Ma már szinte közhelyként hangzik el, hogy a cégeket is emberek vezetik, akik adott esetben, egy-egy jó ügy támogatása érdekében, szívesen adományoznak. Ilyenkor a nemes szándék mellett fontos tisztában lenni azzal is, hogy az adományozásnak és egyéb támogatásoknak milyen adminisztrációs és adózási keretek között kell megvalósulniuk, nehogy negatív jogkövetkezményekkel szembesüljünk. A következő cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül. Kezdjük a fogalmak tisztázásával.
Támogatások nem közhasznú civil szervezetek részére
Az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, valamint az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, költségként elszámolható, ha a támogatott szervezet a szükséges igazolásokat a támogató rendelkezésére bocsájtja.
A támogatásban részesülőnek előzetesen nyilatkoznia kell, hogy a juttatást bevételként elszámolta, és a juttatás nélkül számított adózás előtti eredménye nem negatív. Ezt követően egy másik nyilatkozatban az adóbevallás elkészítése után meg is kell erősítenie az előzetes nyilatkozatot, immáron a tényleges adatok birtokában.
Mindkét nyilatkozat szükséges ahhoz, hogy a támogatást a költségek között el lehessen számolni. Nyilatkozat hiányában a támogatást nyújtó fél köteles társasági adó alapját ezen összeggel növelni, azaz nyereséges működés esetén le kell azt adóznia.
Adományozás közhasznú szervezetek részére
Az adomány fogalmát három különböző jogszabály is szabályozza. Ezek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény), a Civil törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet, valamint a Társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (TAO törvény).
A TAO törvény 4. § 1/a) bekezdése szerint „az adomány közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.
Fontos tehát, hogy nem minősül adománynak az, ha az adott támogatásból a meghatározott személyi kör a törvényi kereteken túlmenően „hasznot húz”, hiszen ilyen esetben felmerül az, hogy a támogatás (adomány) valójában valamilyen ki nem számlázott szolgáltatás ellenértékének a megfizetése.
Az adományozás, támogatás önkéntes – azaz attól, hogy valaki (akár egy gazdasági társaság) támogatást nyújt, nem lehet egy másik kedvezményezetti oldalon valamilyen kedvezményes termékbeszerzés, vagy szolgáltatás igénybevétel.
Az adományozónak rendelkeznie kell a támogatott szervezet által kiállított ún. adományigazolással is. Ennek az igazolásnak tartalmaznia kell a kiállító és az adózó nevét, székhelyét, adószámát, valamint a támogatás összegét és célját.
Amennyiben a fenti kritériumok teljesülnek, az adomány a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősülhet, a fenti felsorolt jogcímek valamelyikén.
Mivel a közhasznú minősítést évente felülvizsgálja a bíróság, előfordulhat, hogy a közhasznú szervezet az adományozás időpontját követően, év közben elveszíti ezt a státuszt. Ilyen esetben az igazolás kiállításának időpontjában érvényben lévő besorolást kell figyelembe venni.
A jótékonykodó cégek a könyvelőtől általában azt is szeretnék megtudni, hogy jár-e valamilyen adókedvezmény ezen tevékenység után.
Milyen adókedvezmények jöhetnek szóba adományozásnál?
A társasági adóról szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény csökkenthető, ha egy vállalkozás közhasznú szervezetnek, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak vagy felsőoktatási intézménynek adományoz.
A csökkentés mértéke közhasznú szervezetnek adott támogatás esetén az adomány értékének 20%-a, tartós adományozási szerződés esetén 40%-a, a Magyar Kármentő Alapnak és a Nemzeti Kulturális Alapnak adott támogatás esetén az adomány értékének 50%-a, a felsőoktatási intézménynek adott támogatás esetén az adomány értékének szintén 50%-a, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem, illetve annak fenntartója felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén a támogatás 300%-a.
Fontos, hogy az ezen jogcímen – akár együttesen több jogcímen is – érvényesíthető adományaink elszámolható éves maximuma az adózás előtti eredmény összege.
Érdemes még egy gyakran érintett területről, az áfa kérdéséről is szót ejteni röviden.
Kell-e áfát fizetni támogatás esetén?
Amennyiben a támogatás tárgya valamilyen eszköz (pl. autó, orvosi berendezés stb.), vagy valamilyen szolgáltatás (pl. jogi szolgáltatás költségeinek viselésével támogat valaki egy civil szervezetet), akkor vizsgálni kell az Áfa kérdéskörét is.
Természetesen a pénzben teljesített támogatásokra ez nem vonatkozik.
Az Áfa tv. szerint áfát kell fizetni minden belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás után. Fontos, hogy az Áfa tv. az ingyenes átadást is ellenérték fejében teljesítettnek tekinti. Egy 2010-es módosítás azonban kimondja, hogy a közcélú adomány nem számít ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek.
Ennek értelmében a közhasznú szervezeteknek átadott adományok (akár termékek vagy szolgáltatások formájában is) áfamentesek. Ez azt jelenti, hogy ha az eszköz megvásárlásakor visszaigényeltük (levontuk) a beszerzés áfáját, akkor ez esetben nem kell azt visszafizetni. Amennyiben viszont nem közhasznú szervezetet támogatunk, az átadott eszközre / szolgáltatásra vonatkozóan levont áfa esetén az átadáskor fizetendő áfa keletkezik.
Kivételt jelent, ha egy cég kifejezetten adományozási céllal vásárol eszközöket és adja át azokat adományként, például, ha egy cég új számítógépeket vásárol adományozási célból, és azokat közvetlenül egy közhasznú szervezetnek adja át, akkor ezeknek a számítógépeknek az áfáját nem igényelheti vissza, ugyanakkor fizetnie sem kell áfát az átadáshoz kapcsolódóan.
Látható, hogy a civil szervezeteknek nyújtott támogatások és adományok alapvetően adómentesek lehetnek, mégis számos feltétlenek és adminisztrációs szabálynak meg kell felelni, ha szabályosan és a cég számára is a lehető legköltséghatékonyabban szeretnénk azt kivitelezni.Ha a fenti cikk után kérdése lenne, keressen minket, segítünk eligazodni a további részletekben!