A határidők átszövik életünket, és keretet adnak mindennapi rutinjainknak, legyen szó akár magánéletről, akár munkáról vagy a hivatalos ügyeink intézéséről. Aki vállalkozást vezet, pontosan tudja, hogy az adózási határidők olyan „vörös vonalak” a naptárban, amiket nem érdemes elmulasztani, ugyanis a tétlenség akár jelentős kellemetlenséget (és többletköltségeket) is okozhat a cégnek. Cikkünkben összegyűjtöttük a határidő kérdésének fontosabb aspektusait, valamint azokat a dátumokat és időszakokat is, amiket érdemes piros tollal beírni a naptárba. Kezdjük néhány hasznos technikai tanáccsal!
Hogyan számoljuk ki helyesen a különböző határidőket?
A bürokrácia világában az elintézendő ügyek rendkívül sokszínűek lehetnek, és éppen így, a határidők is különbözőek. Az egyik első kérdés, amit érdemes megvizsgálni, hogy a határidő naptári vagy munkanapokra vonatkozik-e.
A legtöbb esetben a határidőt munkanapokban kell kiszámolni. Ilyenkor, ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik (pl. hétvége vagy ünnepnap), akkor a határidő a következő munkanapon jár le.
Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a határidőt megszabó intézmény (pl. bíróság, adóhatóság stb.) naptári napot ad meg, ilyenkor természetesen a munkaszüneti napot is figyelembe kell venni a lejárat tekintetében.
Sokan rosszul tudják, ezért érdemes kiemelni, hogy a napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Tehát, ha például egy hivatalos levelet átveszünk október 1-én hétfőn, és a kiállító szerv 8 naptári napban hív fel minket a levélben szereplő kötelezettség teljesítésére, akkor a határidő számítását október 2-án kedden kell kezdeni, ami a rá következő kedden jár le (tehát ezen a napon még van lehetőségünk a teljesítésre).
Minden esetben érdemes arra is figyelni, hogy az adott cselekmény kötött-e a személyes ügyintézéshez, és ezáltal a hivatali időhöz (például az adott szerv nyitva tartásához) vagy sem, mert az előbbi esetben még azt is számításba kell vennünk, hogy az adott napon hány óráig van lehetőségünk ügyet intézni.
Elektronikus ügyintézés esetén (pl. e-papír, NAV online rendszerei) a határidő teljesítése akkor is érvényes lehet, ha az adott dokumentumot éjfél előtt küldjük el, függetlenül attól, hogy a hivatal zárva tart.
A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdőnapnak. Ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a határidő a hónap utolsó napján jár le.
Szintén fontos még kiemelni, hogy amennyiben munkanapokban adják meg a teljesítésre rendelkezésre álló időtartamot (pl. egy szerződésben úgy adják meg a teljesítés határidejét, hogy „5 munkanapon belül”), ebben az esetben a hétvége vagy munkaszüneti nap értelemszerűen akkor sem számít bele az időtartamba, ha az az intervallumon belülre esik, tehát ha a kezdőnap csütörtök, akkor a határidő utolsó napja a rá következő szerda lesz (amennyiben az intervallumon belül minden nap munkanap a hétvégén kívül).
A határidők természetének mélyebb megismerése után térjünk rá azokra a konkrét határidőkre, amiket egy ügyvezetőnek szem előtt kell tartania az adózás során.
Bevallási és adófizetési határidők
Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb határidőket, amelyek az egyes adónemekhez kapcsolódnak.
SZJA
A személyi jövedelemadó bevallást magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak is május 20-ig kell minden évben beadniuk, és az adót is eddig kell megfizetniük.
Amennyiben ez a dátum ünnepnapra vagy munkaszüneti napra esik, a határidő tolódik a következő munkanapra. Az adó 1+1%-os felajánlásáról szóló rendelkezés is eddig a napig tehető meg.
Az SZJA bevalláshoz egyéb határidők is kapcsolódnak, amire szintén érdemes tekintettel lenni. A munkáltatóknak január végéig kell kiadniuk a magánszemély részére az év közben szerzett jövedelemről szóló összesítő igazolásokat.
A könyvelőnek szintén január 31-ig kell megkapnia, ha adókedvezményre jogosító önkéntes egészségpénztári, nyugdíjpénztári, kölcsönös önsegélyező pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, nyugdíjbiztosítás célú megtakarításra történő befizetése volt a cég munkavállalójának.
A különböző kedvezmények igénybevételéhez szükséges igazolások kiadási határideje a kifizető szervek részéről legkésőbb február 15-e.
Éves beszámoló
A magyar cégeknek minden évben el kell készíteniük az előző évről szóló beszámolót (amely tartalmazza a vállalkozás adott üzleti évre vonatkozó mérlegét, eredménykimutatását, kiegészítő mellékleteit stb.). Ezt legkésőbb május 31-ig kell közzétennie a társaságnak minden évben.
A munkavállaló bejelentése
A biztosítási jogviszony bejelentése a munkáltató egyik legfontosabb felelőssége adózási értelemben. Amennyiben új munkaviszony létesül, a bejelentést a biztosítási jogviszony első napján, még a munkavégzés megkezdése előtt kell megtennie a munkáltatónak.
Ha a munkaviszony megszűnik, vagy ideiglenesen szünetel, a munkáltatónak ezt a változást 8 napon belül kell jelentenie. A határidő az adott esemény bekövetkezésétől (megszűnés vagy szünetelés kezdete) indul.
A heti munkaidő vagy a munkakör módosulása esetén a változást 15 napon belül szükséges bejelenteni. Fontos, hogy ez az előírás minden olyan módosításra érvényes, amely a biztosítási jogviszony feltételeit érinti.
Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)
Amennyiben egy vállalkozás kisadózó vállalkozásként működik, a KATA befizetése mindig a tárgyhónapot követő hónap 12. napja. Az éves bevallás határideje február 25-e (amennyiben ez a nap munkanapra esik), amely dátumig be kell fizetni a 40%-os plusz adót is, amennyiben a vállalkozó túllépte a 18 millió forintos éves bevételi határt.
Járulékbevallások
A folyó hónap 12. napja a munkáltatói és munkavállalói közterhek bevallása miatt is a legfontosabb dátum, hiszen a KATA-hoz hasonlóan eddig kell a munkáltatót terhelő járulékokat (vagyis az SZJA-t, a szocho-t és a TB-t) megfizetni a NAV felé.
Ha a hónap 12. napja vasárnapra esik, akkor a befizetési határidő a következő hétfőn, azaz a 13-a lesz. Ugyanez az elv vonatkozik azokra az esetekre, amikor a határidő szombatra, ünnepnapra vagy egyéb munkaszüneti napra esik.
HIPA
A helyi iparűzési adó, bár önkormányzati hatáskörben van, megfizetésének határideje központilag szabályozott. Ennek értelmében az adót a tárgyévet követő május 31-ig kell bevallani. Az előleget pedig két részletben (szeptember 15-ig és március 15-ig) kell utalni a nem sávos rendszerben adózóknak.
A 2024-ben érvényes szabályok szerint, akik a megelőző évi bevallásukban a sávos-tételes kisvállalkozói adózást választották, vagy 2023-as évben indították vállalkozásukat, május 31-ig kellett megfizetni az adójukat.
Amennyiben az éves adó várható összege kevesebb, mint az előleg, mérséklési kérelem nyújtható be az önkormányzati adóhatóság felé, amelynek határideje legkésőbb a mérsékeltetni kért adóelőleg esedékessége.
ÁFA
Az általános forgalmi adó bevallásának gyakorisága a tárgyévet megelőző évek forgalmi adatai alapján kerül meghatározásra.
A bevallási időszak lehet havi, negyedéves vagy éves, amit az adózó korábbi éves ÁFA-forgalma határoz meg.
Kezdő vállalkozások esetén azonban a bevallási kötelezettség mindig havi gyakoriságú az első két évben, függetlenül a forgalom nagyságától. A későbbiekben a bevallási kötelezettség változhat, attól függően, hogy a megelőző második évben milyen mértékű volt a vállalkozás ÁFA-forgalma.
Amennyiben rendelkezünk közösségi adószámmal, éves ÁFA bevallók nem lehetünk, csak gyakoribbak.
A havi ÁFA-bevallást a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani, míg a negyedéves bevallás határideje a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja. Az éves bevallást pedig a tárgyévet követő év február 25-ig szükséges elkészítenie és benyújtania a könyvelőnek.
TAO
A társasági adóalany vállalkozásoknak a tárgyévet követő május 31-ig kell bevallaniuk az éves adót. Az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20-ig kell megfizetni. Ha valaki a Tao törvény szerint havi előleg fizetésre kötelezett, akkor a hónap huszadik napjáig szükséges teljesítenie a befizetést. Amennyiben az éves adó összege 5 millió Ft alatti, negyedéves előleg, 5 millió Ft feletti éves adó felett havi adóelőleg fizetésére kötelezett az adózó.
Amennyiben az éves adó várható összege kevesebb, mint az előleg, mérséklési kérelem nyújtható be a NAV felé, amelynek határideje legkésőbb a mérsékeltetni kért adóelőleg esedékessége.
Kamarai tagdíj
Ahogy azt a legtöbb cégvezető jól tudja, a kamarai regisztráció mellett éves kamarai hozzájárulást is fizetni kell minden gazdálkodó szervezetnek. Ennek határideje minden év március 31-e.
Cégautóadó
Ha a vállalkozás tulajdonában van a céges autó, akkor a személygépjármű után negyedéves gyakorisággal, tehát a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell megfizetni az adót. Fontos, hogy lízingelt autó esetén az autó nem adóköteles, ha az után költséget nem számol el a cég.
A cégautó adó nem keveredő össze a gépjármű adóval, melyet mind a magánszemélyek, mind pedig a vállalatok kötelesek megfizetni, 2024-től a NAV-nak, egy összegben (vagy részletfizetési kérelem esetén 5 havi pótlékmentes részletben) április 15-ig.
Mi történik a határidők elmulasztása esetén?
A különböző határidők elmulasztásának szankciói az adott területtől függően változhatnak, a késedelmi kamattól egészen a súlyos bírságokig, és egyéb büntetési formákig.
A munkavállaló bejelentésének elmulasztása például súlyos pénzbírságosot vonhat maga után, melynek kiszabható mértéke 2024 nyarán meg is duplázódott egy kormányrendelet értelmében.
Emellett A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján rendszeresen közzéteszi azoknak a foglalkoztatóknak a nevét, székhelyét, lakcímét, adószámát – természetes személyeknél az adóazonosító jelet –, amelyeknél a végleges és végrehajtható közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította, hogy nem jelentették be az alkalmazottjuk munkaviszonyát.
A beszámoló esetén, ha nem történik meg a közzététel május 31-ig, a NAV néhány hónapon belül felszólító levelet küld a Társaság elektronikus tárhelyére 30 napos pótlási idővel. Ha ez után sem megy be a beszámoló, újabb 30 napos határidő következik, de itt már egy több százezer forintos bírsággal kell számolniuk a cégeknek. Ha a vállalat továbbra sem lép, a NAV törli a vállalkozás adószámát, és amennyiben erre sem reagál, kezdeményezi a kényszertörlést.
A járulékok és egyéb adók késedelmes befizetése jobb esetben „csak” késedelmi pótlékkal jár, de alapvetően a késedelmes adókötelezettség (adatbejelentés, adóbevallás stb.) mulasztási bírságot von maga után. Természetesen, a be nem fizetett összeg függvényében hamar lehet akár végrehajtási ügy is az adófizetési kötelezettség elmulasztásából.
Emellett sok olyan esetben, amikor a NAV részletfizetési engedményt ad, amennyiben ennek fizetési ütemezés bármely határidejét nem tartja be az adózó, a NAV egy összegben és a kamatokkal korrigálva hajtja be az eredeti összeget. Érdemes tehát a határidőkre kiemelten figyelni.
Hogyan időzítsünk egyéb fontos üzleti döntéseket?
A szigorúan dátumhoz kötött határidők után evezzük egy kicsit rugalmasabb vizekre. Egy cégvezetőnek ugyanis nem csupán az adózási és egyéb fizetési határidőket kell betartania, de a cég működése szempontjából fontos döntéseket is érdemes a megfelelő időben vagy időszakban meghoznia.
Az egyik ilyen, sok céget érintő kérdés a könyvvizsgáláshoz kapcsolódóan a könyvvizsgáló kinevezése. Bár ez nem kötött semmilye konkrét határidőhöz, mégis érdemes itt is néhány szempontot figyelembe venni.
A gazdasági társaságok a könyvvizsgálót határozott időre, de legfeljebb öt esztendőre választhatják, illetve jelölhetik ki. A törvény nem tiltja, hogy ugyanazt a személyt a határozott idő letelte után újra kijelöljék, így minden esetben érdemes figyelni arra, hogy meddig tart a könyvvizsgáló kinevezése, és amennyiben az adott évben lejár, még időben, lehetőség szerint még a folyó évben gondoskodni érdemes az újbóli kinevezésről, vagy a váltásról. A kinevezett könyvvizsgáló általában január és május között végzi el a feladatát, amikor a cég beszámolója is elkészül. A könyvvizsgálatról bővebben ebben a cikkünkben olvashat.
Egy másik fontos terület, a könyvelő megbízása, akár új könyvelőről, akár könyvelőváltásról van szó. Az új könyvelő megbízása általában kötött, hiszen egy vállalkozás elindítása után az esetek többségében egyből szükséges a könyvelő, még az üzleti tevékenység megkezdése előtt.
Amennyiben valaki könyvelőváltáson gondolkozik, az év vége lehet a legmegfelelőbb időpont, mivel ebben az időszakban a legideálisabb a számviteli feladatok átvétele, illetve könnyebb az adminisztráció is ilyenkor, valamint ebben az esetben az új év teljes tervezése is már az új partnerrel lehetséges. Egy korábbi cikkünkben tételesen megvizsgáltuk azokat az érveket, amelyek az év végi könyvelőváltás előnyeit taglalják. Ezt a cikket itt érheti el.
Látható, hogy egy magyar vállalkozónak, cégvezetőnek számtalan határidőre kell tekintettel lennie, főleg, hogy hazánkban az adóhatóság a határidőket rendkívül szigorúan veszi.
Éppen ezért, érdemes adónaptárban is vezeti a releváns dátumokat, és a könyvelővel is olyan módon összehangolni a munkát, hogy az adózási határidők az ő részükről is tarthatóak legyenek probléma nélkül.