A home office néhány éve még csak egy divatos műszó volt, amivel a multinacionális cégeken kívül kevés vállalat foglalkozott a gyakorlatban. A COVID-19 járvány hatására megindult gyökeres változások után azonban ez az intézmény jelentős népszerűségre tett szert hazánkban is, így az otthoni munkavégzés napjainkban már nem csupán egy lehetőség, de sok esetben elvárás is a munkavállalói oldalon, és ezzel együtt a hatékonyabb munkaszervezés integráns része a vállalatok életében. A következő blogbejegyzésünkben a home office fontosabb szabályozási kérdéseit mutatjuk be, különös tekintettel a legújabb jogszabályi változásokra.
Hogyan került az otthoni munkavégzés a jogalkotók szűkebb látókörébe?
A home office jellegű munkavégzésről az Munka törvénykönyve már 2012 óta rendelkezett a távmunkára vonatkozó szabályok keretei között. Ez azonban a 2020-ban kibontakozó COVID-19 világjárvánnyal kapcsolatos vészhelyzeti rendelkezésekig csak bizonyos alkalmazási területeken (főleg számítástechnikai eszközök által végezhető munkakörökben) volt lehetséges.A társaságok gyakorlatában végbemenő változásokra a jogszabályok is reflektáltak. Míg a pandémia alatt a jogalkotó elsősorban a munkahelyen történő személyes érintkezések csökkentése céljából terjesztette ki a távmunka lehetőségét, a vészhelyzet megszűnését követően 2022. június 1-i hatállyal módosította a Munka törvénykönyvét a távmunkavégzésre vonatkozóan, ami mind a munkáltatóknak, mind pedig a munkavállalóknak könnyebbséget és nagyobb fokú szabadságot jelent a távmunka megszervezésének tekintetében.
Mik a legújabb jogszabályi változások a home office területén?
A jogalkotó a home office intézményét úgy illesztette be a Munka törvénykönyvébe, hogy a már létező, a távmunkavégzés szabályairól szóló részt kibővítette, így az alkalmassá vált a rendszeres otthoni munkavégzés lefedésére is.
A home office az új szabályozás szerint minden arra alkalmas munkakörben bevezethető, azonban fontos kitétel továbbra is, hogy a munkaszerződésben erről meg kell állapodniuk a feleknek.
Emellett, bár az Mt. szerint nem kötelező, de érdemes egy belső szabályzatot is kialakítani az otthoni munkavégzés kereteiről abban az esetben, ha azt egy vállalat hosszabb távon is beépíti a gyakorlatába.
A munkaszerződésben szabadon ki lehet kötni, hogy hány napot tölthet egy adott munkavállaló otthoni munkavégzéssel, ez lehet akár heti egy nap, vagy több is. (Az otthoni munkavégzéssel töltött munkanapok meghatározása valójában a főszabálytól való eltérést jelenti ebben az esetben, de ez a gyakorlatban nem korlátozza a lehetőségeket)
Fontos, hogy a törvénymódosítása egyértelművé tette, hogy az otthoni munkavégzés nem jelent automatikusan kötetlen munkarendet, tehát amennyiben erről külön nem rendelkeznek a felek, a munkavállaló továbbra is a hagyományos, kötött munkaidőben köteles a munkát elvégezni otthonában.
Ennek az ellenőrizhetősége természetesen a gyakorlatban nehézkes lehet, de a munkáltatónak itt is jogában áll például a munka kezdetének és befejezésének időpontját vagy magát a munkavégzés folyamatát is, pl. online bejelentkezések formájában vagy munkaidő nyilvántartás vezetésével ellenőrizni.
Hogyan oszlanak meg a rezsiköltségek a munkáltató és a munkavállaló között?
Az otthoni munkavégzés során a számítástechnikai eszközök áramfogyasztása a munkavállaló saját rezsiköltségeiben jelentkezik, éppen ezért a munkával kapcsolatos, ilyen típusú kiadásokat a munkáltató (a jogszabályban meghatározott mértékig) adó- és járulékmentesen kompenzálhatja.
Ez az összeg az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának felel meg, amelytől eltérő összeget is meg lehet határozni, azonban amennyiben ez magasabb, mint a fent említett 10%, akkor a fennmaradó összeg már adó- és járulékfizetés alá esik.
Egy sokszor elhanyagolt kérdés, a munkavédelem
Az otthon végzett munka esetén, éppen úgy, mint a cég telephelyén, érvényesek bizonyos munkavédelmi szabályok, amelyekért a munkáltató felel. Ezek a home office esetében speciális szabályozás alá esnek, és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításában találhatók meg.
Az ide vonatkozó munkavédelmi jogszabályok (az Mt.-vel ellentétben) már különbséget tesznek az IT vagy számítástechnikai eszközzel végzett távmunka és az egyéb módon végzett távmunka között.
A munkavállalót a számítástechnikai eszközökkel végzett otthoni munkával kapcsolatban, az egészséges és biztonságos munkakörülmények követelményeiről a munkáltatónak írásban tájékoztatnia kell.
A munkát a beosztott saját eszközeivel is végezheti, ehhez azonban egy a munkáltató felelősségi körébe tartozó, előzetes kockázatelemzés elvégzése is szükséges, amely során a munkáltató meggyőződik arról, hogy a munkakörülmények és az eszközök is biztonságosak, valamint megfelelnek a munkavégzés követelményeinek.
Amennyiben a home office-ra való átállás, felkészülés tekintetében szüksége van szakértői támogatásra, tanácsadásra, keressen minket bizalommal.
Ha pedig izgalmasnak találta ezt a bejegyzésünket, olvassa el a többi cikkünket is a VRG szakmai blogján.