A tudásalapú társadalom és a „lifelong learning” napjaink meghatározó gazdasági trendjei. Egyre több cégvezető ismeri fel, hogy a munkavállalók képzése nem csupán lehetőség, hanem egyfajta befektetés is a versenyképesség növelése érdekében. A robbanásszerű technológiai fejlődés a legkülönfélébb szakmákban hozta el a teljes megújulást, ami egyben új kihívást is jelent a humánerőforrás-menedzsment számára. Ráadásul, mint minden területen, a céges képzéseknél is több ízben megjelennek az adózási kérdések. A következő cikkünkben ezeket a fontosabb adózási aspektusokat tesszük röviden rendbe a céges képzésekkel kapcsolatban.
Belsős vagy külsős képzés?
A munkavállalók képzése többféle módon történhet, attól függően, hogy belső vagy külső forrásokat vesz igénybe a vállalat. Lássuk röviden, milyen különbségek vannak a két forma között.
Belsős képzés esetén a vállalaton belül szervezett oktatásokról beszélünk, melyet gyakran a cég saját szakemberei tartanak, vagy nagyobb cégek esetén erre specializálódott belsős osztály végez.
Ezek a tréningek természetesen költségekkel járnak, hiszen a cégnek biztosítania kell az oktatási eszközöket, szoftvereket, adott esetben az oktatót, de még a kieső munkaidőt is figyelembe kell vennie. Ezeket a költségeket minden esetben a munkáltató fizeti meg, tehát nem hárítható a résztvevő munkavállalókra semmilyen módon.
Külsős képzés esetén legtöbbször oktatási intézmények vagy felnőttképző szolgáltatók által biztosított tanfolyamok jöhetnek szóba. Ezeket a képzéseket akár elrendelheti a munkáltató, de a munkavállaló maga is kezdeményezheti az ezeken való részvételt. Ha a külső képzést a munkáltató rendelte el, akkor szintén köteles azt finanszírozni.
Mindkét esetben felmerül a kérdés, hogy milyen módon lehet a költségeket elszámolni, és milyen adózási vonzatai vannak a különböző képzési formáknak, tehát, hogy az oktatás finanszírozása a társasági adóban, esetleg a kisvállalati adóban jelentkezik-e elismert költségként, illetve beszélhetünk-e áfáról, és ha igen az levonható-e vagy sem.
Hogyan határozza meg az adózást a tanulmányi szerződés?
A gyakori tévhittel ellentétben az adózás nem a tanulmányi szerződés meglététől függ elsősorban.
A tanulmányi szerződés alapján járó juttatások és kifizetések adókötelezettségét több tényező befolyásolja, többek között a munkavállaló jogviszonya, a képzés jellege (iskolarendszerű vagy azon kívüli), valamint az, hogy a képzés a munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzését szolgálja-e.
Emellett az adózási kötelezettséget érintheti a szerződésszegésből eredő követelés kezelése is, például annak elengedése vagy részletekben történő törlesztése, valamint az is, ha a követelést egy új munkáltató átvállalja.
Tanulmányi szerződést nem kell kötni csak azért, mert a munkáltató támogatja a képzést. Sőt, ha a képzés a munkavégzés miatt kötelező a munkavállaló számára, akkor a törvény szerint nem is köthető ilyen szerződés.
Amennyiben a munkavállaló saját elhatározásából tanulna, és ez a munkáltató számára is előnyös, akkor a támogatásért cserébe szerződést köthetnek, amely rögzíti a képzéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.
Ha nem a tanulmányi szerződés, akkor mi?
Ahogy már utaltunk rá, a képzési költségek elszámolása és adózása számos egyéb tényezőtől függ. Az egyik legfontosabb ilyen szempont, hogy az adott képzés iskolarendszerű, vagy iskolarendszeren kívüli felnőttképzés.
Az iskolarendszerű képzés olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.
Az iskolarendszerű képzések esetében a költségek átvállalása (pénzbeli, vagy természetben adott támogatás: pl. tandíj, a tankönyvek, vizsgadíjak, az utazás, a szállás) minden esetben munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, vagyis adóköteles juttatás lesz. A költségek elszámolása történhet a cég, vagy a magánszemély nevére szóló számla alapján, sőt akár számla nélkül is, hozzájárulás formájában.
Ha a munkáltató közvetlenül az oktatási intézménynek fizet, akkor ez nettó jövedelemnek minősül, és az adókat a bruttósítás után kell megfizetnie a munkáltatónak. Ebben az esetben a munkáltató köteles megfizetni a 13%-os szociális hozzájárulási adót, míg a munkavállaló részéről 15%-os személyi jövedelemadó és 18,5%-os társadalombiztosítási járulék terheli az összeget. Az iskolarendszerű képzés költsége áfa-mentes, így az áfa levonására nincs lehetőség.
Ha a munkáltató nem közvetlenül a képző intézménynek utalja a költségtérítést, dönthet úgy, hogy azt bruttó bérként számolja el. Ebben az esetben azonban a munkavállalónak kell állnia a fennmaradó (33,5%-os) költséget.
Az Szja tv. szerint az iskolarendszeren kívüli képzések esetén (például szakmai továbbképzések vagy nyelvtanfolyamok) a résztvevők nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.
Ha a képzés a munkavégzéshez szükséges ismeretek bővítésére szolgál, akkor annak költsége a munkáltató által adómentesen átvállalható, amennyiben a képzés célja a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzése vagy bővítése. Ilyenkor a munkáltató a képzésre felnőttképzési szerződést köt a szolgáltatóval.
Az áfa-mentesség attól függ, hogy az adott tanfolyamot akkreditált intézmény szervezi-e vagy sem. Tipikusan áfamentesek a mérlegképes könyvelői alapképzések, vagy adótanácsadói képzések, de a nem akkreditált képzések már nem áfamentesek.
Egyes jogállási törvények előírhatják a kötelező továbbképzéseken való részvételt is, amelyek költségeit a munkáltató köteles fedezni. A költségtérítés összege ebben az esetben nincs korlátozva.
Érdemes még megemlíteni azt is, hogy az Szja tv. szerint adómentes az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga díjának jogszabály alapján visszatérített összege.
2025-ös változások a szakirányú oktatás adózási szabályaiban
A 2025. január 1-jétől hatályba lépő módosítások jelentős változásokat hoztak a saját dolgozók szakirányú oktatásához kapcsolódó szociális hozzájárulási adókedvezmények szabályaiban. Röviden nézzük meg először, hogy mi volt érvényben korábban, és miért fontos a mostani változás a cégeknek.
2023. július 1-jétől a szakképzési törvény módosult, és nagymértékben egyszerűsödtek a saját munkavállalók képzésének szabályai.
A munkáltatók két lehetőség közül választhattak. Vagy duális képzőhelyként regisztráltak, és a meglévő munkaszerződés mellett külön szakképzési munkaszerződést kötöttek a munkavállalókkal, és így adókedvezményre voltak jogosultak, vagy a meglévő munkaszerződést módosították, azonban ez nem minősült szakképzési munkaszerződésnek, így nem járt hozzá adókedvezmény.
A duális képzőhelyek számára jelentős szociális hozzájárulási adó és egyéb adókedvezmények érhetők el jelenleg is.
Ezen előnyök igénybevételéhez azonban elengedhetetlen a külön szakképzési munkaszerződés megkötése. Ez adminisztratív szempontból is egyszerűbb, mivel nem szükséges a munkabér arányosítása, hanem a munkaviszonyt és a képzési jogviszonyt két külön szerződés szabályozza.
A 2025-ös új rendelkezések némileg szűkítik a lehetőségeket. Ennek értelmében ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében a szakirányú oktatás szocho-kedvezménye legfeljebb 12 hónapig érvényesíthető.
További új feltétel, hogy a képzésben részt vevő saját munkavállaló legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tegyen. (A módosításokat a 2024. évi LV. törvény rögzíti, amely a Magyar Közlöny 119. számában jelent meg.)
Az új szabályozás a 2024. december 31-ét követően induló képzésekre vonatkozik, és hátrányosan érintheti azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyek saját munkavállalóik szakirányú oktatásba való bevonását tervezik, mivel az új szabályok következtében csökkent az igénybe vehető kedvezmények összege is.
Ha még maradtak kérdései
A munkavállalók képzése hosszú távon mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára megtérülő befektetés.
Azonban, mint látható, a képzések finanszírozásának módja jelentős adózási következményekkel járhat, ezért érdemes előzetesen körültekintően megvizsgálni a vonatkozó adózási szabályokat. Mivel a munkavállalói képzések adózási kérdései sokszor nem egyértelműek, érdemes szakértő segítségét kérni, mielőtt belevágunk. A VRG csapata ebben is a rendelkezésre áll.