2025. január 16-tól megszűnik jelenlegi formájában az Ügyfélkapu, és helyét az Ügyfélkapu+, és a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) mobilappja veszi át. A változás erőteljesen érinti a vállalkozókat, cégvezetőket, de még a könyvelőket is, mivel a régi ügyfélkapus belépés többé már nem lesz elérhető, a gazdasági tevékenységet folytató adózóknak azonban kötelező biztosítaniuk a működő cégkaput.
Szeretnénk bemutatni a digitális könyvelés különböző fokozatait, kezdve a látszatszolgáltatásoktól egészen a valóban digitális könyvelésig, ami végső soron a közös munka hatékonyságában is jól mérhető, így rendkívül fontos minden cégvezetőnek.
A Magyar Közlönyben november 28-án megjelent az idei „őszi” adócsomag, amely jelentős átalakításokat hoz a magyar adórendszerben. Az alábbi cikkünkben részletesen bemutatjuk a legfontosabb változtatásokat, hogy ezzel segítsünk egy kicsit jobban eligazodni az új adójogszabályok útvesztőjében. Kezdjük is néhány jó hírrel, az SZJA-t érintő változások témakörében!
Már jócskán beléptünk a negyedik negyedévbe, és bár 2025. május 31. (vagyis a 2024-es üzleti évről szóló beszámoló közzétételének törvényi legvégső határideje) még messzinek tűnik, az éves zárásra már most érdemes aktívan felkészülni. A beszámoló közzétételét számos fontos lépés előzi meg, melyeknek egy részét már 2024-ben célszerű betervezni és elkezdeni. A következő blogcikkben végig vesszük a fontosabb kérdéseket, hogy semmi ne maradjon ki idén sem, ami a hibamentes és határidőre kész záráshoz szükséges. Kezdjük a sürgető tényekkel!
Ha csak egyetlen jó üzleti döntést kell cégvezetőként meghoznod még idén, van egy egyértelmű tippünk! Ugyanis a hagyományos, papír alapú könyvelésről a digitális könyvelésre való átállás már nagyon időszerű. A jutalom pedig egy sokkal modernebb, olcsóbb, fenntarthatóbb és átláthatóbb könyvelés lesz. A következő cikkünkben részletesebben is megpróbáljuk alátámasztani ezeket az állításokat, és bemutatni mindent, amit […]
Ma már szinte közhelyként hangzik el, hogy a cégeket is emberek vezetik, akik adott esetben, egy-egy jó ügy támogatása érdekében, szívesen adományoznak. Ilyenkor a nemes szándék mellett fontos tisztában lenni azzal is, hogy az adományozásnak és egyéb támogatásoknak milyen adminisztrációs és adózási keretek között kell megvalósulniuk, nehogy negatív jogkövetkezményekkel szembesüljünk.
Az üzleti élet gyakran megköveteli, hogy a cégvezető vagy a cég más kollégája munkavállalói minőségében részt vegyen üzleti célú külföldi utazásokon. Az ilyen kiküldetéseknek természetesen költségvonzata is van, kezdve az utazástól a szálláson át egészen az étkezésig, és egyéb felmerülő tételekig.
A könyvelővel való kapcsolattartás, ezen belül is az együttműködés lelkét jelentő kommunikáció az egyik legfontosabb, ugyanakkor talán az egyik legnehezebb része is a cégvezető és a könyvelő közös munkájának.
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogy milyen jelek utalhatnak arra, ha a könyvelő nem látja el megfelelően a feladatát, 7 tipikus (és kevésbé tipikus) helyzeten keresztül.
A könyvelői díjak hazánkban rendkívül széles skálán mozognak, így a néhány tízezer forintostól kezdve a több százezres (adott esetben még ennél is magasabb) szolgáltatási összegekig szinte bármibe belefuthatunk. A helyzetet nem teszi könnyebbé, hogy az árak nem minden esetben tükrözik a minőséget.
