A 2021. június 28-án kihirdetett, a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény alaposan felbolygatta az adózást, és nem csak új szabályokat állított fel, de több rendeletet is törvényi erőre emelt. A mai cikkünkben az adózás egyébként sem egyszerű és immár újításokban is gazdag útvesztőjében igyekszünk a tudatos adózók kezébe adni Ariadné fonalát.
Az iparűzési adó kedvezően alakult
Noha vannak olyan települések, ahol az iparűzési adó mértéke meghaladja az 1%-ot, a veszélyhelyzethez kapcsolódó törvény a 4 mrd forint nettó árbevételt vagy mérlegfőösszeget (a kapcsolt vállalkozásokat is beleértve) nem meghaladó mikro-, kis- és középvállalkozások esetében felülírta ezt és az iparűzési adót 1%-ra redukálta. Hovatovább a 2021. évi adóelőlegek összegei is feleződtek, így az üzletileg előnyösebb településen élő vállalkozások (feltéve, ha a járványhelyzet ellenére képesek voltak megtartani az ügyfélkörüket és célpiacukat) kifejezetten előnyös helyzetbe kerültek.
Bár az adócsökkentés a feltételeknek megfelelő valamennyi vállalkozás részére elérhető, az ördög itt is a részletekben rejlik: a csökkentett mértékű adókra csak azok lettek jogosultak, akik február 25-ig nyilatkoztak a 21NYHIPA elnevezésű nyomtatványon. Azok, akik az eltérő üzleti évük miatt vagy egy, az évközben alakult friss vállalkozás miatt lemaradtak erről a lehetőségről, a 2021. évben kezdődő adóévre vonatkozóan vehetik igénybe.
Túl SZÉP, hogy igaz legyen
Azok a cégek, akik a cafeteria lehetőségeit kihasználva a SZÉP-kártyán keresztül is szeretik motiválni a dolgozóikat most kifejezetten előnyös helyzetbe kerültek, pláne, hogy a régen nem látott módon átrendeződő munkaerőpiacon jelenleg sokkal nagyobb a hangsúly a meglévő dolgozók megtartásán, mint az új munkatársak toborzásán. A SZÉP-kártya ideiglenes szociális hozzájárulási adó mentessége 2021. december 31-ig tolódott ki, mindemellett a június 10. és december 31. között adott, az Szja törvény szerint meghatározott juttatásnak minősülő reprezentáció és üzleti ajándék után sem kell megfizetni ezen kötelezettségeket, csak a személyi jövedelem adót. A céges évzárók és karácsonyi ügyfélpartik közeledtével ezt mindenképpen érdemes észben tartani könyvelési és adózási szempontból, ahogy azt is, hogy idén talán (egy kicsit ellensúlyozva a járvány miatt kialakult ügyfél-partnercég fizikai távolságot) egy kicsit szabadabban lehet költekezni a céges meglepetések és ajándékok beszerzése során.
A SZÉP-kártya keretösszegeit érintő korábbi változások is meghosszabbításra kerültek, egészen december 31-ig, így a 800 ezer forintos keretösszegből 225 ezer helyett 400 ezer forint írható jóvá a szálláshely alszámlára, míg a gasztronómia világába 150 ezer forint helyett akár 265 ezer forintért is elkalauzolhatjuk az erre érdemes munkatársainkat vagy saját magunkat. A szabadidő számlát is érintették ezek a változások, így az új keretösszegnek köszönhetően 75 ezer forint helyett 135 ezer forintot is lehet akár költeni a SZÉP-kártyáról a szabadidős tevékenységekre. Mindezt kedvezményes adózással.
Hogy stílszerűek legyünk, azért nem ütik el ilyen gyorsan a teniszlabdát, ülnek fel a vonatra és eszik ilyen forrón a kását: a kivás és szocho-s vállalkozások esetében a juttatások továbbra is személyi jövedelemadóval és kivá-val terhelten kerülnek megállapításra.
A távmunka is támogatható
Nem csak a munkaerőpiac drasztikus átrendeződésnek, de a munkamódszerek gyökeres megváltozásának is tanúi lehettünk a veszélyhelyzet során. Míg 2 évvel ezelőtt nyomós indok kellett a havi 1 napnyi home office kikéréséhez, manapság a munkáltatóknak kell mindent bevetni ahhoz, hogy legalább heti 1 napra be tudják csábítani a dolgozóikat az irodába. Ahelyett, hogy ebből bárki számára is kellemetlen helyzetek szülessenek, érdemes inkább a home office-t támogató adózási lehetőségeket számításba venni és a minimálbér 10%-ig terjedő (jelenleg 16.740 forintnyi), a távmunka költségeinek megtérítésére fordítható összeggel élni, ami jelen álláspont szerint szeptember közepéig lesz még adómentes.
A statisztikák és a folyamatosan mutálódó/hullámzó vírus miatt viszont ez a határidő némiképp képlékeny, amit a jogalkotók a 393/2021. (VII. 2.) Korm. rendeletben, a következő évek minimálbérét megemlítve (mint a költségtérítésként fizetett összeg maximumát) jeleznek előre. Ezzel természetesen nem érdemes egyelőre kalkulálni, de érdemes nyomon követni a hozzá kapcsolódó módosításokat, és - ha eddig nem tettük meg – célszerű beépíteni a vállalati juttatások közé, ha még nem történt volna meg.
Megnehezítik a legfontosabb állást
A néhány éve még „megtűrt” futárok a kiélesedett veszélyhelyzet óta napjaink szuperhőseivé avanzsáltak, akik a legalapvetőbb cikkeken át egészen az ételekig mindent az ajtónk elé tesznek. Kétség sem férhet hozzá, hogy az aranykort a 27%-ról 5%-ra csökkentett, elvitelre vagy házhozszállítással értékesített étel- és italforgalomra vonatkozó forgalmi adó hozta meg, ami 2021. augusztus 1-től visszaállt, a „normál”, 27%-os ÁFA mértékre. Míg a csökkentésből adódó lehetséges többletbevételeket a vendéglátóegységek igyekeztek igazságosan elosztani a megrendelőik és saját maguk között, a megnövelt adótartalom már a fogyasztók számláját fogja növelni, ami – ha nem is drasztikus mértékben – de valószínűleg a megrendelések csökkenését vonja maga után, a veszélyhelyzet végével.
22 EUR alatt is megszűnt a felhőtlen boldogság
Az Evergiven teherhajó megfeneklése a Szuezi-csatornában és az ebből fakadóan elmaradó kínai-magyar csomagoknál csak a 2021. július 1-től érvénybe lépett, 22 EUR-nál kisebb értéket képviselő termékimport ÁFA mentességének eltörlése tépázta meg jobban a kínai online áruházak működését és a kedvezményes áron beszerezhető termékek piacát. Ez a vám megfizetése mellett adminisztrációs terheket is ró a megrendelőkre, akik valószínűleg átgondoltabban fognak élni az elérhetőbb árú és változatosabb termékskálát felvonultató online kínai kereskedők adta lehetőségekkel.
Ha az import nem is, az export elszámolás egyszerűbb lesz
A 2015-től elérhető ún. egyablakos rendszer (MOSS, azaz a Mini One Stop Shop) is jelentősen változott, azzal, hogy ezentúl a távolsági értékesítések kezelésére is alkalmas felületet hoztak létre OSS/IOSS (One Stop Shop/import One Stop Shop) elnevezéssel, megkönnyítve ezzel a több országban regisztrált értékesítők adminisztrációját. Ez a rendszer azon vállalkozásoknak lehet célszerű, amelyek a Közösség valamely más tagállamában nem adóalanyoknak nyújtanak szolgáltatásokat, Közösségen belüli távértékesítést teljesítenek, vagy importált termékek távértékesítését végzik és ezáltal a fogyasztó, vevő letelepedése, illetve a termék rendeltetési helye szerinti tagállamban kell adózniuk. Ha valaki az OSS/IOSS-rendszer használata mellett dönt, akkor elegendő a NAV által üzemeltetett OSS-portálon bejelentkeznie és bevallási időszakonként (negyedévente) egy egységes bevallást benyújtania minden tagállamra vonatkozóan.
Kisebb lesz az egyéni vállalkozókon a nyomás
Míg az eddigi törvényi keretek 2 évnyi szüneteltetési lehetőséget adtak az egyéni vállalkozóknak, a veszélyhelyzet megszűnésétől, 2021. július 1-étől immár 3 évre is a szögre lehet akasztani az ebben a formában tevékenykedő vállalkozásokat. Könyvelői szempontból érdemes továbbá megemlíteni, hogy bár a KATA rendkívül széles körben elterjedt adózási megoldás, mégis vannak, akik továbbra sem ismerik a szüneteltetés lehetőségét és – inaktív/proaktív könyvelő függvényében – könnyen elindulnak az egyéni vállalkozás megszüntetése felé.
Ha a pénzünk után futunk, legalább az ÁFA-t nem kell lenyelnünk
A veszélyhelyzet megszűnésétől egyszerűsödnek a behajthatatlan követeléssel kapcsolatos áfaszabályok. Az erről író, kifejezetten kusza jogszabályt leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy egy kifizetetlen és bizonyíthatóan behajthatatlan számlánk után lehetőségünk nyílik a – számlaértékkel megegyező mértékű összeggel való – adóalap csökkentésre, illetve a számla után befizetett ÁFA visszaigénylésére. Ezt, a 2021. június 10. után, a NAV-hoz benyújtott kérelmen keresztül lehet érvényesíteni, amennyiben a behajthatatlan követelésként történő elszámolásra alapot adó ok az elévülési idő eltelte után következik be.
Megcsúszva bár, "de törve nem" érkezik az eÁFA bevallás is
A beérkezett számlaadatok alapján a 2021. október 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakról, a NAV automatikusan elkészíti a bevallástervezetet, ezzel is csökkentve a vállalkozásokra nehézkedő adminisztrációs terheket. Üröm az örömben, hogy az adózóknak így is saját kezűleg, számlánként kell dönteniük a levonható adóról, ezért ez az adminisztrációs könnyítés leginkább a kisadózóknál fog realizálódni. Ettől függetlenül legyünk bizakodóak és értékeljük az ilyen kis lépéseket is, amik előbb-utóbb kivezetik a vállalkozásokat és a könyvelőket a számlázás-adózás-adminisztráció Bermuda háromszögéből.
És végül, de nem utolsósorban: a turizmusfejlesztési hozzájárulás
2021. december 31-ig az arra kötelezetteknek továbbra sem kell bevallani és befizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást, ami kb. 3 milliárd forinttal könnyíthet legalább 2000, a turisztikai szektorban tevékenykedő vállalkozás adóterhein. További ide kapcsolódó veszélyhelyzet megszűnését követő módosítás, hogy abban az esetben, ha az adóalap nem forintban kifejezett, a hozzájárulás forintra való átszámításához az Áfa-törvény vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Azoknak, akik nem jártasak a témában, de érdeklődnek utána érdemes megemlítenünk, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulás mértéke nem kevesebb mint 4%.
A fenti sorokból jól látszik, hogy mennyi könnyítést és lehetőséget rejtenek magukban a veszélyhelyzethez kapcsolódó átmeneti szabályok. Az értelmezésük és gyakorlati felhasználásuk ennél jóval bonyolultabb és a törvényi ismeretek mellett némi re- és províziót, valamint proaktivitást is igényelnek. A járványhelyzet őszi alakulása és a kiszámíthatatlan jövőkép miatt valószínűsíthető, hogy az új szabályok megjelenése mellett elkerülhetetlen néhány meglévő szabály módosítása is. Az ebben történő változásokat folyamatosan nyomon követjük és következő cikkeinkben mindenképpen hírt adunk róluk.