályba, néhány kiemelt területen.
· Sportlétesítmények és sporteszközök adómentes juttatása
Újdonság, hogy a munkáltató vagy más kifizetők által fenntartott sportlétesítmények, valamint az ezekben elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes áron történő használata mostantól adómentes juttatásnak minősül.
· Állatkerti belépőjegyek adómentes juttatása
Az állatkerti belépőjegyek és bérletek is bekerültek a sportrendezvényekre és kulturális szolgáltatásokra adható adómentes juttatások körébe. Az ilyen juttatások mértéke azonban továbbra sem haladhatja meg a minimálbér éves összegét. Az utalványok ezen juttatásra továbbra sem használhatók.
· Sporteseményeken és nemzeti rendezvényeken adott ajándékok
Figyelemre méltó újítás a munkáltatók és a munkavállalók szempontjából is, hogy a kiemelt sportesemények vagy nemzeti rendezvények keretében adott reprezentációs ajándékok, valamint üzleti ajándékok ezentúl adómentesek lesznek.
· Visszaváltási díj ingyenes átengedése
Az új adócsomag szerint, a kifizetők adómentesen engedhetik át a visszaváltási díjas termékek, például meghatározott italtermékek csomagolását a magánszemélyek részére. Ugyancsak adómentesnek minősül a forgalmazó által fizetett vagy juttatott visszaváltási díj.
· Adómentes hallgatói hiteltartozás gyermekvállalás esetén
A hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet értelmében nemcsak a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összegét, hanem a Diákhitel II. havi törlesztőrészleteinek munkáltatói átvállalását is adómentessé tették. Emellett a munkáltatók által biztosított juttatás az előtörlesztéshez, vagyis a hitel gyorsított visszafizetéséhez is adómentesen adható, így a munkavállalók számára kedvezőbbé válik a hitel törlesztése és visszafizetése.
· Borászati termékek adómentessége
Jó hír a borászoknak és a borkedvelő cégvezetőknek is, hogy a borászati termékek üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása, amelyet korábban a 451/2023. kormányrendelet szabályozott, bekerült a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe.
A Személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változásokat át is tekintettük, térjünk most át egy a vállalkozások számára másik kiemelten fontos kérdésre, és nézzük meg dióhéjban, milyen változásokat hozott az új adócsomag az áfában.
Újdonságok a fizetővendéglátó tevékenységben
A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek számára lehetőség van tételes átalányadózás választására, amennyiben legfeljebb három, tulajdonukban vagy haszonélvezetükben lévő ingatlanban nyújtanak szálláshely-szolgáltatást.
Az éves tételes átalányadó mértéke lakószobánként 150 ezer forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót, és 38 ezer 400 forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma nem haladta meg a 2 milliót.
Fontos megjegyezni, hogy a tételes átalányadózás választása esetén az adó összege független a bevétel nagyságától; a fizetendő adó mértéke a kiadott szobák számától függ.
Változások az áfa területén
Az áfa és az adózás területén is fel kell tehát készülnünk néhány most hatályba lépett törvényi újdonságra, amelyek elsősorban a szürkegazdaság visszaszorítását, az adminisztráció egyszerűsítését és a kedvezményes szabályok kiterjesztését célozzák. Lássuk ezeket röviden.
Fordított áfa a földgáz-kereskedelemben 2025-től
Jövő év január 1-jétől a földgáz adóalany-kereskedők közötti értékesítése fordított adózás alá kerül, így az adófizetésre kötelezett fél az ügyletben a földgázt beszerző adóalany-kereskedő lesz.
A szabály egyúttal adatszolgáltatási kötelezettséget is előír mind a földgáz értékesítőjére, mind pedig annak beszerzőjére.
Az új előírásokat minden olyan ügyletre alkalmazni kell majd, amelynek teljesítési időpontja 2025. január 1-jén vagy azt követően esedékes.
A kedvezményes (5%-os) áfakulcs meghosszabbítása az új lakóingatlanoknál
Az ingatlan eladók számára jó hír, hogy újabb két évvel, 2026. december 31-ig meghosszabbították az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték hatályát. Ezzel továbbra is kedvező feltételek biztosítottak az új lakóingatlanok vásárlásához és értékesítéséhez.
A szabály az elhúzódó építkezésekre is kiterjed, így egy átmeneti rendelkezés értelmében az 5%-os áfa 2030. december 31-ig alkalmazható mindazon építkezések esetében, amelyek építési engedélye 2026. december 31-ig véglegessé vált, vagy amelyeknél az építkezést az egyszerű bejelentés szabályai szerint 2024. szeptember 30-ig bejelentették, illetve 2026. december 31-ig tudomásul vették.
Nyugtás vásárlás adóalap csökkentése
Az őszi adócsomag pontosítja a nyugtás vásárlások utólagos adóalap csökkentésének szabályait, lehetővé téve az adóalap módosítását árengedmények esetén is, ha az ügylet teljesítését nyugta tanúsította, nem pedig számla.
Amennyiben az ügylet után árengedményt adnak, és számla kibocsátása a törvény szerint nem volt kötelező, az utólagos adóalap csökkentés feltétele, hogy a nyugta adattartalmát a kötelezett megfelelően módosítsa. Ez a szabály biztosítja, hogy a nyugtás vásárlások esetében is érvényesíthető legyen az adóalap csökkentése, a szerződés módosítása vagy megszüntetése nélkül.
A módosítás célja az utólag adott árengedmények kezelése során felmerülő adminisztratív nehézségek megoldása, különösen azokban az esetekben, amikor számla kibocsátása nem történt. A nyugta adattartalmának módosítása egyértelművé teszi a tranzakció feltételeit és biztosítja az adóalap csökkentés jogszerűségét.
A nyugtakibocsátás új szabályai 2025-től
Az adócsomag pontosította a nyugtakibocsátás szabályait is, különös tekintettel az e-nyugta bevezetésére és a nyugta minimális adattartalmának változásaira.
Amennyiben az adóalany mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles nyugtát kibocsátani, amely lehet hagyományos vagy e-nyugta. Az e-nyugta akkor tekinthető kibocsátottnak, amikor az bekerül a nyugtatárba. Az e-nyugtát kizárólag elektronikusan lehet kiállítani és kibocsátani, a terméket beszerző vagy szolgáltatást igénybe vevő ezt vevői alkalmazáson keresztül érheti el a nyugtatárban.
2025-től az e-nyugtákra vonatkozóan új kötelező tartalmi elemek lépnek érvénybe, amelyek biztosítják az adózási szabályoknak megfelelő tranzakciós adatokat. Ezen felül az e-nyugtáról a vevő kérésére vagy jogszabályban meghatározott esetekben papír alapú másolatot kell biztosítani.
Az alanyi adómentesség szabályainak változásai
Fontos változás jövőre, hogy 2025-től a belföldön alanyi adómentes adóalanyok más EU-s tagállamokban is választhatják az alanyi adómentességet.
Az új szabályok azonban kizárják az adólevonási jog gyakorlását olyan belföldi beszerzések esetében, amelyek más tagállamban teljesített, de ott nem alanyi adómentesség alá eső ügyletekhez kapcsolódnak.
Emellett szűkül az alanyi adómentes vállalkozók import egyablakos rendszerhez kapcsolódó jogosultsága, továbbá a belföldi alanyi adómentesség választására jogosító bevételi értékhatár számításánál figyelembe kell venni a belföldön teljesített import távértékesítések adó nélküli ellenértékét.
Az import távértékesítésekhez beszerzett termékek vagy szolgáltatások után az alanyi adómentes adóalanyok nem gyakorolhatnak adólevonási jogot.
Gépjárműadó és cégautó adó
A gépjárműadó mértéke 2025-től évente az infláció mértékéhez igazodik, a regisztrációs adó valorizációs (vagyis inflációhoz kötött) szabályaihoz hasonlóan.
Az infláció számítása során a KSH tárgyévet megelőző júliusi és az azt megelőző év júliusi fogyasztóiár-index változását veszik figyelembe.
Az új adómértékeket a NAV minden év október 31-ig teszi közzé a honlapján, első alkalommal azonban a 2024-es adómértékeket átmeneti szabály szerint 2024. december 15-ig hirdetik ki.
Rossz hír a cégeknek, hogy jövő év január 1-jétől a cégautóadó havi mértéke is növekszik, az alábbiak szerint:
| Teljesítmény (kW) | „0”-„4” környezetvédelmi osztály-jelzés | „6”-„10” környezetvédelmi osztály-jelzés | „5”-„14-15” környezetvédelmi osztály-jelzés |
| 0-50 | 37 000 | 19 000 | 17 000 |
| 51-90 | 49 000 | 24 000 | 19 000 |
| 91-120 | 73 000 | 49 000 | 24 000 |
| 120 felett | 97 000 | 73 000 | 49 000 |
A cégautóadó is évente igazodik majd az inflációhoz, hasonlóan a gépjárműadónál alkalmazott szabályokhoz. Ennek alapjául a KSH júliusi fogyasztóiár-index változása szolgál. Az új adómértékeket A NAV minden év október 31-ig közzéteszi.
Az 5P és 5N környezetvédelmi besorolású hibrid és plug-in hibrid gépjárművek 2024. december 31-ig érvényes adómentessége meghosszabbodik, így a gépjárműadó és a cégautóadó alóli mentesség 2026. december 31-ig érvényesíthető (amennyiben az adókötelezettség 2025. január 1-jéig keletkezett.)
A jövedéki adó változásai 2025-től
2025-től több energiatermék és dohánytermék jövedéki adómértéke is emelkedik, és új szabályok lépnek életbe az adók valorizációjára és visszaigénylésére vonatkozóan.
Emellett a jövő évtől az energiatermékek, dohánytermékek és alkoholtermékek jövedéki adómértékeit is évente az infláció mértékéhez igazítják. Az inflációval korrigált adókról az adóhatóság minden év október 31-ig tájékoztatást nyújt.
Bővül a jövedéki adó visszaigénylésének köre is. A vasúti árutovábbítással foglalkozó vállalkozások a gázolaj mellett a villamos energia jövedéki adóját is visszaigényelhetik.
A kormányzati kommunikáció szerint a változások egyrészt az állami bevételek növelését célozzák, másrészt a szektorspecifikus támogatásokon keresztül segítik a stratégiai ágazatokat, például a vasúti szállítást.
Változások a szociális hozzájárulási adóban
A 2024 augusztusától hatályos veszélyhelyzeti rendelkezések törvényi szintre emelésével módosultak a munkaerőpiacra lépők utáni szociális hozzájárulási adókedvezmény feltételei.
A kedvezményre jogosító inaktív időszak 6 hónapról 9 hónapra nőtt, míg a kedvezmény 100%-os mértékű igénybevételének időtartama 2 évről 1 évre csökkent. Ezt követően további 6 hónapig 50%-os mértékben vehető igénybe a kedvezmény.
A szakirányú oktatás és duális képzés adókedvezménye esetében a módosítások szerint a munkáltató saját munkavállalója képzése esetén legfeljebb 12 hónapra érvényesítheti a kedvezményt, amelynek igénybevétele vizsgakötelezettséghez kötött.
Az adózás rendjét érintő legfontosabb változások
Az őszi adócsomag kisebb-nagyobb módosításokat hozott az adózás rendjében is, mely változások az adminisztráció egyszerűsítését, a mulasztások szigorúbb szankcionálását és az adózási fegyelem erősítését célozták. Lássuk a fontosabbakat röviden.
A csoportos társaságiadó-alanyok számára kedvező változás, hogy megszűnésük esetén a záró adóbevallást a korábbi 30 nap helyett 90 napon belül is benyújthatják.
Az adócsomag a pénzforgalmi számlanyitási kötelezettséget is kiterjeszti, így a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei is nevesítetten kötelesek pénzforgalmi bankszámlát nyitni.
Az adóhatóság új eljárási eszközt is kapott a kezébe, az adatszolgáltatás hiányosságainak tisztázására. Az adózó a felhívást követő 15 napon belül köteles az adategyeztetést elvégezni az erre szolgáló elektronikus felületen. A kötelezettség elmulasztása 300 ezer forint fix bírsággal jár.
Rossz hír a mulasztóknak, hogy adószám törléséhez kapcsolódó türelmi idő csökkent. A bevallási kötelezettség elmulasztása esetén az adószám törlésének türelmi ideje így 180 napról 90 napra módosult.
Emellett nőttek a mulasztási bírságok is, 2025-től a felső határ természetes személyek esetén 200 ezerről 400 ezer forintra, nem természetes személyek esetén: 500 ezerről 1 millió forintra emelkedett.
Egyes súlyosabb szabályszegések (pl. be nem jelentett foglalkoztatás, számlaadási kötelezettség elmulasztása) esetén pedig a bírság felső határa már 2 millió forintra rúg.
A társasági adót érintő változások
A nemrégiben kihirdetett törvénycsomag több módosítást hozott a társasági adó szabályozásában is, lássuk őket röviden!
· Látvány-csapatsporttal összefüggő ingyenes juttatások elismerése
A látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezetek számára adott ingyenes juttatások elismert költségnek minősülnek, ha az adott szervezet bevételeinek legalább 75%-a sporttevékenységből származik. A juttatások mértéke a juttató Tao. törvény szerinti árbevételének legfeljebb 1%-a lehet, megfelelő igazolás birtokában.
· Államok közötti eltérő jogi minősítésből eredő különbségek rendezése
A korábbi szabályozás hiányosságait pótolva, az új szabály lehetővé teszi, hogy a belföldi és külföldi jog eltérései miatt kettősen elszámolt, de korábban elutasított költségek és ráfordítások figyelembevételére is sor kerülhessen, így ezek nem vesznek el véglegesen az adózók számára.
· Értékcsökkenési lehetőségek bővülése
A veszélyes hulladék tárolására használt földterület és telek számviteli értékcsökkenésével azonos összegű leírás válik érvényesíthetővé a társasági adóban. Ez a lehetőség elsőként a 2024-es adóévre alkalmazható.
A számviteli törvényt érintő új szabályok
Az őszi adócsomag számos módosítást tartalmaz a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) vonatkozásában. Szigorodott például a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség, így pl. a beszámoló, vagy a fenntarthatósági jelentés elmulasztása esetén bármely harmadik fél kezdeményezhet cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást.
Módosult a könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozások köre is, a jövőben így már nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az előző két üzleti év átlaga szerint az éves nettó árbevétel nem haladja meg a 600 millió Ft-ot, és a foglalkoztatottak átlagos száma nem haladja meg az 50 főt.
Ha még kérdése lenne…
Jelen cikkünkkel a teljesség igénye nélkül szerettünk volna egy kis útmutatót adni az igencsak robosztus új adócsomag részleteivel kapcsolatban. Ha Önnek további kérdése lenne bármely itt tárgyalt, vagy innen hiányzó témával kapcsolatban, készséggel állunk rendelkezésére. Keressen minket!