Magyarország viszonylag gyors cégalapítási eljárása és a társasági adó 9 százalékos mértéke sok külföldi vállalkozó számára vonzó kiindulópont. Egy magyar cég létrehozása azonban önmagában még nem rendezi a tulajdonos, az ügyvezető és a vállalkozás teljes adózási helyzetét. A társasági adó mellett számolni kell többek között az áfával, a helyi iparűzési adóval, a munkabérekhez és az […]
Egy vállalkozás adózási struktúráját gyakran néhány látványos szám alapján ítélik meg. Mennyi a társasági adó kulcsa? Érdemes-e kivát választani? Jobban jár-e a tulajdonos osztalékkal, mint munkabérrel? Alanyi adómentes legyen-e a vállalkozás, vagy lépjen be az áfakörbe? Ezek fontos kérdések, de önmagukban nem adnak választ arra, hogy a vállalkozás adózási rendszere valóban megfelelő-e. A jó adózási […]
Mit nézünk meg először, amikor könyvelőt keresünk? Az átlagos vállalatvezető hajlamos a díjazási konstrukciót és az árat megvizsgálni első és legfontosabb (sokszor sajnos egyedüli) lépésként. Ez valahol érthető is, hiszen egy KKV-nál minden rendszeres kiadás számít. A valódi kérdés azonban nem csak az, hogy mennyibe kerül a könyvelés, hanem az is, hogy mit kap érte […]
Hogyan válassz könyvelőt 2026-ban? – gyakorlati szempontok és hasznos tippek A könyvelőválasztás kérdése sok induló vállalkozásnál akkor kerül napirendre, amikor már sürgetnek a határidők, le kell adni egy bevallást, érkezik egy NAV-értesítés stb. Ez érthető, de veszélyes kiindulópont. A könyvelő ugyanis nemcsak az adminisztrációt végzi el, hanem közvetlen hatással van arra is, hogy a vállalkozás […]
Egy kis- vagy középvállalkozás pénzügyi működése ritkán múlik egyetlen nagy döntésen. Sokkal gyakoribb, hogy több kisebb, elsőre ártalmatlannak tűnő hiba rakódik egymásra. Nincs pontos kép a havi adófizetési kötelezettségekről, a vállalkozás nem különíti el az áfát, késve reagál a bevételnövekedésre, rosszul méri a nyereségét, vagy csak akkor fordul könyvelőhöz, amikor már határidős bevallás, fizetési probléma vagy NAV-megkeresés van a háttérben.
Vállalkozást indítani ma Magyarországon technikailag sokkal egyszerűbb, mint akár tíz-húsz évvel ezelőtt volt. Az online ügyintézés, az elektronikus cégeljárás, az ügyfélkapus azonosítás, az Online Számla rendszer és a digitális adózási felületek miatt sok folyamat gyorsabbá és átláthatóbbá vált. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalkozásindítás pusztán adminisztratív kérdés lenne.
A digitális könyvelést a kevésbé tudatos cégvezetők még ma is elsősorban kényelmi (vagy pusztán technológiai) kérdésként kezelik. Mintha a tét legfeljebb annyi lenne, hogy kevesebb papírt kell használni, és így környezettudatosabb a működés. 2026-ban azonban ennél jóval többről van szó, hiszen aki még ma sem digitális logika mentén szervezi a könyvelését, annak ez nemcsak lassabb működést, hanem plusz költségeket, nagyobb hibakockázatot és gyengébb pénzügyi transzparenciát is jelent.
Sok hazai KKV még mindig úgy gondol a számviteli beszámoló készítést megelőző időszakra, mint egy szükséges adminisztratív feladatra, amely minden tavasszal napirendre kerül, amit meg kell oldani, és aztán el is kell felejteni. Fontos azonban látni, hogy a beszámoló minősége nem május végén dől el, mivel az elkövethető hibák jelentős része már hónapokkal korábban realizálódik, utólag korrigálni, tüzet oltani pedig már sokkal rosszabb megoldás, mint megelőzni a bajt.
Hazánkban milliók ingáznak naponta hosszú kilométereket munkahelyükre, ami nemcsak időt, hanem jelentős anyagi ráfordítást is igényel. A jogszabályok részben előírják ezeknek a költségeknek a megtérítését, részben pedig lehetőséget biztosítanak arra, hogy a munkáltató a kötelező mértéken felül is támogassa munkavállalója utazással kapcsolatos anyagi terheit, akár adómentesen is. A következő cikkünkben részletesen megvizsgáljuk, hogy milyen formában, […]
tavalyi év jelentős átalakulást hozott a magyarországi cafeteria rendszerben. Az új adómentes elemek, a bővülő SZÉP-kártya felhasználási lehetőségek, valamint a fiatal munkavállalók számára elérhető, kedvező adózási feltételek mellett nyújtható lakhatási támogatás mind hozzájárultak ahhoz, hogy a béren kívüli juttatások rendszere fókuszáltabbá, ugyanakkor tervezhetőbbé váljon
