Napjainkban a munkaerőpiaci igények és trendek dinamikus változása újabb és újabb kihívások elé állítja a munkáltatókat és a munkavállaókat is, folyamatos alkalmazkodásra késztetve őket. Az átalakuló gazdasági feltételek hatására, a hagyományos foglalkoztatási módok alternatívájaként megjelentek az ún. atipikus jogviszonyok is. A következő blogbejegyzésünkben ezekből mutatunk be ötöt a legnépszerűbbek közül.
Ahhoz azonban, hogy megértsük, mi is az atipikus munkaviszony, érdemes definiálni, hogy mi nevezhető hagyományos (vagy tipikus) munkaviszonynak, hiszen az ettől való eltérés fogja meghatározni az előbbi kérdésre a választ.
A tipikus munkaviszony határozatlan idejű, teljes munkaidőre szól, a munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló jogalany köti egymással, és a munkáltató által meghatározott helyen és időben, a munkáltató eszközeivel történő munkavégzésre jön létre. Ez a jogviszony típus jelenti tehát a viszonyítási alapot, amelyhez képest bizonyos jogviszonyokat atipikusnak nevezhetünk meg.
Most, hogy röviden definiáltuk a fogalmakat, lássunk néhányat a leggyakoribb atipikus munkaviszony fajtákból, azok rövid bemutatásával.
1. Határozott idejű munkaviszony
A munkaviszony létrehozásakor a munkaviszony alanyai dönthetnek, hogy együttműködésük határozott vagy határozatlan időre szóljon. Ahogy az a nevében is benne van, a határozott idejű munkaviszony egy meghatározott időtartamra szól csupán, melynek lejárata után a jogviszony automatikusan megszűnik (bár újból meg is hosszabbítható).
Határozott idejű munkaviszony kötetlenül létesíthető, annak alkalmazását a feleknek nem kell indokolniuk, de mindenképp érdemes megfontolni, hogy valóban célszerű e eltérni a bevett (határozatlan idejű) jogviszonytól.
Ez az atipikus foglalkoztatási forma olyan esetben lehet például ideális, amikor a munkavállalóra csak egy jó definiált időszakban (pl. egy adott projekt elvégzéséhez vagy egy határidős munkához) van szükség.
Fontos tudni, hogy a munkáltató nem használhatja a határozott idejű munkaviszonyt olyan céllal, hogy egyfajta bizonytalanságban tartsa az alkalmazottat, ezért, ha az újabb határozott idejű munkaviszony létesítése az előző határozott idejű munkaviszony megszűnésétől számított hat hónapon belül történik, a munkáltató jogos érdekét igazolni is szükséges.
2. Részmunkaidős foglalkoztatás
A napi munkaidő alap esetben (teljes munkaidőben) 8 órát jelent. (Ez az időtartam legfeljebb 12 órára emelhető akkor, ha a munkakör készenléti jellegű, illetve, ha a munkát a munkáltatónak vagy a tulajdonosnak a hozzátartozója végzi).
A részmunkaidőnek ezzel szemben nincsen jogszabályban meghatározott minimum óraszáma, így alapvetően csak a felek megállapodása határozza meg a minimális mértékét, így az lehet napi vagy akár heti egy óra is szélsőséges esetben.
3. Behívás alapján történő munkavégzés
A behívás alapján történő munkavégzés a magyar jogban a részmunkaidős foglalkoztatás egy speciális esete.
A munkavállaló ebben az esetben a munkakörébe tartozó feladatokat a munkáltató által meghatározott időpontban végzi, melyet legalább három nappal előre közölnek vele. A munkavállalónak tehát akkor kell a munkavégzési kötelezettségét teljesítenie, amikor a munkáltatója behívja őt.
Fontos tudni, hogy munkabér ebben az esetben a munkavégzés hiányában is jár a munkavállalónak, melyet állásidő címen kell számára folyósítani.
A munkaviszonyra vonatkozó törvényi szabályoktól eltérni csak a munkavállaló javára lehet, míg a kollektív szerződés lehetőséget adhat az eltérő szabályok megállapítására.
4. Távmunkavégzés
A távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen, rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.
A távmunka lehet akár otthoni munkavégzés (home office), illetve akár olyan típusú “mobil” távmunka is, mely során a feladathoz mérten változik a munkavégzés helye, de lehet ún. távmunkaházban végzett tevékenyég is, amelynek lényege, hogy a munkáltató telephelyétől távol eső irodában végzi a munkavállaló a tevékenységét.
A távmunka napjainkban egyre népszerűbb, kiváltképp a 2020-as világjárvány indított el egy nagyobb fokú változást ezen a téren, hiszen a megváltozott körülmények miatt a legtöbb cég részleges vagy teljes home office típusú munkavégzést vezetett be.
A társaságok gyakorlatában végbemenő változásokra a jogszabályok is reflektáltak, így 2022 június 1-től a Munka törvénykönyve jelentős könnyítéseket hozott a távmunkavégzésre vonatkozóan, ami mind a munkáltatóknak, mind pedig a munkavállalóknak könnyebbséget és nagyobb fokú szabadságot jelent a távmunka megszervezésének tekintetében.
5. A bedolgozói jogviszony
A bedolgozói munkaviszonyt olyan önállóan végezhető munkára lehet létesíteni, amelyet a dolgozó a lakóhelyén vagy a felek által meghatározott más helyen is végezhet. Ez az atipikus foglalkoztatási forma a távmunkával rokon, de a munkajogon kívüli vállalkozási viszonnyal is hasonlóságokat mutat.
A bedolgozói jogviszony jellemzően egyszerűbb tevékenységekre vonatkozik, például összeszerelésre, csomagolásra, jelölésre vagy címkézésre, amelyet a dolgozó önállóan is el tud látni. A munkavégzés helye ezért tipikusan a munkavállaló saját otthona (de akár más hely is lehet).
Ebben az esetben a munkát végző személy általában a saját eszközeivel végzi a munkát, de a felek megállapodhatnak abban is, hogy az eszközöket részben vagy teljesen a munkáltató biztosítja.
A munkavállaló itt általában maga osztja be a munkaidejét (kötetlen formában), így nincs rendkívüli munkaidő vagy túlóra sem ebben a foglalkoztatási formában és a munkáltató utasítási joga is korlátozott, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg. Ha izgalmasnak találtad ezt a cikkünket, olvasd el a többi blogposztunkat is, számtalan hasznos írást találsz a folyamatosan frissülő blog oldalunkon!