A globális minimumadó tavalyi bevezetése gyökeresen átalakította a nagyvállalatok adózását világszerte. Az idei év a globális minimumadó első “éles” próbája, hiszen idén először kellett a magyar vállalatcsoportoknak kiszámítaniuk tényleges adóterhelésüket és megállapítaniuk, kell-e top-up (pótlólagos) adót fizetniük. A 15%-os minimumkulcs bevezetése új korszakot hozott a nemzetközi adózásban, amely a hazai cégeket is érinti, különösen most, amikor a novemberi QDMTT-előleg határidő közeleg. Cikkünkben összefoglaltuk, hogyan jutottunk idáig, mit jelent a rendszer Magyarországon, és mire kell most figyelniük a cégvezetőknek és könyvelőiknek. Kezdjük azzal, hogy mi is pontosan a GloBE-szabályrendszer.
Mi az a globális minimumadó, és miért volt rá szükség?
A globális minimumadó – hivatalos nevén a GloBE-szabályrendszer (Global Anti-Base Erosion Rules) – az OECD által koordinált, úgynevezett BEPS 2.0 projekt része. A fő célja megakadályozni, hogy a multinacionális cégcsoportok adóoptimalizálási technikákkal – például a nyereség alacsony adókulcsú országokba történő átcsoportosításával – szinte nullára csökkentsék a tényleges adóterhelésüket.
A kezdeményezés gyökerei a 2013-ban indult BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) akciótervhez vezethetők vissza, amely 15 pontos javaslatcsomagot dolgozott ki a nemzetközi adórendszer kiskapuinak lezárására. Ebből nőtt ki a BEPS 2.0 projekt, amely két pillérből állt: az első a digitális gazdaság adózását érinti, míg a második – a globális minimumadó – az effektív adókulcs legalább 15 %-on tartását célozza.
2021 októberében 137 ország – köztük Magyarország is – csatlakozott az OECD és a G20 által kidolgozott megállapodáshoz, amely lefektette a globális minimumadó keretrendszerét. Ez volt az a történelmi pillanat, amikor a nemzetközi közösség széles konszenzust ért el arról, hogy a multinacionális vállalatcsoportok adóterhelését világszerte harmonizálni kell.
Az Európai Unió 2022 decemberében fogadta el az irányelvet (2022/2523/EU), amely előírta a tagállamoknak, hogy 2023. december 31-ig implementálják a szabályokat a nemzeti jogrendjükbe. Ennek megfelelően Magyarország 2024. január 1-jétől bevezette a globális minimumadó szabályrendszerét.
A szabályozás a legalább 750 millió euró konszolidált árbevételű multinacionális cégcsoportok magyar leányvállalatait érinti, és célja, hogy az országonkénti tényleges adóterhelés legalább 15 %-os legyen. Ha a cégcsoport valamely országban nem éri el ezt a szintet, a különbözetet (adó) formájában kell megfizetni.
Ezzel a lépéssel a globális adórendszer egy új korszakba lépett. A „verseny az adókulcsok csökkentésében” helyett a transzparencia és az egységes minimumszint felé mozdult el, ami egyszerre csökkenti az adóelkerülést és stabilabb bevételi forrást biztosít az államoknak.
Globális minimumadó a nagyvilágban és az EU-ban
A globális minimumadó bevezetésének üteme világszerte eltérő. Az Európai Unió a 2022/2523/EU irányelv elfogadásával 2022 végén kötelező keretet adott a tagállamoknak, amelyeknek 2023. december 31-ig kellett implementálniuk a szabályokat.
Az EU célja az egységes alkalmazás, az OECD modellszabályokhoz való szoros igazodás, és a tagállamok többsége már 2024-től alkalmazza a GloBE rendszert. Néhány ország – például Szlovákia, Málta vagy a balti államok – halasztást kaptak, így náluk egyes szabályok csak a 2024. december 31. után kezdődő üzleti évektől élnek.
Nemzetközi kitekintésben a kép jóval vegyesebb. Az EU-n kívül eddig csak néhány európai ország – például az Egyesült Királyság és részlegesen Svájc – vezette be a rendszert. Japán, Kanada és Ausztrália 2024-ben szintén elindította az alkalmazást, de az USA, Kína, Brazília és India továbbra is kivár.
A fejlődő országok többsége még mérlegeli a bevezetést, főként azért, mert jelenlegi adókedvezményeiket előbb át kell alakítaniuk, hogy a globális minimumadó ne nullázza le azok hatását.
Összességében elmondható, hogy míg az EU és néhány fejlett gazdaság gyorsan haladt a szabályozás implementálásával, a világ jelentős része – különösen a nagy gazdasági súllyal bíró országok – egyelőre lassabb tempót diktál. Ez folyamatos figyelmet követel a nemzetközi vállalatcsoportoktól, hiszen a kötelezettségek országonként jelentősen eltérhetnek.
Globális minimumadó Magyarországon
Magyarország kezdettől fogva aktívan részt vett a globális minimumadó nemzetközi tárgyalásain, mind az OECD, mind az Európai Unió szintjén. Célja az volt, hogy a szabályozás bevezetése mellett is megőrizze a magyar adórendszer versenyképességét, és minimalizálja a hazai vállalkozásokra háruló többletterheket.
Az utóbbi különösen fontos volt, hiszen Magyarország 9%-os társasági adókulcsa az EU legalacsonyabbja, és ennek köszönhetően eddig jelentős befektetési előnyt élvezett hazánk.
2025 meghatározó év a globális minimumadó hazai alkalmazásában, ugyanis idén zárult le az első olyan üzleti év, amelyre a vállalatcsoportoknak ténylegesen el kellett készíteniük a GloBE-számításaikat és meghatározniuk a top up kötelezettséget.
Magyarország három kiegészítő adótípust vezetett be: az anyavállalati jövedelem-hozzászámítási szabályt (IIR), az aluladóztatott kifizetésekre vonatkozó szabályt (UTPR) és az elismert belföldi kiegészítő adót (QDMTT). Ez utóbbi kulcsszerepet játszik, hiszen a top-up adót belföldön kell megfizetni, így elkerülhető, hogy a különbözetet más ország szedje be.
A lefedett adók körébe a társasági adó mellett beleszámít a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója is, amennyiben nyereségalapú adónak minősülnek. Az effektív adókulcs (ETR) számítása a GloBE-szabályok szerint történik: (ETR = lefedett adók / módosított elismert nyereség.) Ha az érték 15% alá esik, “top-up” adót kell megállapítani, amelyet elsőként a QDMTT keretében kell megfizetni.
A 2024-es adóévre vonatkozó első bejelentési kötelezettség 2024. december 31-ig volt esedékes. A 2025-ös tavaszi adócsomaggal a jövőbeli adóévekre vonatkozó bejelentési határidőt módosították, így az az adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napjáig tehető meg (naptári éves adózóknál pl. 2026. február 28. a 2025-ös adóévre).
Idén május végére a vállalatoknak le kellett zárniuk beszámolóikat és el kellett készíteniük az első effektív adókulcs-számításaikat (ETR), amelyek alapján már láthatóvá vált a tényleges kiegészítő adóterhelés.
A következő hónapok kiemelt teendője a QDMTT-előleg meghatározása, bevallása és megfizetése, amelynek határideje naptári éves adózóknál 2025. november 20.
Az OECD 2025 elején közzétette az IIR- és QDMTT-átmeneti minősítést kapott országok listáját, amelyben Magyarország is szerepel, ez megerősíti, hogy a magyar szabályok megfelelnek a nemzetközi sztenderdeknek, így az érintett csoportok mentesülhetnek a külföldi anyavállalat országában kiszabható többletadó alól.
Ugyanebben az időszakban frissült a GIR (GloBE Information Return) formanyomtatvány, amely már lehetőséget ad a központosított adatszolgáltatás bejelentésére is (a tagoknak külön bejelentési kötelezettségük van a kijelölt bejelentő országáról és szervezetéről).
A megfelelési kötelezettségek elmulasztása komoly bírságkockázatot hordoz, így a bejelentés elmulasztása akár 5 millió forint, a bevallási vagy adatszolgáltatási kötelezettség megszegése akár 10 millió forint mulasztási bírsággal járhat.
Fontos azonban, hogy a 2026. december 31. előtt kezdődő adóévekben – ha a vállalat úgy járt el, ahogy az adott helyzetben ésszerűen elvárható – bírság még nem várható.
A szabályozás jelentős adminisztratív terhet jelent, ugyanakkor több kedvezményt és könnyítést is kínál.
A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel (substance-based income exclusion) révén a belföldi bérköltség és tárgyi eszközök alapján csökkenthető az adóalap, a CBCR Safe Harbour szabályok pedig 2026 végéig lehetővé teszik az egyszerűsített számítás alkalmazását, ha az országos ETR kellően magas vagy a belföldi jövedelem alacsony.
A magyar cégcsoportok számára most a legfontosabb feladat, hogy a QDMTT-előleg megállapítását pontos, auditálható ETR-számításokkal támasszák alá, ellenőrizzék a K+F és egyéb adókedvezmények GloBE-hatását, és előkészítsék a 2026 júniusában esedékes első GloBE-információs bevallást.
A 2025-ös év így nemcsak az első tapasztalatok levonásának időszaka, hanem a következő évek megfelelési rutinjának megalapozása is.
A bonyolult szabályok útvesztőjében egy felkészült tanácsadó partner segíthet eligazodni. Keressen minket, ha Önt is érinti a szabályozás, és szeretne minden tekintetben jogkövető és felkészült lenni 2025-ben és azután.