A helyi iparűzési adó az önkormányzatok egyik legfontosabb bevételi forrása, amelyet a vállalkozásoknak a telephelyük szerint kell megfizetniük. 2025-ben is számos olyan - részben új, részben korábbi - szabály vonatkozik az adóalap kiszámítására, a levonható költségekre, valamint az egyszerűsített adózás lehetőségeire, amelyekkel érdemes tisztában lenni. Cikkünkben bemutatjuk a HIPA működésének alapjait, a legfontosabb változásokat, valamint azokat a szempontokat, amelyeket a cégeknek érdemes figyelembe venniük az adókötelezettség teljesítése során.
A helyi iparűzési adó általános szabályairól röviden
A helyi iparűzési adó a települési önkormányzatok által kivethető, a vállalkozások által fizetendő közteher. Ezt az adót azon gazdasági szereplőknek kell megfizetniük, akik az adott önkormányzat területén székhellyel vagy telephellyel rendelkeznek és ott gazdasági tevékenységet folytatnak.
Az iparűzési tevékenység adóalapja a vállalkozás nettó árbevételéből vezethető le, amelyből az alábbi tételek levonhatók:
- Eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások
- Alvállalkozói teljesítések
- Alapanyagköltség
- Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége
A levonható tételek mértéke a nettó árbevétel nagyságától függően korlátozott, az alábbi ábra szerint:
| Nettó árbevétel sávok | Levonható összeg %-a |
| 0 - 500 millió Ft | 100% |
| 500 millió Ft - 20 milliárd Ft | 85% |
| 20 milliárd Ft - 80 milliárd Ft | 75% |
| 80 milliárd Ft felett | 70% |
Fontos, hogy egyszerűsített adóalap megállapítás választása esetén (lásd a cikk későbbi részeiben) adómentességre, adókedvezményre és adócsökkentésre nincs lehetőség.
Ha a vállalkozás több településen rendelkezik telephellyel, az adóalapot a törvényi előírások szerint meg kell osztani az érintett települések között.
Az iparűzési adó maximális mértéke az adóalap 2%-a, amelytől az önkormányzatok eltérhetnek. (Az aktuális adókulcsokat a Magyar Államkincstár honlapján lehet megtekinteni.)
Az iparűzési adó átszervezése: hogyan változott a HIPA törvény az elmúlt években?
A 2023-as iparűzési adótörvény módosítása jelentős változásokat hozott az adóalap meghatározásában és az adminisztrációban.
Az új rendszer célja az egyszerűsítés volt, így a korábban alkalmazott háromféle adózási módszert egyetlen, egységes helyi iparűzési adóalap-megállapítási mód váltotta fel.
A 2023. január 1-jén hatályba lépett jogszabály új iparűzési adóalanyi kategóriákat hozott létre, különösen a kisvállalkozók számára.
Ennek értelmében az egyszerűsített adózást minden olyan vállalkozás választhatja, amelynek éves árbevétele nem haladja meg a 25 millió Ft-ot, míg az átalányadózó kereskedők esetében ez az érték 120 millió Ft-ra emelkedett. Az egyszerűsített adózás választásának bejelentéséhez az aktuális NAV (HIPAK) nyomtatványát kell használni, és a bejelentést az adóévet megelőző év december 31-ig kell megtenni.
Az új rendszer bevezetésével a kisvállalkozók számára lehetőség nyílt a bevételi sávok alapján történő tételes adóalap-meghatározásra, amelyhez évi egy alkalommal történő adófizetés társul.
Az új szabályok értelmében ezek a vállalkozások mentesülnek az iparűzési adóbevallás benyújtásának kötelezettsége alól is, kivéve néhány speciális esetet. Fontos azonban megjegyezni, hogy akik ezt az adóalap-meghatározást választják, azok nem vehetnek igénybe semmilyen adókedvezményt vagy mentességet, ahogy azt már fentebb említettük.
A differenciált adóalap-meghatározás az alábbi sávokat határozza meg:
- 12 millió Ft alatti bevétel esetén: az adóalap székhely és telephely szerint 2,5 – 2,5 millió Ft. A fizetendő összeg 50.000 Ft.
- 12–18 millió Ft közötti bevétel esetén: az adóalap 6 – 6 millió Ft. A fizetendő összeg 120.000 Ft.
- 18–25 millió Ft közötti bevétel esetén: az adóalap 8,5 – 8,5 millió Ft. (Ez vonatkozik azokra az átalányadózó kiskereskedőkre is, akiknek bevétele legfeljebb 120 millió Ft.) A fizetendő összeg 170.000 Ft.
A választott adózási mód egész évre érvényes és visszavonásig alkalmazható. Telephelyenként eltérő adómegállapítási módszer nem választható.
Ha egy vállalkozás éves bevétele meghaladja az adott sáv felső határát, akkor a következő adóévre az általános szabályok szerint kell teljesítenie adókötelezettségét.
A 2024-es évben az iparűzési adó szabályai újabb, bár a korábbinál kisebb módosításokon estek át, amelyek többek közt a légi személyszállítást végző vállalatokat érintették.
Az új szabályozás értelmében azok a repülőterek, ahonnan egy vállalkozás légi járatokat üzemeltet, telephelynek minősülnek, így ezen területek után is helyi iparűzési adót kell fizetni.
Továbbá, 2024 januárjától kezdődően légi személyszállítást végző vállalkozónak minősül minden olyan cég, amelynek nettó árbevételének legalább 75%-a ebből a tevékenységből származik. Ugyanakkor azok a külföldi vállalkozások, amelyek illetőségi állama részese a Chicagói Egyezménynek, mentesülnek a magyarországi HIPA fizetési kötelezettség alól.
Ezen kívül a jogszabály változásai érintették a PET-palack visszaváltó rendszereket is. Az új szabály értelmében a vállalkozások árbevételét csökkenteni kell a visszaváltási díjjal, így az nem képezi az iparűzési adó alapját.
Végül, még egy fontos módosítás lépett életbe a vállalkozások szüneteltetésével kapcsolatban. Ha egy cég tevékenységének felfüggesztése nem haladja meg a 181 napot, akkor az iparűzési adóalanyiság nem szűnik meg, és a vállalkozónak továbbra is adófizetési kötelezettsége áll fenn. Az elmúlt évek eseményei után nézzük meg, mi a helyzet idén.
HIPA 2025
A legfrissebb változások között meg kell említeni, hogy 2025-től a KTM szigorítja az önkormányzatok gazdálkodását, megszünteti a faktorálást és bevezeti az 50 millió Ft feletti fejlesztések kincstári számláról történő folyósítását.
A Versenyképes Járások program keretében az önkormányzatok nagyobb fejlesztési forráshoz juthatnak, az iparűzési adó 2025-ös többletét pályázati rendszerben osztják szét.
A helyi iparűzési adó 2025-ben továbbra is 0-2% között mozog, attól függően, hogy az önkormányzat milyen adókulcsot állapít meg. Míg egyes településeken továbbra sem vetnek ki iparűzési adót, más településeken a maximális, 2%-os adómérték érvényes
Az adóalap kiszámítása a következőképpen történik:
- A vállalkozás árbevételéből levonásra kerül az anyagköltség, az eladott áruk beszerzési értéke, az alvállalkozók, a közvetített szolgáltatások, illetve a K+F költségek.
- Az így kapott adóalapot az adott településen érvényes adókulccsal szorozzák meg.
Fontos még azt is áttekinteni, hogyan számítjuk az adóelőleget, mivel ez szintén fontos eleme a helyi adózási kötelezettségek teljesítésének.
Azon kisvállalkozók számára, akik az egyszerűsített adóalap-megállapítást választják, az adófizetés évente egyszer történik a rájuk vonatkozó bevételi sáv alapján.
Akik az általános adóalap-megállapítást alkalmazzák, az adóbevallás során előre meg kell határozniuk a következő évre fizetendő adóelőleg összegét is. (Ehhez már érdemes könyvelői segítséget kérni).
Mivel az előző évi HIPA elszámolás határideje később van, mint az aktuális év első iparűzési adóelőlegének befizetési határideje, a számítási módszer az alábbiak szerint alakul:
- Az első féléves iparűzési adóelőleg összege a két évvel korábbi ténylegesen befizetett adó 50%-a, a hatályos adókulccsal számolva.
- A második féléves iparűzési adóelőleg összege az előző évi adóalapra számított tárgyévi HIPA mértékkel megállapított adó és az első félévre befizetett előleg különbözete.
Mikor és hova kell megfizetni a HIPA-t?
Az iparűzési adóelőleget továbbra is két részletben kell megfizetni, így az első részletet március 15-ig, a második részletet szeptember 15-ig kell teljesíteni. Az éves iparűzési adó bevallási határideje továbbra is a következő év május 31.
A kisvállalkozók számára az egyszerűsített iparűzési adózás lehetősége továbbra is fennáll, amelyben bevételi sávok alapján évi egy összegben történik az adófizetés.
A KIVA adózók számára az iparűzési adó alapja a KIVA-alap 20%-kal növelt értéke lesz 2025-ben is.
A HIPA fizetése a vállalkozás bejelentett székhelye és telephelye alapján azon önkormányzat felé történik, ahol jövedelemszerző tevékenységet folytat. Amennyiben a cég székhelye és telephelye különböző önkormányzatok hatáskörébe tartozik, lehetőség van az iparűzési adó megosztására is.
Ha még kérdése lenne
Mivel a HIPA kérdésköre rendkívül szerteágazó és bonyolult, jelen cikkel csupán egy általános áttekintés szerettünk volna nyújtani a témában, amely segít megérteni ezt az alapvetően sem egyszerű, ráadásul gyorsan is változó adófajtát. Ha kérdése van, minden esetben érdemes profi szakemberhez fordulni. A VRG csapata ebben is áll rendelkezésére.