Idén februártól a NAV egy új, ügyfélbarátabb megközelítést alkalmaz az adózási hibák kezelésére, amely “adategyeztetési eljárás” néven került be a köztudatba az elmúlt hetek során. Az ügymenet teljes mértékben elektronikusan zajlik, a hivatalos értesítések a cégkapura érkeznek, és a NAV Ügyfélportálon keresztül kell rájuk reagálnia az érintett cégeknek. De pontosan mit jelent ez a gyakorlatban? Kik számíthatnak ilyen értesítésre, és milyen következményekkel jár a mulasztás? Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk az új eljárás lépéseit, előnyeit és a kapcsolódó kockázatokat, valamint a téma kapcsán bővebben kitérünk a NAV 2025-ös ellenőrzési tervére is.
Büntetés helyett javítás
A NAV az elmúlt években egyre inkább próbálja a jóhiszemű adózókat partnerként kezelni. Ennek egyik eszköze az új adategyeztetési eljárás is, melynek elsődleges célja, hogy a hatóság még az ellenőrzési szakasz előtt lehetőséget biztosítson az érintetteknek az esetlegesen elkövetett hibák korrigálására.
Az adóhatóság ezt az újfajta online adategyeztetést azonban nem pusztán az adminisztratív hibák javítása érdekében vezeti be, hanem egyben az adatminőség ellenőrzésének minőségi javulását is reméli az akciótól. A cél itt még nem a büntetés, hanem a feltárás, a prevenció, és a bürokrácia és az átfogóbb ellenőrzési ügyteher csökkentése.
Hogyan zajlik az adategyeztetési eljárás?
Az eljárás során a NAV az online számlarendszerből érkező adatokat a vállalkozások által benyújtott áfa-bevallásban szereplő információkkal veti össze, különös tekintettel az M-lapokra.
A forintra pontos adatszolgáltatási kötelezettség 2025-től további pontosságot követel meg az adózóktól, megszüntetve az eddig jellemző kerekítési gyakorlatot.
A NAV folyamatosan figyeli az online számlarendszerből érkező adatokat, és azokat összeveti az áfa-bevallásokban szereplő információkkal. Ha eltérést talál, 15 napos határidővel felszólíthatja az érintett vállalkozást az eltérés tisztázására.
Az adózók többféleképpen is reagálhatnak a megkeresésre. Amennyiben az eltérés egyértelműen egy adminisztrációs hiba következménye, akkor az adatokat a számlakiállító vagy számlabefogadó oldalán kell helyesbíteni.
Ha a hiba a kiállítónál keletkezett, akkor az online számla adatszolgáltatás javítása szükséges, míg a befogadó fél esetében az áfa-bevallásban szereplő M-lapok módosítása jelenthet megoldást.
Ha az adózó időben észleli a problémát és javítja az eltérést, akkor az eljárás ezzel lezárul.
Mit kockáztatnak azok, akik nem reagálnak?
Ha egy vállalkozás nem reagál határidőre a NAV felhívására, akkor mulasztási bírságra számíthat, amely az eset súlyosságától függően elérheti a 300 ezer forintot. (Azok a cégek, amelyek kockázatos besorolásúak, még magasabb bírságot kaphatnak.)
A NAV további adóigazgatási eljárásokat is kezdeményezhet, amely egy „teljes körű” adóellenőrzésbe is torkollhat. Ennek következményeként az érintett vállalkozásnak hosszabb ellenőrzési folyamatra kell felkészülnie, amely jelentős adminisztratív terhet és további kockázatokat jelent.
Hogyan előzhető meg az adategyeztetési eljárás megkezdése?
Bár említettük, hogy az adategyeztetés alapvetően nem büntetési célzatú, mégis, javasolt ezt elkerülni azáltal, hogy egyáltalán nem is adunk okot a NAV-nak a kérdések felvetésére.
Éppen ezért, érdemes már a számlakiállítás során gondoskodnunk arról, hogy az online számlarendszerben és bevallásban szereplő adatok teljes egyezőséget mutassanak.
Egy másik aktuális példaként lehet említeni, hogy 2025-től az áfabevallás belföldi összesítő jelentésének, valamint az áfabevallás A lapjainak kitöltésére vonatkozó szabályok is változtak. Azoknak a cégeknek (és könyvelőirodáknak), akik automatizált eszközöket alkalmaznak az M-lapok kitöltésére, érdemes lehet felvenniük a kapcsolatot a fejlesztőikkel az átállás ügyében. (Akik eddig nem rendelkeztek automatizált megoldással az M-lap kitöltésére, érdemes annak beszerzéséről elgondolkodniuk, az emberi hibák minimalizálása érdekében.)
Természetesen, a könyvelő felelőssége itt megkerülhetetlen, hiszen a bevallások pontos elkészítése, valamint a jogszabályi változások folyamatos követése és a könyvvitel ennek megfelelő lefolytatása az ő hatáskörük.
Az adategyeztetési eljárás bemutatása után evezzünk most kicsit más vizekre, mégpedig a NAV 2025-ös, kiemelt ellenőrzési területeinek ismertetésére.
Milyen területeken végez 2025-ben kiemelt ellenőrzést a NAV?
Az adóhatóság (mint minden évben) idén is tovább finomítja az ellenőrzések kiválasztási folyamatát, kihasználva a rendelkezésére álló hatalmas adattömeget és a mesterséges intelligencia lehetőségeit.
Az ellenőrzések fókuszát az adózók jogkövetési hajlandósága is befolyásolja, így a hatóság célzottan választja ki az alkalmazandó eljárást. Ez lehet a már részletesen is bemutatott új adategyeztetési eljárás, a támogató eljárás, a jogkövetési vizsgálat, valamint a hagyományos adó- vagy vámellenőrzés.
2025-ben kiemelt figyelem övezi az építőipari vállalkozásokat és az építőanyag-kereskedelmi cégeket, ahol az áruforgalom és az adóbevallások összhangját szigorúan vizsgálják.
Ugyanígy fókuszba kerülnek a személy- és vagyonvédelmi, takarító és munkaerőkölcsönző vállalkozások, ahol a foglalkoztatási viszonyok és a bejelentési kötelezettségek betartását ellenőrzik elsősorban.
A zöldség-gyümölcs kereskedelemben, valamint az elektronikus kereskedelemben működő cégeknél a számlázási és adatszolgáltatási gyakorlatokat vizsgálják, beleértve a hazai és nemzetközi online értékesítési platformokat is.
Az internetes tartalomszolgáltatók és médiavállalkozások sem maradnak ki az ellenőrzésekből, különösen a reklám- és marketingtevékenységek adóvonzata miatt.
A turizmus-vendéglátás, a szálláshely-szolgáltatás és a taxis vállalkozások esetében a bevételek megfelelő nyilvántartása áll a NAV fókuszában. Emellett a rendszeres import forgalmat kimutató vállalkozások és a távol-keleti termékek forgalmazói is a kiemelten ellenőrzött kategóriába tartoznak.
Nem maradnak ki a jövedékiadó-köteles tevékenységet végző cégek sem, ahol a NAV célja az adóelkerülés visszaszorítása. A szépségipari és testedzéssel foglalkozó vállalkozások esetében a szolgáltatások bevallásának és a pénzforgalom átláthatóságának biztosítása áll az ellenőrzések középpontjában.
A NAV 2025-ben kiemelt figyelmet fordít a bizalmi vagyonkezelési konstrukciókra is, amelyek az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a magas vagyonnal rendelkező magánszemélyek körében.
A hatóság célja itt az, hogy feltárja és megszüntesse azokat a vagyonkezelési struktúrákat, amelyek elsődlegesen adóoptimalizálásra vagy adóelkerülésre szolgálnak.
A 2025-ös ellenőrzési terv részeként a NAV szigorúbban fogja átvilágítani a bizalmi vagyonkezelési szerződéseket, különös tekintettel azokra az ügyletekre, amelyek gyaníthatóan a vagyonelemek elrejtésére vagy az adófizetési kötelezettségek kijátszására irányulnak. Ezért azoknak, akik ilyen konstrukciókban érdekeltek, érdemes felülvizsgálniuk meglévő szerződéseiket, és biztosítaniuk, hogy megfelelnek az aktuális adójogi előírásoknak.
Segítségre van szüksége? Mi Ön mellett vagyunk!
Az adóhatósági ellenőrzési módszerek folyamatos változása és a kiemelt ellenőrzési hullámok komoly kihívásokat jelenthetnek az Ön számára is. Amennyiben adóhatósági ellenőrzés elé néz, mi végig kísérjük a folyamaton, szakértői támogatással. Ha a könyvelését mi végezzük, ebben az esetben automatikusan eljárunk.
Ha saját könyvelése van, vagy más a könyvelője, abban az esetben is állunk rendelkezésére. A tényállás, illetve az ügyiratok ismeretében tudunk segíteni a megfelelő eljárási stratégia kialakításában, az ehhez szükséges beadványok elkészítéséhez, az eljárás bármely szakaszában.
Vállalatunk a teljeskörű adóügyviteli támogatástól kezdve az adótanácsadáson és NAV előtti képviseleten át mindenben partnerei rendelkezésére áll. Keressen minket és nézzük meg, hogyan segíthetjük cégét a jogkövetés legoptimálisabb útján.Ha szeretné minimalizálni az adózási kockázatokat és biztosítani vállalkozása jogszerű működését, keresse fel a VRG szakértőit további tanácsadásért.