Szabadságok (2023): mikor, kinek, hány nap jár az új szabályozás szerint?

Az idei év sok egyéb terület mellett a szabadnapok tekintetében is változásokat hozott. A következő cikkünkben a munkavállalói szabadnapok legfontosabb kérdéseit mutatjuk be a 2023-as módosítások tükrében, hogy az olvasó idén se legyen bizonytalan, hogy mikor, milyen helyzetben és hány nap szabadság illeti meg. Kezdjük az „alap számokkal”, és haladjuk a speciálisabb esetek felé.

Kinek mennyi szabadnap jár 2023-ban?

Ahogyan a Munka törvénykönyve meghatározza, az alapszabadság mértéke idén is 20 munkanap évente, mely szabálytól csak a munkavállalóra kedvező módon térhet el a munkaszerződés. A törvény emellett meghatároz pótszabadságokat is az alábbiak szerint.

Gyermekek után a munkavállalót különböző mértékű extra szabadság illeti meg. Egy gyermek után (aki 16 évnél fiatalabb) 2 nap jár, két gyermek után összesen 4 nap, míg kettőnél több gyermek esetén 7 plusz napot tölthet a szülő szabadságon. Fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők a fentiekhez képest még 2 plusz szabadnapot kapnak.

Az életkor után járó szabadságok számítása nem változott idén sem, így továbbra is érvényes, hogy minél idősebb valaki, annál több szabadnapot élvezhet. Fontos kiemelni, hogy a szabadnapok a munkában töltött idővel arányosan módosulnak, tehát aki csak fél évet dolgozik az adott évben, annak arányosan csökken a kivehető szabadnapok száma.

Kedvezően változott 2023. január 1-től az apáknak járó pótszabadság mértéke. Az újdonsült édesapáknak így gyermekük születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 pótszabadság jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

Annak a fiatal munkavállalónak, aki a 18. életévét még nem töltötte be, évente 5 pótszabadság jár, ugyanígy az egészségre ártalmas/veszélyes munkakör esetén is, valamin a megváltozott munkaképességűek, a fogyatékossági támogatásra jogosultak, a vakok és a személyi járadékára jogosult munkavállalók is 5 nap plusz szabadnapot élvezhetnek.

Milyen speciális esetekben vehető még igénybe szabadság?

Az Mt. részletesen taglalja azokat a helyzeteket, amikor a munkavállaló a fentieken kívül jogosult még szabadságot kivenni. Lássuk, mik ezek a helyzetek!

Betegszabadság

Évente 15 nap betegszabadságra jogosult az a munkavállaló, akinek az egészségi állapota nem teszi lehetővé a munkavégzést. A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem egészségbiztosítási ellátás, így azt a munkáltató fizeti. Ebben az esetben a távolléti díj 70 %‐a jár (mely összeg adó- és járulék köteles). A betegszabadság igénybevételéhez orvosi igazolás szükséges.

Szülési szabadság

A szülési szabadság Időtartama idén is 24 hét, 168 nap, melyből 4 hetet a szülés várható időpontja előtt is ki lehet már venni (erre az időszakra jár a csecsemőgondozási díj, korábban terhességi-gyermekágyi segély néven futó CSED). A szülési szabadságból minimum 2 hetet kötelező kivenni.

Temetési szabadság

A Munka törvénykönyve szerint egy hozzátartozó halálakor 2 napra mentesül a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége alól. Ez egy speciális szabadság típus, ami nem az éves alap- illetve pótszabadság napokat terheli, hanem külön jogcím alatt található meg az Mt.-ben.

Tanulmányi szabadság

A vizsgára való felkészüléshez, valamint a diplomamunka elkészítéséhez szükséges szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani. A szabadidő nem fizetett szabadság, ennek értelmében ezekre a napokra a munkavállalót nem illeti meg a munkája után semmilyen díjazás.

Fizetés nélküli szabadság

Bizonyos esetekben nem kell engedélyt kérni a munkáltatótól, vagyis alanyi jogon jár a fizetés nélküli szabadság. Ilyen a gyermekgondozás, melyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia a munkáltatónak, valamint a hozzátartozó ápolása, előreláthatólag 30 napot meghaladó esetben az ápolás idejére, de legfeljebb két évre.

Ilyen még az önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés is, amely esetben a tényleges szolgálatteljesítés tartamára fizetési nélküli szabadság jár. A munkavállalót a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés ideje alatt a felmondási védelem is megilleti, azaz a munkaviszonyt a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg.

Átvihető-e a szabadság a 2024-re?

A Munka törvénykönyvének a szabadság kiadására vonatkozó főszabálya az, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Csak néhány kivételes, pontosan meghatározott esetben megengedett az eltérés.

Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot. Amennyiben a munkáltató a szabadságot még folyó évben elkezdi kiadni, az esedékesség évében kiadottnak minősül, amennyiben annak a jövő évre átnyúló időtartama nem haladja meg az 5 munkanapot.

A munkáltató és munkavállaló között írásban kötött megállapodás alapján a naptári évben számított életkor után járó pótszabadság (1–10 munkanap lehet) a következő év végéig kiadható. Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehet már az adott az évben kiadni, a munkáltató az ok megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni azt.

Hány napot vehet ki egyben a munkavállaló?

Továbbra is érvényes, hogy a munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a próbaidőt kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelően köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét továbbra is legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. 

A szabadságot idén is úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól (amennyiben erről nincs eltérő megegyezés).

Látható, hogy a munkavállalót számos esetben megilletik az extra szabadnapok, kezdve a magasabb életkortól, egészen a speciális élethelyzetekig. Ha a fenti cikkhez hasonló blogok is érdeklik, olvassa el a többi cikkünket is!

Lépjen velünk kapcsolatba további hasznos tanácsokért!