2022. szeptember 1-től már teljes egészében hatályba lép az új KATA törvény. A nyári nyugalom és vakáció helyett sokaknak okoz most fejfájást, hogyan folytassák vállalkozásukat úgy, hogy a lehető legkevesebb adminisztrációs és anyagi többlet teherrel kelljen számolniuk ősztől. Azoknak a katásoknak, akik cégeknek is számláztak, illetve mellékállásban tevékenykedtek, egy működő megoldásként jöhet számításba az átalányadózás, amely bizonyos esetekben még akár kedvezőbb is lehet, mint a KATA. Ezt a lehetőséget járjuk most körül, sorra véve a legfontosabb szempontokat a váltáshoz!
Az átalányadózás lényege röviden
Az átalányadózás szabályainak értelmében nem a valós költségszámlák alapján történik a költségelszámolás, hanem egy vélelmezett költséghányadot vesz alapul a jogszabály, amelyet az egyéni vállalkozó a bevételével szemben, igazolás nélkül elszámolhat.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozó tételes költségelszámolás helyett (tevékenységétől függően) költségátalánnyal csökkentheti a személyi jövedelemadó alapját, és az így kalkulált jövedelem után fizeti be a személyi jövedelemadót, amelynek mértéke 9%.
A költséghányad a bevétel 40%-a, 80%-a, illetve 90%-a lehet. Hogy melyik tevékenység esetén melyik költséghányad a mértékadó, azt az Szja.tv. 53.§-a tartalmazza tételesen, de alább mi is adunk egy felsorolást róla.
Az átalányadózás szempontjából fontos kérdés még, hogy mi minősül bevételnek. Az átalányadózó bevételének a megszerzett vállalkozói bevételt kell tekinteni. (A vállalkozás költségeinek fedezésére, valamint a fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás nem minősül vállalkozói bevételnek).
További lényeges pont a járulékfizetés (szociális hozzájárulási adó, társadalombiztosítási járulék). Ez alól a nyugdíjas átalányadózó teljes mértékben mentesül, neki csak a személyi jövedelemadó-fizetés marad.
A mellékállású átalányadózók esetén az 1.200.000 Ft jövedelem mértékéig (ami 40% költséghányad alkalmazása esetén 2.000.000 Ft bevételt jelent) nincsen járulékfizetés. Főállású átalányadózók esetében ez a járulékmentesség nem áll fenn.
A járulékokat érintő kérdéskör miatt jelentkezik leginkább adminisztratív többlet a katával szemben, hiszen átalányadózóként havonta kell járulékbevallást benyújtanunk. Emellett negyedévente adóelőleget kell fizetni, amelynek a kalkulációjához szintén szakember igénybevétele javasolt, hiszen az nem egy fix tételes adóösszeg, hanem akár negyedévről-negyedévre változhat. Ezen kívül pedig van egy éves bevallási kör (jövedelemadó és iparűzési adó).
Kinek érte meg eddig, és kinek éri meg szeptember 1. után az átalányadózás?
Az átalányadózást korábban elsősorban azok választották, akiknek ez az adózási forma kedvezőbb volt, például azért, mert a vállalkozás magas hozzáadott érték mellett alacsony költséggel működött, valamint a partner (vagy partnerek) felé kiállított számlák összege meghaladta a 3 millió forintot, ami a KATA kereti között már 40%-os “büntető adót” vont maga után a befogadó fél számára.
Azok is jól járhattak az átalányadózással, akiknek számított a bevételi értékhatár, valamint az elszámolható költséghányad (például a kiskereskedelmi tevékenységet végzők).
Emellett, a 2022-es év elején bevezetett átalányadózást érintő törvénymódosítások értelmében megjelent az ún. adómentes jövedelemrész is, amely lehetővé tette, hogy az átalányadózó egyéni vállalkozónak ne kelljen adót fizetnie, amennyiben az átalányban megállapított jövedelme 2022-ben nem haladta meg az 1.200 000 forintot, vagyis az éves minimálbér felét.
Az idén júliusban elfogadott drasztikus KATA módosítási törvénycsomag azonban átírta az eddigi számításokat, így az átalányadózás sokak számára már a KATA helyett megmaradt “kisebbik rosszként” került a látótérbe.
Azt, hogy a KATA alternatívájaként valóban megéri-e az átalányadózás, sajnos minden esetben egyedileg kell megvizsgálni, mivel számos faktor játszik szerepet az évente fizetendő adó kiszámításakor, kezdve a konkrét tevékenységtől a mértékadó költséghányadon át egészen a jogviszony jellegéig (fő-, vagy mellékállású-e a vállalkozói munkavégzés, netalántán nyugdíjas az illető).
Emellett az éves bevétel összegének kérdése, illetve az adminisztratív költségek (pl. könyvelői díj) is fontos változók az “egyenletben”.
Éppen ezért mindenképpen érdemes könyvelői segítséggel átnézni a lehetőségeket és ennek alapján meghozni a végső döntést.
Mik az átalányadózás feltételei 2022-ben?
2022. január 1-jétől az átalányadózás átalakult, és jelentős könnyítéseken ment át a korábbi formájához képest.
Erről korábbi blogposztunkban részletesen írtunk, érdemes ezt az anyagunkat is elolvasni, mivel sok releváns plusz információt tartalmaz a cikk.
Az átalányadózás minden tevékenységre választható, amennyiben az adózó egyéni vállalkozó, vagy mezőgazdasági őstermelő. Ebben a tekintetben, aki eddig KATA formában adózott, elvileg gond nélkül válthat erre az adózási formára. Az átalányadózás alapesetben akkor választható, ha:
- Az előző adóévben a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét.
- Várhatóan a tárgyévben sem fogja meghaladni a bevétel összege az éves minimálbér tízszeresét.
- Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység végzése mellett az előző adóévben a bevétel nem haladta meg az éves minimálbér ötvenszeresét.
Fontos továbbá, hogy az év közben kezdő vállalkozónak a bevételi értékhatárt (napra kiszámolva) arányosítani kell az év fennmaradó részére.
Érdemes odafigyelni, hogy a ránk vonatkozó bevételi értékhatárt ne lépjük túl, mert ebben az esetben az év elejétől visszamenőlegesen átkerülünk a normál tételes egyéni vállalkozói adózás alá (vállalkozói szja), amely sokkal kedvezőtlenebb lehet a befizetett adó szempontjából.
Kinek melyik költséghányadot kell figyelembe vennie?
Ahogy azt már a cikk elején említettük, az igazolás nélkül elszámolható költséghányadok a következők: 40% 80% 90%. Nézzük sorban, melyik alá milyen tevékenységek tartoznak.
40%-os költséghányad
Minden olyan eset, amikor a 80%-os, illetve a 90%-os költséghányad nem alkalmazható.
80%-os költséghányad
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, bányászati és feldolgozóipari tevékenység
- termék-előállítás, építőipari kivitelezés
- mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás
- vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás
- erdészeti szolgáltatás és zöldterület-kezelés
- halászati szolgáltatás, halgazdálkodási szolgáltatás
- feldolgozóipari szolgáltatás (bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás kivételével)
- építőipari szolgáltatás
- ipari gép, berendezés, eszköz javítása
- gépjárműjavítás
- személyi, háztartási cikk javítása
- épületgépészeti berendezések javítása
- taxis személyszállítás, személygépjármű kölcsönzése vezetővel, egyéb máshova nem sorolt szárazföldi személyszállítás
- közúti áruszállítás
- számítógép, kommunikációs eszköz javítása
- fényképészet
- textil, szőrme mosása, tisztítása
- fodrászat, szépségápolás
- hobbiállat-gondozás
- a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység
90%-os költséghányad
- Az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerzők
- mezőgazdasági őstermelők
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben olyan módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására már nem jogosult, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására.
Milyen kedvezmények érvényesíthetőek az átalányadózás során?
Az átalányadóban a megállapított jövedelemből az alábbi kedvezmények érvényesíthetőek:
- négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye
- személyi kedvezmény
- első házasok kedvezménye
- családi kedvezmény
Látható tehát, hogy az átalányadózásnak vannak előnyei, bizonyos esetekben még a régi KATA adózással szemben is (bár a legtöbb személy számára sajnos ez egy kedvezőtlenebb adózási forma lesz, ha pusztán a befizetett adó mértékét nézzük).
Rendkívül fontos, hogy az átálláshoz szánjuk rá az időt (és adott esetben a könyvelői konzultáció díját), hogy alaposan körüljárjuk a kérdést, hiszen talán ez fogja megalapozni a vállalkozói létünk jövőjét.