A közelmúlt egyik legnagyobb változása a családokat érintő adókedvezmények tekintetében, hogy 2025 október 1-jétől életbe lépett a három gyermeket nevelő édesanyák adóalap-kedvezménye. A jogszabály célja, hogy támogassa azokat a családokat, ahol az anya három gyermeket nevel, akár vér szerinti, akár örökbefogadott gyermekekről van szó. Fontos tudni, hogy a kedvezmény minden más szja-kedvezményt megelőző sorrendben érvényesül, és nincs hozzá kapcsolt értékhatár, vagyis a jogosult anya teljes jövedelmén érvényesítheti azt, amennyiben a feltételek teljesülnek. Az alábbi cikkben összefoglaljuk, amit erről a témáról tudni érdemes.
Kik jogosultak a kedvezményre?
Három gyermeket nevelő anyának minősül minden olyan nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként legalább három gyermeket nevel, és az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
- jelenleg családi pótlékra jogosult a gyermekei után, vagy
- korábban legalább 12 éven keresztül jogosult volt rá, még akkor is, ha a jogosultság ma már nem áll fenn, vagy
- a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.
A szabályozás arra is tekintettel van, hogy egyes gyermekek speciális körülmények között nevelkednek. Így például annak a gyermeknek a figyelembevételére is lehetőség van, aki fogyatékossága miatt szociális intézményben él, és az anya után közvetlenül nem folyósítanak családi pótlékot, de a családi pótlék összegének meghatározásakor a gyermek beleszámít.
Ugyanígy figyelembe vehető az a gyermek is, aki után már nem az anya, hanem korábban a szociális intézmény vezetője volt jogosult családi pótlékra, feltéve, hogy a jogosultság legalább 12 évig fennállt.
A jogszabály gyakorlati alkalmazhatóságát a NAV több példával is szemlélteti. Lássunk néhányat! Három gyermeket nevelő anyának számít például:
- az a nő, aki egy egyetemistát és két középiskolás gyermeket nevel;
- az édesanya, aki három gyermeket szült, de közülük kettőt felnevelt, míg egyik gyermekét kisgyermekként elvesztette;
- az a nő, aki két saját gyermeke mellett a férje korábban örökbe fogadott gyermekét is neveli.
A négy vagy több gyermeket nevelő anyák esetében a szabályok értelemszerűen hasonlóak. Például négygyermekes anyának számít az, aki saját háztartásában neveli három, hat, kilenc és tizenkét éves gyermekét, de akkor is annak minősül, ha öt gyermeket szült, és válás után három maradt az édesanyánál, kettő pedig az édesapánál.
Fontos azonban a kizáró eseteket is ismerni. Nem tekinthető háromgyermekes anyának például az, aki három gyermeket szült ugyan, de a legidősebb külföldön született, és emiatt utána csak tíz évig járt családi pótlék, vagy az az édesanya, aki két saját gyermeke mellett nevelőszülőként gondoz egy harmadik gyermeket.
A jogosultság időtartama
A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye csak azokra a hónapokra vehető igénybe, amikor a jogosultság ténylegesen fennáll. Ez azt jelenti, hogy minden olyan hónapban jár a kedvezmény, amelyben az anya háromgyermekes szülőnek számít, ráadásul a szabály kedvező módon teljes hónapra biztosítja az előnyt akkor is, ha a feltételek csak egyetlen napig teljesülnek.
A jogosultság kezdete legkorábban 2025. október 1-je lehet. Az adott hónapban akkor nyílik meg a kedvezményre való jogosultság, ha az anya először ebben az időszakban minősül három gyermeket nevelő szülőnek. (Például ha egy édesanya már 2025 októberében három iskolás gyermeket nevel, akkor a jogosultság kezdete 2025. október 1. lesz. Ha viszont egy kétgyermekes édesanyának november 7-én születik meg a harmadik gyermeke, akkor a szabály szerint november 1-jétől számít jogosultnak, és a teljes novemberi hónapra érvényesítheti a kedvezményt.)
A jogosultság megszűnésére hasonló elv vonatkozik, vagyis mindig annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben az anya utoljára számít három gyermeket nevelőnek. Például, ha egy édesanya három gyermeket nevel, majd decemberben a szülők elválnak, és a legkisebb gyermek az apához kerül, akkor a jogosultság december 31-ig fennáll, de januártól már nem.
Előfordulhat, hogy a jogosultság nem áll fenn az egész adóévben, csak néhány hónapra. Ilyenkor külön szabály biztosítja, hogy a kedvezmény alapja arányosan legyen megállapítva.
Ha például az anya önálló tevékenységből szerez jövedelmet, amely nem osztható szét hónapokra, akkor az adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokra jutó részét kell figyelembe venni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki év közben válik háromgyermekes anyává, akkor nem az egész évi bevétel után érvényesítheti a kedvezményt, hanem arányosan csak a jogosultsági hónapokra.
Milyen típusú jövedelmekre vonatkozik a kedvezmény?
A három gyermeket nevelő anyák kedvezménye széles körben érvényesíthető a jövedelmek különböző formáira. Ide tartoznak a munkaviszonyból és más nem önálló tevékenységből származó jövedelmek, például a fizetések, a közfoglalkoztatásból származó jövedelmek, az adóköteles társadalombiztosítási ellátások – így a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj – vagy éppen az álláskeresési járadék.
A kedvezmény alkalmazható a nevelőszülői foglalkoztatásból származó díjazásra, a törvényben meghatározott mértékű végkielégítésre, de még a társas vállalkozásban közreműködő tag személyes munkavégzésének ellenértékére is.
Nem szorítkozik azonban kizárólag a bérjövedelmekre, mivel az önálló tevékenységből származó jövedelmek is ide tartozhatnak, így például az egyéni vállalkozók vállalkozói kivétje, az átalányadózásban megállapított jövedelem, a mezőgazdasági őstermelők bevételei, valamint a megbízási jogviszonyból származó jövedelmek szintén a kedvezmény alapját képezhetik.
Ugyanakkor egy fontos korlát is érvényesül azzal, hogy a kedvezményt nem lehet bérbeadásra vagy más magánszemélytől származó jövedelemre, illetve egyéb, a törvény által nevesített kategórián kívül eső bevételre alkalmazni. Ha az anya bevételei részben jogosultak a kedvezményre, részben nem, akkor a kedvezmény alapját a bevételek arányosításával kell meghatározni.
Hogyan lehet érvényesíteni a kedvezményt?
Az új adóalap-kedvezmény már a 2025. szeptember 30-át követően szerzett jövedelmekre alkalmazható.
Az édesanyák dönthetnek arról, hogy év közben, az adóelőleg megállapításakor veszik igénybe, vagy utólag, az éves szja-bevallás benyújtásakor érvényesítik. Az előbbi lehetőség azonnali adómegtakarítást biztosít a havi jövedelmeknél, míg az utóbbi egyösszegű megtakarítást eredményezhet az éves adóelszámoláskor.
Az új kedvezmény érvényesítéséhez az édesanyáknak adóelőleg-nyilatkozatot kell tenniük a munkáltató vagy kifizető felé. Ezt két példányban szükséges átadni, az egyiket a munkáltató őrzi, a másikat az anya köteles a bevallás évét követő ötödik év végéig megőrizni. Fontos, hogy a munkáltató a nyilatkozatot csak az átadást követően kifizetett jövedelmeknél veszi figyelembe.
Eltérő szabály vonatkozik a négy vagy több gyermeket nevelő anyákra, így esetükben lehetőség van úgynevezett folytatólagos nyilatkozat tételére, amely több éven át érvényes. A három gyermeket nevelő anyák esetében azonban minden adóévben új nyilatkozat szükséges.
Ha a nyilatkozatban közölt adatok időközben megváltoznak – például a családi helyzet alakulása miatt megszűnik a jogosultság –, az anyának haladéktalanul módosító nyilatkozatot kell tennie. Ezzel biztosítható, hogy az adóelőleg mindig a valós körülményeknek megfelelően kerüljön megállapításra.
Külön figyelmet érdemel a külföldi adóügyi illetőségű anyák helyzete. Számukra a kedvezmény csak akkor vehető igénybe Magyarországon, ha ugyanarra az időszakra nem élnek hasonló kedvezménnyel egy másik államban.
Emellett további feltétel, hogy az adott adóévben megszerzett teljes jövedelmük legalább 75 százaléka Magyarországon adózzon. E körbe nemcsak a belföldi, hanem a külföldi, de az adott évben megszerzett bevételek is beleszámítanak, ideértve például a nyugdíjat vagy a vállalkozói osztalékalapot is.
Amennyiben további kérdése lenne, akár munkáltatóként, akár munkavállalóként, érdemes szakemberhez fordulni, mi ebben készséggel állunk a rendelkezésére.