Könyvvizsgálati kisokos bizonytalan cégtulajdonosoknak 2022-ben

Könyvvizsgálat. A szó hallatán sok cégtulajdonosnak rándul görcsbe a gyomra, miközben gondolatban már pörögnek is az ezzel járó plusz költségek, adminisztratív terhek és lekötött munkaórák. A szomorú valóság az, hogy sok vállalatvezető még ma sincs tisztában a könyvvizsgálat intézményének céljával, folyamatával, sőt, tapasztalataink szerint sokszor még azzal sem, hogy egyáltalán el kell-e végezni ezt a munkát, vagy sem. Az alábbi blogposztunkban szeretnénk eloszlatni néhány tévhitet a témával kapcsolatban, ezáltal hozva egy kis fényt az alagút végére az érintettek számára!

A gazdálkodó szervezetek pénzügyi és jövedelmi helyzetükről, vagyonukról és forrásaikról a jogszabályi előírásoknak megfelelően, évente tesznek közzé információkat, amit „Beszámoló” néven ismerünk. 

A könyvvizsgáló ennek az információs anyagnak vizsgálja a megbízhatóságát, hitelességét, és az ezzel kapcsolatos szakmai álláspontjáról adja ki a vizsgálat produktumát, a könyvvizsgálói jelentést.

A könyvvizsgálat egyrészt biztosíték arra, hogy az üzleti évről készített beszámoló a Számviteli törvény előírásai szerint készült, másrészt valós képet ad a vállalkozás pénzügyi, vagyoni helyzetéről, valamint működési eredményeiről. A publikus jelentés többek közt a befektetők, a hitelezők és a piac egyéb szereplői számára jelenthet hasznos információforrást.

A könyvvizsgálói munka tartalmát kötött jogszabályi keretek és szakmai irányelvek határozzák meg. Ezekhez a kötelmekhez a könyvvizsgálónak tartania kell magát a munka során.

A folyamat bizonyos cégek számára kötelező, más vállalatok pedig tudatosan, saját üzletpolitikai stratégiájuk mentén választanak könyvvizsgálót. Ezen kívül vannak olyanok is, akik a tapasztalat és a megbízható információk hiányában „biztos, ami biztos” alapon költenek évente jelentős összegeket erre a célra. Hogy ki melyik kategóriába tartozik, arról egy kicsit alaposabb utánajárással dönthetünk csak.

Mikor kötelező a könyvvizsgálat és mikor nem?

Ahogy a cégek növekednek, vagy átalakulnak, úgy változhatnak a rájuk vonatkozó jogszabályok is. Ez alól a kötelező könyvvizsgálat sem kivétel. A könyvvitel jellege, valamint a vállalkozás formája, tevékenysége, vagy bizonyos egyéb körülményei is befolyásolhatják, hogy kötelező lesz-e a könyvvizsgálat a társaság számára.

Könyvvizsgálat

A könyvvizsgálat főszabály szerint a kettős könyvvitelt vezető cégeknél kötelező, kivéve, ha:

  • A társaság nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában (éves szinten) nem haladja meg a 300 millió forintot. 
  • A vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában nem haladja meg az 50 főt.

Fontos, hogy ez a két kritérium egyszerre kell, hogy teljesüljön a mentességhez.

Azon újonnan alakult cégek esetén, ahol még nincs megelőző 2 üzleti év, ott a tört évi adatok arányosításával kell meghatározni, hogy a 2 évi átlagnak megfelelnek-e. (Pl. ha egy frissen alakult cég rögtön az első évben több, minimum 600 millió Ft árbevételt realizál, akkor már az első évben szüksége lesz könyvvizsgálóra.)

Az alábbi esetekben viszont nem alkalmazható a mentesítő kivételszabály a Számviteli törvény értelmében: 

  • A vállalkozás takarékszövetkezet.
  • A társaság konszolidálásba bevont vállalkozás (pl. leányvállalat).
  • A vállalkozás külföldi (EU-n kívüli) székhelyű anyacég magyarországi fióktelepe.
  • A gazdálkodó szervezet kiemelt közérdeklődésre tart számot.
  • A vállalkozás kivételes eset miatt a megbízható és valós kép bemutatása érdekében eltér a számviteli törvénytől.
  • A társaságnak az előző üzleti év fordulónapján 10 millió forintot meghaladó, több mint 60 napja lejárt köztartozása van.
  • A kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számára a jogszabály külön kötelezővé teszi a könyvvizsgálatot.

Látható, hogy a jogszabályi környezet bizonyos esetben értékhatárbeli, valamint formai kritériumokat is figyelembe vesz a kötelezettség megállapítása során. Fontos tudni azonban, hogy a felsorolt tipikus eseteken kívül léteznek olyan egyedi körülmények is, amikor a vállalat köteles lehet a könyvvizsgálatra.

Amennyiben a könyvvizsgálat alól mentességet élvez a cég, akkor is lehetőség van ún. független könyvvizsgáló kinevezésére.

Mikor érdemes a független könyvvizsgáló mellett dönteni?

A cégtulajdonsok hajlamosak a procedúrának kizárólag a hátrányait és nehézségeit nézni. Azonban léteznek olyan előnyei is a könyvvizsgálat folyamatának, ami érdemessé teheti a gyakorlatot olyan cégek számára is, akiknek alapesetben nem lenne kötelező.

Ide sorolható a könyvelési hibák feltárásának igénye, a cég iránti megbízhatóság növelése a befektetők, üzleti partnerek szemében, vagy a menedzsment szintű döntések előkészítése során a kockázatok értékelésének megkönnyítése.

Ha a szervezet úgy dönt, hogy szeretne könnyvizsgálót, abban az esetben ugyanúgy kell eljárnia, mint a kötelező könyvvizsgálatnál. A megbízott szakember nevét, lakóhelyét (székhelyét) a cégjegyzékbe be kell jegyezni. A közzétett beszámolóhoz pedig csatolni kell a könyvvizsgálói jelentést is.

Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság választható. 

A könyvvizsgáló (akit rendszerint 3-5 évre jelölnek ki) a folyamat során vissza is hívható, illetve a megbízása felmondható. Erre például vitás esetek kapcsán kerülhet sor. Ha ez a döntés születik, akkor azt változásbejegyzési kérelemben kell a cégbíróság felé jelezni.

Miért kerülhet sor a könyvvizsgáló-váltásra?

Alapesetben a megbízás lejáratával megszűnik a könyvvizsgáló megbízatása, ilyenkor vagy újra kinevezik az addigit, vagy újat választanak. A könyvvizsgáló választására a cég belső szabályai biztosítanak lehetőséget, a könyvvizsgálót a tulajdonosok (a vezető szerv) nevezi ki – azaz nem a társaság vezető tisztségviselője. Megbízási szerződést természetesen maga a vállalkozás fog kötni a könyvvizsgálóval, amit a vezető tisztségviselő ír alá a társaság részéről.

Könyvvizsgáló-váltásra még akkor is sor kerülhet, ha könyvvizsgáló esetében a kamarai tagsága megszűnik (pl. halál).

Az azonban egy speciális eset, mikor a könyvvizsgáló megbízása a kinevezés időtartama alatt, tehát a megbízás közben szűnik meg. Ez megszűnhet a könyvvizsgáló lemondásával, vagy a megbízó általi visszahívással. Ilyen esetben azonban a könyvvizsgáló köteles az ok megjelölésével azt bejelenteni a Pénzügyminisztérium keretei között működő könyvvizsgálati közfelügyeleti hatóságnak, valamint a Megbízót illetően a cégbíróságnak / egyéb nyilvántartó szervnek.

Ezen bejelentési kötelezettséggel kiküszöbölhető, hogy amennyiben a könyvvizsgáló szakmai álláspontját érintő véleménykülönbség, illetve ezzel kapcsolatos nyomásgyakorlás vezet a visszahíváshoz, arról az illetékes nyilvántartó hatóságok (bíróság) értesüljenek, ezzel biztosítva a könyvvizsgálói függetlenséget.

Mi történik, ha a kötelező könyvvizsgálatra valamiért nem kerül sor?

A könyvvizsgálat elmulasztása, mint a számviteli szabályok megszegése, szankciókat vonhat maga után, amennyiben fény derül rá. 

Az Art. 227/A. §-a 2019. augusztus 23-ától hatályos előírását érdemes idézni, amely szerint:

„Az adózó az általános bírságszabály szerint szankcionálható, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz, vagy tévesen mutat be. Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az észszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználó döntéseit.”

A mulasztás tényét a NAV vizsgálhatja saját ellenőrzési jogkörén belül, valamint azok a felek is jelezhetik a cégbíróság felé, akiknek a mulasztás érdeksérelmet okoz (adott esetben például a Magyar Könyvvizsgáló Kamara, vagy az üzleti partnerek is ide tartozhatnak). Ebben az esetben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást indíthat, melynek 100 ezer Ft-tól 10 millió Ft-ig terjedő pénzbírság, de akár legvégsősoron a cég megszüntetésének kezdeményezése is következménye lehet. A pénzbírságot a bíróság nemcsak a céggel, de személyesen a vezető tisztségviselővel szemben is alkalmazhat, amennyiben valamit a vezető tisztségviselő mulasztott (pl. cégbírósági változásbejegyzési kérelem benyújtásának elmaradása).

A kötelező könyvvizsgálat pótolható

Amennyiben a taggyűlés úgy fogadja el, majd a társaság úgy teszi közzé a beszámolót, hogy nem volt tudomása arról, hogy a társaság könyvvizsgálatra kötelezett, miközben az volt, úgy a könyvvizsgáló kinevezéséről, illetve a beszámoló könyvvizsgálatáról akár utólagosan is, a törvényes állapot helyreállításának érdekében gondoskodnia kell a társaságnak. Ezzel megelőzhető az, hogy egy esetleges törvényességi felügyeleti eljárás során súlyos szankciókkal szembesüljön a vállalkozás. Érdemes tehát utánanézni, hogy a cég valóban kötelezett-e a könyvvizsgálatra.