Idén ősszel több, a vállalkozásokat érintő adócsomag és törvényjavaslat is megjelent. Egyrészt elfogadták azokat a módosításokat, amelyek 2026-tól fokozatosan csökkentik a kis- és középvállalkozások adó- és adminisztrációs terheit, másrészt a kormány a banki különadó jelentős emeléséről is döntött, amely a tervek szerint fedezetet ad az adócsökkentésekhez. A vállalkozások szempontjából három nagy terület rajzolódik ki: a működést és likviditást érintő közvetlen adóváltozások (KIVA, társasági adóelőleg, átalányadózás, alanyi adómentesség), az adminisztráció egyszerűsítése (bevallási gyakoriság, adóhatósági eljárások), és a speciális kedvezmények köre (fejlesztési, környezetvédelmi, energetikai beruházások). Az alábbiakban adónemenként foglaljuk össze a legfontosabb 2026-os (és részben 2025-ös) változásokat.
Megemelt kulcsok a banki különadóban
A 2025. novemberi jogszabály-módosítás értelmében 2026-ban jelentősen emelkedik a banki különadó. A pénzintézetek adóalapjuk 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8% helyett 10%-ot, az ezt meghaladó rész után pedig 20% helyett 30% különadót fizetnek.
Ezzel párhuzamosan szűkül az a lehetőség, hogy a bankok állampapír-vásárlással mérsékeljék a fizetendő különadójukat, így az adócsökkentésre figyelembe vehető állampapír-állomány korábbi 50%-os plafonja 30%-ra csökken.
A kormány kommunikációja szerint a banki különadó emelése a korábban tervezett mintegy 180 milliárd forint helyett körülbelül 360 milliárd forint éves bevételt jelenthet a költségvetésnek, és a terve szerint ez a többletbevétel szolgálja – többek között – a vállalkozásokat érintő adócsökkentések fedezetét.
Új juttatás, kedvezőbb átalányadózás, vagyis pozitív fordulatok az SZJA-ban
A személyi jövedelemadó területén több, kifejezetten a munkavállalókat és egyéni vállalkozókat érintő módosítás lép hatályba jövőre. 2026. január 1-jétől például a béren kívüli juttatások köre bővül egy új elemmel, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek által foglalkoztatottak részére lakhatási támogatás formájában nyújtott bérleti díj-hozzájárulással.
A szabály sajátossága, hogy erre a juttatásra nem vonatkozik a 35. életévhez kötött korhatár, vagyis életkortól függetlenül biztosítható. A részleteket külön kormányrendelet fogja szabályozni.
Átalányadózók költséghányadának emelése
Azoknál az átalányadózó egyéni vállalkozóknál, akik a jelenleg is alkalmazott legalacsonyabb, 40%-os költséghányad alapján állapítják meg a jövedelmüket (vagyis nem tartoznak a külön nevesített, magasabb költséghányadú tevékenységi körökbe), kétlépcsős változás várható az alábbiak szerinti ütemezésben:
2026. január 1-jétől a költséghányad mértéke 45%-ra nő,
2027. január 1-jétől pedig 50%-ra emelkedik.
Fontos rögzíteni, hogy a módosítás nem érinti a speciális (pl. kereskedelmi, építőipari, vendéglátó) átalánykulcsokat, kizárólag azt a vállalkozói kört, amely jelenleg a 40%-os általános költséghányadot alkalmazza.
Rugalmasabb gépjármű-költségelszámolás
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. és 11. mellékletének módosítása a gépjárművek költségelszámolására vonatkozó módszerválasztást érinti.
A jelenlegi szabályozás még azt írja elő, hogy az adott adóévben több gépjárművet használó magánszemély vagy egyéni vállalkozó valamennyi járműre azonos költségelszámolási módot alkalmazhat.
A tervezett módosítással ez úgy változik, hogy az adózó külön választhat a belső égésű motorral rendelkező járművek csoportjára, illetve külön a hibrid és tisztán elektromos járművek csoportjára vonatkozó elszámolási módot. Járművenként továbbra sem lehet eltérni, de a meghajtás szerinti csoportok között már igen.
Előlegfizetés, fejlesztési és zöld kedvezmények a Társasági adóban
A társasági adózás területén több, hosszabb távon is jelentősnek tekinthető változás jelenik meg a jövő évben.
A társasági adóelőleg-fizetés gyakorisága jelenleg az alapján dől el, hogy az előző adóévben mekkora társasági adófizetési kötelezettség keletkezett. Az értékhatár 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik, vagyis csak azoknak a társaságoknak kell havi előlegfizetést teljesíteniük, amelyek előző évi fizetendő adója meghaladja a 20 millió forintot.
Az új szabályt első ízben a 2026-ban bevallott adóelőlegekre kell alkalmazni. Naptári éves adózók esetén ez azt jelenti, hogy a 2025. évi társaságiadó-bevallás alapján 2026. júliusától lehet áttérni a negyedéves előlegfizetésre, ha az értékhatár már nem teljesül.
A fejlesztési adókedvezmény rendszere kiegészül egy új jogcímmel, a tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházásokkal. Ezen beruházások esetében – a regionális támogatási szabályok figyelembevételével – Budapesten legfeljebb 15%-os, vidéki helyszín esetén legfeljebb 35%-os támogatási intenzitás érvényesíthető adókedvezmény formájában.
A jogszabály rögzíti, hogy az ilyen beruházás csak akkor minősül támogathatónak, ha alapesetben az Európai Gazdasági Térségen kívül valósulna meg, és a támogatás hatására kerül Magyarországra.
Új elemként jelenik meg a környezeti károk felszámolására és meghatározott környezetvédelmi célokra irányuló beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmény. Az adózó ilyen kedvezményt vehet igénybe például talaj-, felszíni és felszín alatti vízminőség javítását, és a megromlott ökoszisztémák, természetes élőhelyek rehabilitációját célzó beruházásokra és felújításokra.
A kedvezmény feltétele, hogy a beruházás jelenértéken elérje a 100 millió forintos értékhatárt. Az igénybe vehető adókedvezmény mértéke az elszámolható költségek típusától és összegétől függ, de legfeljebb a 30 millió eurónak megfelelő forintösszegig terjedhet, és legfeljebb hat adóéven keresztül használható fel. A szabályozás szerint először a 2025. december 31. napját követően megkezdett beruházásokra, a 2026-os adóévtől alkalmazható.
Az IFRS-ek szerint beszámolót készítő adózók esetében a társasági adóalap-módosító tételek pontosítása azért történik, hogy az adókedvezmények számviteli elszámolása ne vezessen eltéréshez a magyar és az IFRS-adóalap között. A módosítások általános hivatkozással igyekeznek lefedni a bővülő adókedvezmény-kört.
Mivel az uniós Válságközlemény 2026-tól nem alkalmazható, az ehhez kapcsolódó, átmeneti jellegű társasági adókedvezmény-szabályok kikerülnek a törvényből.
Magasabb belépési és kilépési határok A KIVA területén
A kisvállalati adó (KIVA) választásának feltételei és megszűnési szabályai is jelentősen módosulnak annak érdekében, hogy több középvállalkozás is élhessen ezzel az adózási formával.
A tervek szerint 2025. december 1-jétől emelkednek a KIVA-választásra jogosító értékhatárok, hogy a 2026. január 1-jétől induló adóévre már az új korlátok legyenek irányadók. Az átlagos statisztikai létszám felső határa 50 főről 100 főre, a bevételi és a mérlegfőösszegre vonatkozó maximum pedig 3–3 milliárd forintról 6–6 milliárd forintra nő.
A KIVA-alanyiság megszűnésének feltételei szintén módosulnak: a bevételi határ 6 milliárd forintról 12 milliárd forintra emelkedik, míg az átlagos statisztikai állományi létszám felső korlátja 100 főről 200 főre nő. E szabályok várhatóan 2026. január 1-jétől lépnek hatályba.
A KIVA-törvény a személyi jellegű kifizetések adóalap-részét is módosítja: a főállású tagra jutó személyi jellegű ráfordítás esetén a jelenlegi, minimálbér 112,5%-ához kötött minimumadat a jövőben a minimálbér 100%-ára csökken, összhangban a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó változásokkal.
ÁFA változások (alanyi mentesség, új bevallási részletezettség, csoportos szabályok)
Az általános forgalmi adó területén egyszerre jelenik meg néhány könnyítés és új adminisztratív elvárások is.
Az alanyi adómentesség jelenlegi, 18 millió forintos bevételi határa három év alatt 24 millió forintra emelkedik. A jogszabály szerint:
- 2026. január 1-jétől az értékhatár 20 millió forint,
- 2027. január 1-jétől 22 millió forint,
- 2028. január 1-jétől pedig 24 millió forint.
Az alanyi mentesség választásának egyéb feltételei nem változnak, ugyanakkor a 2026-os választásnál már azt kell vizsgálni, hogy a 2025-ös tényleges, illetve a 2026-os várható (majd tényleges) bevétel sem lépi-e túl a 20 millió forintos értékhatárt.
Új, áfaadminisztrációt érintő kötelezettség, hogy 2026. július 1-jétől az adóalanyoknak az áfabevallásukban a nevükre kiállított bejövő számlákról is részletes adatot kell szolgáltatniuk, így számlánként fel kell tüntetni a levonásba helyezett adó összegét, és azt is, hogy az melyik adómérték (27%, 18%, 5%) alá tartozik.
A csoportos áfaalanyok esetében pontosításra kerül, mi történik, ha a csoportképviselő jogállása megszűnik. Az új szabály szerint ilyenkor a csoporttagoknak 15 napon belül új képviselőt kell kijelölniük és ezt be is kell jelenteniük a NAV felé. Ha ez elmarad, a hatóság a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező tagot jelöli ki képviselőnek, vagyis a csoport maga nem szűnik meg automatikusan a képviselőváltás hiánya miatt.
Új rendelkezés, hogy 2026. január 1-jétől 5%-ra csökken a háziasított szarvasmarha élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége értékesítéséhez kapcsolódó áfakulcs.
Kiskereskedelmi különadó (magasabb sávhatárok, változatlan kulcsok)
A kiskereskedelmi különadó rendszerében az adókulcsok változatlanok maradnak, azonban az adóalap-sávhatárok jelentősen emelkednek, ami az adózói kör átlagos adóterhét csökkenti.
A módosítások alapján a legfontosabb sávhatárok:
- az adómentes sáv felső határa 500 millió forintról 1 milliárd forintra nő,
- a 0,15%-os kulcs sávjának felső határa 30 milliárd forintról 50 milliárd forintra emelkedik,
- az 1%-os kulcs felső határa 100 milliárd forintról 150 milliárd forintra tolódik,
- a legmagasabb, 4,5%-os adómérték a 150 milliárd forint feletti adóalapra marad irányadó.
A sávhatár-módosításokat már a 2025. adóévre is alkalmazni kell. Amennyiben a 2025 júliusában és októberében befizetett előlegek összege meghaladja a 2025. évre – az új sávhatárok szerint – várható adókötelezettséget, az adózó különbözet-visszaigénylésre jogosult, amelyet 2025 végéig kérhet.
Szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítási járulék
A vállalkozók számára fontos változások jelennek meg a szocho és a tb-járulék szabályozásában is, ilyen például a minimális szocho-alap csökkenése.
Jelenleg a főállású egyéni és társas vállalkozók esetében a szociális hozzájárulási adó alapja – ha nincs ennél magasabb járulékalap – a minimálbér 112,5%-a. 2026. január 1-jétől ez a 112,5%-os szorzó kikerül a szabályból, így a szocho alapja összhangba kerül a társadalombiztosítási járulék alapjával: mindkét közteher alapja legalább a minimálbér vagy garantált bérminimum 100%-a lesz.
2026. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó törvénye egy új, célzott korrekcióval is kiegészül, amely egy a KKV-knál tapasztalt kedvezőtlen tendencia miatt vált szükségessé. A tapasztalatok szerint ugyanis bizonyos vállalkozások rendkívül magas bérezést biztosítottak saját jogú öregségi nyugdíjas munkavállalóknak – jellemzően a tulajdonos vagy a vezetőség közeli hozzátartozóinak.
Mivel ezekre a jövedelmekre eddig nem terjedt ki a SZOCHO-fizetési kötelezettség, a szabályozás érezhető adóelőnyt és adott esetben visszaélésre alkalmas helyzetet teremtett.
Ennek megelőzése érdekében a SZOCHO-mentesség 2026-tól nem alkalmazható korlátlanul, így az anyák kedvezményét érvényesítő, saját jogú nyugdíjas munkavállaló által szerzett jövedelmekre az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó rész után már szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
A módosítás az alábbi esetekre terjed ki:
· ha ugyanazon kifizetőtől származó, az anyák kedvezménye alá tartozó jövedelmek együttes összege meghaladja az adott évre meghatározott éves átlagkereset négyszeresét;
· ugyanez a szabály érvényes akkor is, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy arra a kifizető az Szja törvény szerint egyébként nem lenne köteles adóelőleget levonni.
Fontos, hogy a törvény a kapcsolt vállalkozások között fennálló átláthatóságot is biztosítani kívánja, ezért egyazon kifizetőnek kell tekinteni azokat a társaságokat, amelyek a társasági adó törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jövedelem „felosztása” több cég között nem mentesít a SZOCHO-kötelezettség alól.
A mikrogazdálkodói értékhatárok emelése
A számviteli törvényben is megjelenik egy, a kisebb vállalkozások számára kedvező módosítás. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítésére jogosító értékhatárok 20%-kal emelkednek, összhangban az EU-s számviteli irányelv frissített értékhatáraival. A mérlegfőösszeg felső határa 150 millió forintról 180 millió forintra, az éves nettó árbevétel felső határa pedig 300 millió forintról 360 millió forintra nő.
Ez lehetővé teszi, hogy több kisebb vállalkozás maradhasson a mikrogazdálkodói beszámolási kategóriában, egyszerűbb számviteli és beszámolási kötelezettségek mellett.
Egyéb, a vállalkozásokat érintő speciális szabályok
A 2025-ös őszi adócsomagokban számos olyan módosítás is helyet kapott, amelyek szűkebb területeket érintenek, ugyanakkor a vállalkozói kör számára fontosak lehetnek. A globális minimumadó szabályrendszeréhez kapcsolódóan több fogalmi pontosítás történik, például bevezetésre kerül az egyszerűsített lefedett adó, az elismert országonkénti jelentés és az elismert pénzügyi beszámoló fogalma. Ezek a módosítások elsősorban a nemzetközi cégcsoportok adózását érintik, és azt szolgálják, hogy a különböző országokban készült pénzügyi beszámolók és adatszolgáltatások egységesebben legyenek értelmezhetők.
Változás érinti a kutatás-fejlesztési adókedvezményt is: a szabályozás megkülönbözteti az alapkutatás, az alkalmazott (ipari) kutatás és a kísérleti fejlesztés költségeit, és ezekhez eltérő mértékű adókedvezményt kapcsol. Ezzel párhuzamosan a reklámadó felfüggesztése csak fél évvel hosszabbodik meg, így 2026. július 1-jétől ismét tényleges adófizetési kötelezettség keletkezik ezen a jogcímen. A vállalkozásoknak ezért – különösen a médiában, marketingben erősen érintett szereplőknek – érdemes figyelemmel kísérniük, mikor és milyen tartalommal tér vissza a reklámadó a gyakorlatba.
Az energiaellátók jövedelemadóját érinti az a módosítás, amely új, energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó beruházási adókedvezményt vezet be. Ez a kedvezmény meghatározott energetikai beruházások esetén csökkentheti az energiaellátók által fizetendő ún. „Robin Hood-adót”, amennyiben a beruházás megfelel a törvényben rögzített feltételeknek.Ha még vannak kérdései, vagy nem tud eligazodni a jelenlegi vagy jövőben adójogszabályok változásaiban, készséggel állunk rendelkezésére.