2026-tól több ponton módosul a kisvállalati adó (KIVA) szabályrendszere, ami számos vállalkozás számára új döntési helyzetet teremt. A legfontosabb változás a választhatósági és bennmaradási értékhatárok emelése, miközben a KIVA adómértéke továbbra is 10 százalék marad. Az új szabályok hatására olyan cégek is jogosulttá válhatnak a KIVA választására, amelyek eddig létszámuk vagy árbevételük miatt nem élhettek ezzel az adózási formával. A módosítások mellett változatlanul fennmaradnak azok a gyakorlati kérdések is, amelyek minden év végén felmerülnek a KIVA-ra történő áttérés vagy a KIVA-ban maradás kapcsán. Cikkünkben áttekintést nyújtunk a 2026-tól hatályos KIVA-szabályokról és a kapcsolódó határidőkről.
Hogyan működik a KIVA?
A kisvállalati adó célja az, hogy egyszerűbb és kiszámíthatóbb adózási keretet biztosítson a kis- és középvállalkozások számára. A KIVA adóalapja nem azonos a számviteli eredménnyel. Az adózás súlypontja elsősorban a személyi jellegű kifizetésekre, valamint a tulajdonosi pénzkivonásokhoz kapcsolódó tételekre helyeződik, miközben a vállalkozásban hagyott, visszaforgatott nyereség önmagában nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Ez a szemlélet teszi a KIVA-t különösen érdekessé azoknál a cégeknél, amelyek működésük finanszírozását nem osztalékkifizetéssel, hanem beruházásokkal és létszámbővítéssel oldják meg.
A KIVA mértéke a megelőző évhez hasonlóan 2026-ban is 10 százalék, és továbbra is egyetlen adónemben váltja ki a társasági adót és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adót.
Mi változik 2026-ban?
A nagy fordulatot idén az új értékhatárok jelentik, 2026-tól ugyanis a KIVA választásának belépési küszöbei a korábbihoz képest megduplázódnak, így a KIVA-t már azok a cégek is választhatják, amelyek legfeljebb 100 főt foglalkoztatnak, és legfeljebb 6 milliárd forint bevétellel és mérlegfőösszeggel rendelkeznek.
A kisvállalati adó választására való jogosultság megállapításakor a jogszabály a belépési küszöbértékeket nem önálló társasági, hanem vállalatcsoport-szintű adatok alapján írja elő. Ennek megfelelően a KIVA választhatóságát annak vizsgálatával kell megállapítani, hogy az adóévet megelőző adóévben a kapcsolt vállalkozásokkal együtt számított elszámolandó bevétel nem haladja meg az említett 6 milliárd forintot, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal együtt számított átlagos statisztikai állományi létszám várhatóan nem lépi túl a 100 főt. A 6 milliárdos mérlegfőösszeget csak a KIVA alannyá váló társaságot érintően kell vizsgálni, a kapcsolt vállalkozások nélkül.
Ez azt jelenti, hogy a belépési feltételek teljesülését minden esetben csoportszinten kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy a kapcsolt vállalkozások ténylegesen aktív működést végeznek-e, illetve hogy a csoporton belüli gazdasági kapcsolatok milyen mértékűek.
A bennmaradási (kiesési) korlátok is magasabbra kerülnek. Egy ilyen formában adózó cég a KIVA hatálya alatt maradhat mindaddig, amíg a foglalkoztatottak száma a 200 főt, illetve a bevétel a 12 milliárd forintot nem haladja meg. Fontos megjegyezni, hogy a KIVA-alanyiság megszűnésének vizsgálata eltérő logika szerint történik, mint a belépési feltételek megítélése. A jogszabály alapján a bennmaradási, illetve megszűnési küszöbértékek esetében nem a kapcsolt vállalkozások együttes adatai, hanem kizárólag az adott adóalany saját adatai relevánsak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a KIVA 2026-tól sokkal kevésbé „mikrovállalkozói jellegű”, és sokkal inkább egy olyan alternatíva, amelyet közepes méret felé tendáló cégek is reálisan mérlegelhetnek. Ezzel együtt a belépési feltételek vizsgálatánál a kapcsolt vállalkozások adatait továbbra is körültekintően kell kezelni, mert a jogosultság megítélése több cégcsoportnál csak együttes számokkal értelmezhető.
Mikor és hogyan jön létre a KIVA-alanyiság?
A KIVA-ra történő áttérés a gyakorlatban bejelentéshez kötött. Bár a KIVA-ra váltás év közben is megtehető, a NAV kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a zárás és az adminisztratív logika miatt célszerű legkésőbb december 31-ig dönteni és bejelenteni, ha valaki a következő naptári év elejétől szeretné alkalmazni. Ennek az az oka, hogy a KIVA-alanyiság kezdő napjával a cégnek új, önálló üzleti éve indul, ami a gyakorlatban tervezést és könyvelési felkészülést is igényel.
A döntésnél azt a kérdést érdemes elsősorban feltenni, hogy a cég következő évi működése – bérköltség, osztalékpolitika, beruházások ütemezése, illetve az esetleges TAO-kedvezmények – alapján a KIVA vagy a TAO ad-e alacsonyabb összterhet és kiszámíthatóbb pénzügyi pályát.
Éppen ezért a váltás előtti hetekben a könyvelő, vagy akár a cég belsős pénzügyes szakembereinek is feladata lehet annak átnézése, hogy a cég megfelel-e a feltételeknek, és nincs-e olyan kockázat, ami már az indulásnál problémát okozna.
Adótartozás és KIVA-státusz, mire kell figyelni?
A KIVA-alanyiság fennmaradásának egyik fontos feltétele, hogy a vállalkozás ne rendelkezzen jelentős nettó adótartozással. Az adóhatóság 2025 végén például külön is felhívta a figyelmet arra, hogy azok a KIVA-alanyok, akik meghatározott összeget meghaladó adótartozást halmoztak fel, nem maradhatnak az adónem hatálya alatt.
Éppen ezért, az év végén nem elegendő pusztán a számviteli zárásra koncentrálni, hanem indokolt lehet az adószámla egyeztetése, a folyamatban lévő befizetések ellenőrzése, valamint szükség esetén a tartozások rendezése vagy átütemezése, a KIVA szempontjából ugyanis a rendezett adózói státusz nem csak formai, hanem érdemi feltétel.
KIVA vagy TAO 2026-ban?
A KIVA leggyakrabban emlegetett előnye, hogy egyetlen adónemben „összefogja” azt, ami TAO-s környezetben jellemzően két külön logikában jelenik meg, egyrészt a nyereséget terhelő társasági adót, másrészt a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket. Emiatt bérintenzív működés mellett a KIVA sok esetben alacsonyabb összterhet ad, különösen akkor, ha a cég nem osztalékkal szeretné kivenni a nyereség jelentős részét, hanem inkább visszaforgatná a működésbe.
A TAO ezzel szemben akkor lehet jobb opció, ha a cég olyan kedvezményeket használ, amelyek kifejezetten a TAO rendszeréhez kötődnek, vagy a költségszerkezet olyan, hogy a KIVA „bér + tulajdonosi kifizetések” fókusza kedvezőtlen képet ad. Ilyen helyzet tipikusan akkor áll elő, ha a személyi jellegű kifizetések aránya alacsony, miközben a cég profitja vagy osztalékpolitikája miatt a KIVA-adóalap érdemben felkúszik.
Kinek éri meg a KIVA 2026-ban, és kinek nem?
A KIVA 2026-ban jellemzően azoknál a vállalkozásoknál működik jól, ahol a személyi jellegű kifizetések súlya nagy, és a cég működésének értéke elsősorban tudásban, szakértői kapacitásban és szolgáltatásban jelenik meg. Tipikus példa lehet egy IT-fejlesztéssel, tanácsadással, egészségügyi vagy oktatási szolgáltatással foglalkozó cég, ahol az árbevétel jelentős részét nem az eladott áruk beszerzési értéke vagy közvetített szolgáltatás viszi el, hanem saját csapat teljesíti a feladatokat. Ilyenkor a KIVA adóterhelése sokszor kedvezőbb képet mutat, mert a bérköltség köré épülő adózás egyszerűbbé és sokszor alacsonyabbá teheti az összterhet.
Szintén gyakori „KIVA-kompatibilis” élethelyzet, amikor a vállalkozás növekedési és beruházási fázisban van, és a tulajdonosi kör nem tervez rövid távon magas osztalékot kivenni. Ilyenkor a nyereség visszaforgatása, a fejlesztések ütemezése, valamint a munkaerőbővítés együttese olyan pályát adhat, ahol a KIVA kiszámíthatóbb és pénzügyileg kedvezőbb keretet ad, mint a TAO.
Az értékhatárok emelése pedig 2026-tól azt is jelenti, hogy ez a növekedési pálya nem feltétlenül kényszerít gyors kilépésre, mert nagyobb létszám- és árbevétel mellett is fenntartható maradhat a KIVA-státusz.
Végül érdemes külön megemlíteni a helyi iparűzési adóval (HIPA) kapcsolatos szempontot is. A KIVA-alanyok egyes esetekben jogosultak egyszerűsített HIPA-alap meghatározásra, ami bizonyos szolgáltató jellegű cégeknél további megtakarítást hozhat. Ez nem minden cégnél lesz döntő, de vannak olyan működési modellek, ahol a HIPA kérdés már önmagában is érdemi tényező.
A kisvállalati adó alkalmazása értelemszerűen kevésbé előnyös azok számára, akik a társaságban keletkező eredményt elsősorban rendszeres jövedelemkivonásra vagy osztalékfizetésre kívánják felhasználni, mivel ezek a kifizetések a KIVA adóalapját növelik. Szintén korlátozó tényező lehet, ha a vállalkozás működése olyan társasági adóhoz kapcsolódó adóalap- vagy adókedvezmények igénybevételére épül, amelyek a KIVA hatálya alatt nem érvényesíthetők. Ilyen esetekben a társasági adó rendszere – az elérhető kedvezmények figyelembevételével – összességében kedvezőbb adózási keretet biztosíthat.
Neobank, elektronikus pénz és a KIVA adóalap
A 2026-os módosítások között van egy olyan technikai jellegű pontosítás is, ami a modern pénzforgalmi megoldásokat használó cégeknek kifejezetten jó hír. 2026. január 1-től a KIVA-s adóalanyoknál a neobankoknál vezetett, elektronikus pénz jellegű egyenleg kezelése megváltozik, így az elektronikus pénz könyvszerinti értékét a pénztárváltozás megállapításakor nem kell figyelembe venni, így ez a tétel nem növeli automatikusan a KIVA adóalapot.
Ennek gyakorlati jelentősége az, hogy a vállalkozások bátrabban használhatnak költséghatékony, digitális pénzügyi megoldásokat anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy egy technikai elszámolási sajátosság adóalap-növelő mellékhatást okoz.
Természetesen ettől még minden számlahasználati és könyvelési folyamatot egyeztetni kell a könyveléssel, de a 2026-os szabály iránya egyértelműen a jogbiztonság és az adminisztratív feszültségek csökkentése felé mutat.