A bér mind a vállalkozások, mind pedig a munkavállalók életében alapvető fontosságú szempont. A bérezési politika nem csupán a dolgozók elégedettségét szolgálja, de a cég teljesítményére is hatással lehet. A következő cikkünkben a bérrel kapcsolatos tudnivalók világába kalauzoljuk az olvasót, kitérve a leggyakrabban összekevert vagy félreértett fogalmakra. Kezdjük a nominálbér és reálbér megkülönböztetésével, és haladjunk sorban az egyéb fontos területek, fogalmak felé.
Nominálbér vagy reálbér?
A bérekről beszélve gyakran hallani a nominálbér és reálbér kifejezéseket. Sokan hivatkoznak azonban helytelenül vagy pontatlanul ezekre a terminusokra.
A nominálbér az, amit egy munkavállaló pénzben megkap a munkáltatójától. Ez az összeg nem veszi figyelembe sem az inflációt, sem az egyéb gazdasági változásokat, ennek következtében a nominálbér a reálértékét idővel elveszítheti.
A reálbér ezzel szemben azt mutatja meg, hogy a nominálbér mennyi árucikkre vagy szolgáltatásra „cserélhető be” az adott gazdasági környezetben. Ez az érték tehát már figyelembe veszi az inflációt és más gazdasági tényezőket, így valósághűbb képet ad a munkavállalók vásárlóerejéről.
Amikor például a munkavállaló fizetésemelést kér, általában a reálbérét veszi alapul, hiszen ez az, ami a mindennapok során, például a boltok polcai előtt állva meghatározza, hogy mennyi terméket tud megvásárolni. Lássunk egy másik gyakran vizsgált kérdést, a nettó-bruttó összevetést.
Nettó, bruttó és szuperbruttó bér
Amikor a bérekről van szó, fontos megérteni a különbséget a nettó, a bruttó és a szuperbruttó fogalmak között.
A bruttó bér az a teljes összeg, amit a munkáltató fizet a munkavállalónak anélkül, hogy levonná az adókat és járulékokat. A bruttó fizetési összeg tehát az alapja a munkavállaló és a munkáltató által fizetett adóknak és járulékoknak.
2023-ban (alap esetben) a bruttó bérből 33,5% kerül levonásra a munkavállaló szempontjából, így 100 forint bruttó bér (adókedvezmények nélkül) 66,5 forint nettó bért jelent számára.
Ez rá is vezet minket arra a következtetésre, hogy a nettó bér az a tényleges összeg, amit a munkavállaló kézhez kap, miután levonták az adókat és járulékokat a bruttó bérből. A levonásra kerülő adók 2023-ban a személyi jövedelemadó (15%) és a társadalombiztosítási járulék (18,5%).A szuperbruttó leginkább a munkáltató számára fontos. Ez az összeg nem más, mint a bruttó bér és a munkáltató által fizetett járulékok összege, tehát a munkaadó teljes bérköltsége egy alkalmazott után. Ez jelenleg a bruttó összeg 113%-a.
Az alapbér és a teljesítménybér
Az alapbért gyakran keverik az emberek a minimálbérrel, a teljesítménybért pedig sokszor nem megfelelő körültekintéssel használják a munkáltatók. Tegyük röviden tisztába ezeket a fogalmakat is.
Az alapbér az a fix összeg, amit a munkavállaló rendszeres időközönként, például havi vagy heti bérként kap. Ez független a teljesítménytől és a vállalat eredményeitől. Az alapbért minden esetben időbérben kell megadni. ami lehet órabér, napi-, heti- vagy havibér. Ezt az összeget kell beleírni a munkavállaló és a munkáltató között írásban megkötendő munkaszerződésbe is.
A teljesítménybér az a bérforma, amely a munkavállaló teljesítményétől függ. Ez lehet ösztönző célú, amely arra buzdítja a munkavállalókat, hogy magasabb teljesítményt nyújtsanak, és ezáltal magasabb jövedelmet érjenek el.
A teljesítménybér jellemzője, hogy a munkáltató megállapítja a 100%-os normát, és az ehhez tartozó normadíjat (amely általában darabdíj), ilyenkor a munkavállaló munkabére attól függ, hogy bizonyos feladat ellátásában mennyi teljesít.
Ha valaki ilyen bérezés mellett dönt, ügyelnie kell, hogy maradéktalanul megfeleljen a bérezési forma törvényi előírásainak, mely egy néhány egyéb speciális kritériumot is megszab, ehhez a bérezési módhoz.
Minimálbér és garantált bérminimum
A garantált bérminimum és a minimálbér egyaránt az adott munkakör betöltéséért kínálható legalacsonyabb bérszintet definiálja. Az eltérést a két fogalom között a betöltött munkakör sajátosságai adják.
A bérminimum azokban a munkakörökben alkalmazható, amelyekhez valamilyen előírt szakképesítés szükséges.
Az előírt szakképesítésnek legalább középfokú végzettségnek kell lennie, de ezen felül a szabályozás nem tesz különbséget a szakképesítések között. Ennek értelmében az egyetemi diploma és a szakmunkásképző is egy helyiértéken van a bérminimum összege szempontjából.
Számos munkakör esetében a jogszabály rögzíti, hogy az adott pozícióhoz milyen végzettség szükséges, ettől azonban a munkaadó (felfelé) eltérhet. Minden olyan esetben, ahol a jogszabály meghatároz egy adott végzettséget, a munkaadónak a bérminimumot kell alkalmaznia, nem pedig a minimálbért.
Éppen így a másik oldalról is, amennyiben a jogszabály nem köt ki végzettséget, de a munkaadó igen, abban az esetben is a garantált bérminimum jár a munkavállalónak.
Azonban például ha egy diplomás jelentkezik egy végzettséget semmilyen oldalról nem előíró állásra, számára már a minimálbér lesz a legkisebb adható bér összeg, így a bérminimum tényét mindig a megkövetelt végzettség határozza meg, nem pedig a munkavállaló valós képzettségi szintje.
Az összegeket tekintve 2023-tól a minimálbér bruttó 232 ezer forint, a garantált bérminimum pedig bruttó 296 400 forint.
Látható, hogy a bérek világa komplex és sokszínű, így a megfelelő eligazodás és ezáltal a helyes bérpolitika kialakítása kulcsfontosságú lehet egy vállalkozás sikeréhez. Jelen cikkünk reményeink szerint segített tisztázni a bérekkel kapcsolatos alapvető fogalmakat minden érdeklődő számára. Amennyiben további kérdésed van, lépj kapcsolatba velünk!