A bejelentés nélküli foglalkoztatás a NAV egyik legfontosabb ellenőrzési célterülete 2025-ben, hiszen a munkaviszony bejelentése alapvető feltétele a tiszta, átlátható foglalkoztatásnak. Aki ezen a ponton hibázik vagy késik, az nem pusztán adminisztratív hiányosságot követ el, hanem komoly adó- és munkaügyi kockázatot is vállal. A jogalkotó az elmúlt időszakban több ponton is szigorított a szabályokon. Emelkedtek a bírságösszegek, bővült a NAV közvetlen fellépésének lehetősége, és láthatóan tovább szűkült a jogsértések toleranciaküszöbe. Az alábbi cikkben részletesen bemutatjuk, mire készülhetnek azok, akik nem, vagy nem megfelelően jelentik be munkavállalóikat.
Mit vizsgál a NAV, és hogyan minősítik a jogviszonyt?
A NAV minden olyan körülményt elemez, amelyből megállapítható, hogy az adott személy ténylegesen munkaviszonyban dolgozik-e, függetlenül attól, hogy a szerződésben milyen jogcímet neveztek meg.
A hatóság a gyakorlatot vizsgálja: ki adja az utasítást, ki ellenőrzi a munkát, ki biztosítja az eszközöket, mennyire személyhez kötött a feladatellátás, rendszeres-e a munkavégzés és milyen a díjazás jellege. Ha a lefolytatott ellenőrzés alapján a tényleges működés a munkaviszony ismérveit mutatja, akkor a NAV munkaviszonynak minősíti a jogviszonyt, akkor is, ha a felek papíron megbízási vagy vállalkozási szerződést kötöttek.
Már egyetlen napra elmaradt bejelentés is jogsértésnek számít, ezért minden munkába állás előtt kötelező és haladéktalan a biztosítotti jogviszony bejelentése a 23T1041-es nyomtatványon. A NAV az ellenőrzéseket sokszor előzetes bejelentés nélkül végzi, próbavásárlással, személyazonosítással és dokumentumellenőrzéssel, így a mulasztást nem lehet a véletlenre bízni vagy egy szerencsés ellenőrzési időszakra alapozni.
A jogsértés anyagi és jogi következményei
A bírságösszegek több lépcsőben emelkedtek, és 2025-ben már akár 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság is kiszabható minden egyes be nem jelentett foglalkoztatott után. Kockázatos adózói minősítés esetén ez a szabály még súlyosabb következménnyel járhat, mert a felárak és szigorított szankciók miatt akár az eredeti bírságtétel többszörösére is számítani lehet.
A pénzügyi teher azonban nem ér véget a bírság fizetésével, mert a mulasztás visszamenőleges adó- és járulékkötelezettséget is eredményezhet, a hozzá kapcsolódó késedelmi pótlékokkal és adóbírságokkal együtt.
A feketefoglalkoztatás egyetlen esete két évre kockázatos adózói státuszt eredményez, amely hosszabb áfa-kiutalási határidőt, kedvezményes adózási formákból való kizárást és nagyobb hatósági figyelmet von maga után. Új elem, hogy 2025 júliusától a NAV önálló eljárásban tisztázhatja a biztosítotti jogviszonyt, és ha a munkáltató a figyelmeztetés ellenére sem pótolja a hiányosságot, munkavállalónként külön-külön 100 000 forint bírságot szabhat ki.
Nyilvános közzététel és a vállalkozás reputációjának védelme
A NAV hivatalos honlapján nyilvánosan elérhető lista mutatja azokat a vállalkozásokat, amelyek jogerős határozat alapján be nem jelentett foglalkoztatottat alkalmaztak. A közzététel a határozat véglegessé válásával megtörténik, és az érintett adózók adatai két évig maradnak a nyilvánosság előtt. Ez nem csupán presztízsveszteség, hanem számos további hátránnyal jár, hiszen a lista szereplői automatikusan nem felelnek meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek.
A gyakorlatban ez azzal jár, hogy a vállalkozás több költségvetési támogatásból kizáródik, így komoly fejlesztési forrásoktól eshet el, ami akár a versenyképességét is jelentősen csökkentheti.
Pozitív változás 2025-ben, hogy a jogszabály már lehetőséget ad arra, hogy a bejelentés nélkül foglalkoztatók a kötelező kétéves időszaknál hamarabb is lekerülhessenek a NAV nyilvános adatbázisából. Az új szabály, az úgynevezett közzétételt kiváltó bírság jogintézménye alapján a vállalkozások évente legfeljebb egyszer kérhetik a törlést, ha a jogsértés legfeljebb öt munkavállalót érintett, és a korábbi évben még nem éltek ezzel a lehetőséggel. A kérelmet az illetékes NAV-igazgatósághoz kell benyújtani, amely harminc napon belül dönt.
A NAV ilyenkor nem mérlegel, ha a feltételek teljesülnek, a kérelmet elfogadja, és határozatban állapítja meg a közzétételt kiváltó bírság összegét, amely az eredeti mulasztási bírság tízszerese. A törlés további feltétele, hogy az adózó a határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül, önkéntesen és teljes összegben fizesse meg a bírságot a kijelölt NAV-számlára.
Amennyiben ez megtörténik, a vállalkozás adatait a NAV a következő havi frissítéskor törli a listáról. Ha azonban a befizetés elmarad, a kérelem automatikusan elutasításra kerül, és a közzététel változatlanul fennmarad.
Ez a módosítás egyfajta „második esélyt” biztosít azoknak a cégeknek, amelyek egyszeri hibát követtek el, de készek rendezni a helyzetet és visszatérni a jogkövető működéshez.
Mit tehetnek a munkáltatók a kockázatok elkerüléséért?
A be nem jelentett foglalkoztatás elkerülése minden vállalkozás elemi érdeke, hiszen a következmények a működés minden területére hatnak.
A megoldás alapja az adminisztratív pontosság, a bérszámfejtési és munkaügyi folyamatok átlátható és fegyelmezett kezelése. Kiemelt figyelmet igényelnek azok a szituációk, ahol gyorsan változik a foglalkoztatotti létszám, ahol idényjellegű munka zajlik vagy külsős szolgáltatókon keresztül történik a munkaerő bevonása.
Minden esetben célszerű előre felkészülni a NAV ellenőrzési eljárásaira és biztosítani, hogy a szükséges dokumentumok, szerződések és bejelentések naprakészen rendelkezésre álljanak. A belső auditok, a felelősségek tisztázása, valamint a jogszabálykövetés kiszervezése olyan szakértőhöz, aki a legfrissebb előírások alapján dolgozik, mind hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató biztonsággal üzemeljen még fokozott hatósági jelenlét mellett is.
Ha bizonytalan, vagy további tanácsra van szüksége, akár megelőzés, akár a már kialakult probléma kezelése kapcsán, keressen minket bizalommal.