A nyugdíj melletti munkavégzés Magyarországon évek óta a legkedvezőbben adózó foglalkoztatási élethelyzetek közé tartozik. A kapcsolódó adózási szabályok több ponton eltérnek az aktív korú munkavállalókra irányadó előírásoktól, ugyanakkor ezek az eltérések nem minden élethelyzetben érvényesülnek azonos módon. Cikkünkben végig vesszük, hogy mikor és kire alkalmazhatók ezek a kedvezmények, hogyan alakul az adózás különböző jogviszonyokban és vállalkozóként, és mely ponton szigorodik a szabályozás 2026-tól a szocho-mentességben.
Ki számít nyugdíjasnak adózási szempontból?
A kedvező adózási szabályok nem járnak minden “nyugdíjszerű ellátásra” automatikusan, ezért a helyes besorolást minden helyzetben érdemes megtenni. Saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy, aki például öregségi nyugellátásban részesül a magyar nyugdíjrendszer szabályai szerint, vagy nemzetközi egyezmény, illetve uniós koordinációs rendeletek alapján megállapított öregségi nyugdíjat kap. Ide sorolhatók egyes speciális ellátások is (például meghatározott egyházi vagy művészeti nyugdíjszerű ellátások), és a státusz akkor is fennállhat, ha a nyugellátás folyósítása valamilyen okból szünetel.
Fontos elkülöníteni a korhatár előtti ellátásokat és bizonyos megváltozott munkaképességhez kapcsolódó ellátásokat, mert ezeknél a járulék- és szocho-mentesség nem ugyanúgy működik. Erről külön fejezetben lesz szó.
A nyugdíj melletti munkavégzés kedvezményeinek lényege röviden az, hogy fő szabály szerint a saját jogú nyugdíjas munkából származó jövedelme után a 15% személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség megmarad, de tb-járulékot nem kell fizetni, és a foglalkoztató oldalán sem keletkezik szocho-fizetési kötelezettség a nyugdíjas jövedelme után. Tehát sok esetben a nyugdíjas munkajövedelméből a 15% szja-n kívül nincs további levonás, a munkáltató pedig olcsóbban foglalkoztathatja a nyugdíjas szakembert.
Külön figyelmet érdemelnek azok az esetek, amikor a nyugdíjas munkát vállaló személy egyben a többgyermekes anyák személyi jövedelemadó-kedvezményére is jogosult. Ebben az esetben a nyugdíjas munkából származó jövedelem adózása még kedvezőbb lehet, mivel a jogosultsági feltételek fennállása esetén a jövedelmet SZJA sem terheli.
Ennek következtében a nyugdíjas, többgyermekes anya munkajövedelme után – a jogosultsági feltételek teljesülése esetén – sem társadalombiztosítási járulék, sem szociális hozzájárulási adó, sem személyi jövedelemadó nem terheli a jövedelmet.
Ezen kívül, a szocho tekintetében bizonyos esetekben a nyugdíjas vállalkozó, illetve a nyugdíjas társas vállalkozó után is eltérő (kedvezőbb) szabályok alkalmazandók.
Nyugdíjasok vállalkozóként (egyéni vállalkozó, társas vállalkozó, őstermelő)
A nyugdíj mellett vállalkozók adózása akkor érthető meg jól, ha rögzítjük a NAV által is használt kategóriákat. A nyugdíjkorhatárt elért saját jogú nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó, illetve mezőgazdasági őstermelő jellemzően kiegészítő tevékenységet folytató személynek számít. E besorolás ahhoz kapcsolódik, hogy nem biztosítottként más logika szerint keletkeznek a járulék- és szocho-kötelezettségek.
A nyugdíjas egyéni vállalkozó tipikusan nem fizet tb-járulékot és szochót saját maga után akkor sem, ha vállalkozói szja szerint adózik vagy átalányadózást választ, ugyanakkor vannak olyan jövedelemtípusok, ahol szocho mégis felmerülhet. A társas vállalkozók esetében is hasonló a főszabály, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után nem keletkezik 18,5% járulékfizetési kötelezettség, de osztalék esetén a szocho-fizetés felső határáig terhelheti a jövedelmet.
A vállalkozói oldal egyik állandó korlátja, hogy a nyugdíjas nem lehet „főállású” kisadózó, ezért a KATA jellemzően nem választható nyugdíj melletti vállalkozásként, a vállalkozási forma és adózási mód kiválasztását ennek figyelembevételével kell kezelni.
Nem minden ellátás jelent „nyugdíjas státuszt” a kedvezmények szempontjából. Aki korhatár előtti ellátásban részesül, az nem minősül kiegészítő tevékenységet folytató személynek, ezért munkavállalás esetén a 18,5% tb-járulékot meg kell fizetnie, és a foglalkoztatót sem illeti meg automatikusan a szocho-mentesség a bér után. Emellett ezeknél az ellátásoknál kereseti korlátozás is érvényesül, amelynek éves keretösszege a minimálbér tizennyolcszorosa.
Speciális esetek: rokkantsági és rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés, és közszféra
A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozók esetében a foglalkoztatás járulék- és szocho-szabályai nem azonosak a saját jogú öregségi nyugdíjasokéval.
A munkát vállaló személy oldalán tb-járulékfizetés felmerülhet, ugyanakkor a foglalkoztató bizonyos feltételek teljesülése esetén szocho-kedvezményt érvényesíthet, és a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség is érintett lehet.
A nyugdíj melletti munkavégzés egyik tipikus „jogállási sajátossága”, hogy a közszférában több esetben a nyugellátás folyósítása szünetelhet vagy szüneteltetendő. A folyósítás szünetelése önmagában még nem jelenti azt, hogy a személy ne lenne nyugdíjas besorolású, ezért az adózási megítélésnél mindig a jogszabályok szerinti minőség a döntő. Bizonyos kiemelt ágazatokban (pl. szociális, gyermekvédelmi, köznevelés, szakképzés, egészségügy) nem szünetel a nyugdíj a munkavégzés mellett.
Bejelentési kötelezettség a NAV felé
Ha a foglalkoztatás körülményei miatt a biztosítási jogviszony státusza változik (például az érintett nyugdíjas státuszba kerül, vagy olyan jogviszony szűnik meg/keletkezik, amelyhez bejelentés kapcsolódik), a foglalkoztatónak a változásokat a jogszabályi határidők szerint jelenteni kell. A NAV nyomtatványkitöltési útmutatói alapján a megszűnések, szünetelések és egyes kapcsolódó időpontok 8 napon belüli bejelentési szabálya több esetben is megjelenik.
A gyakorlatban az is lényeges, hogy a NAV a T1041-es jogviszonybejelentőt 2026-tól „08E” névvel, átdolgozott szemlélettel kívánja kezelni, ezért a foglalkoztatói adminisztrációban a bejelentési folyamatok frissítése indokolt lehet.
Szigorodó szabályok 2026-tól
A nyugdíjas foglalkoztatás kedvező adózási megítélése a gyakorlatban ahhoz vezetett, hogy számos vállalkozás tudatosan nyugdíjas munkavállalókkal töltött fel bizonyos munkaköröket. A jelenség hátterében elsősorban az áll, hogy az azonos bruttó jövedelem mellett a nyugdíjas foglalkoztatása alacsonyabb közteherrel jár, mint az aktív korú munkavállalóé, miközben a munkavállaló nettó jövedelme is magasabb maradhat. Ez a gyakorlat idővel olyan helyzeteket is eredményezett, amelyekben a foglalkoztatási döntést elsősorban az adózási előnyök határozták meg.
Részben erre válaszul, a 2026. január 1-jétől hatályos szabályok között megjelenik egy olyan módosítás, amely szűk körben érinti a nyugdíjas foglalkoztatás egyik fő kedvezményét, a szocho-mentességet.
2026-tól a kifizetőnek 13% szocho-kötelezettsége keletkezhet akkor, ha a Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas személy a többgyermekes anyák kedvezményének alapjául szolgáló, ugyanazon kifizetőtől származó jövedelme alapján olyan mértékű jövedelmet kap, amely meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét. Ilyen esetben a szocho-t a négyszeres határ feletti rész után kell megfizetni.
Az átlagkeresetet a törvény szerint a tárgyévet megelőző év július havi KSH bruttó átlagkeresetének tizenkettővel való szorzata adja meg. Amennyiben például az éves átlagkereset összege az aktuálisan közzétett KSH adatok alapján 8 millió forint körül alakul, úgy a szocho-fizetési kötelezettség a 32 millió forintot meghaladó, azonos kifizetőtől származó jövedelemrész után keletkezhet.
Ebben az esetben a kifizetőnek kizárólag a küszöbértéket meghaladó rész után kell a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót megfizetnie, a határérték alatti jövedelemrész továbbra is szocho-mentes marad.
Ennek a módosításnak az értelmezéséhez két szempont tartozik szorosan. Egyrészt a kivétel nem általános, így nem minden nyugdíjasra vonatkozik, hanem egy meghatározott körre és feltételrendszerre. Másrészt a kötelezettség a szabály szövege szerint kifizetői oldalon jelenik meg, vagyis a bérköltség tervezésénél és a bérszámfejtési beállításoknál 2026-tól a jogosultság és a jövedelmi szint pontos követése különösen fontossá válik.
Ha további kérdései lennének a témában, a VRG csapata készséggel áll rendelkezésére!