Az Európai Unió az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb áfareformját fogadta el idén tavasszal, amely alapjaiban formálja át az áfa-kezelést a jövőben. A ViDA csomag célja, hogy egyszerre tegye átláthatóbbá a határon átnyúló ügyleteket, szorítsa vissza az adóelkerülést és csökkentse a vállalkozások adminisztrációs terheit. Bár a teljes bevezetés több lépcsőben, 2035-ig zajlik majd, a felkészülést már most érdemes megkezdeni, mivel a változások a könyvelést, az informatikai rendszereket és az adózási folyamatokat egyaránt érintik. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a ViDA csomgaról.
Mi az a ViDA csomag?
A ViDA – teljes nevén „VAT in the Digital Age” – az Európai Unió Tanácsa által 2025. március 11-én elfogadott áfareform, amely célzottan a digitális gazdaság kihívásaira reagál. Az online kereskedelem, a platformgazdaság és a határon átnyúló ügyletek robbanásszerű növekedése miatt a jelenlegi áfa-keretrendszer számos helyen elavulttá vált.
Az adóhatóságok nehezen követik a tranzakciókat, ami jelentős adóbevétel-kiesést okoz, miközben a cégek számára a többszörös regisztráció és jelentési kötelezettség komoly adminisztratív terhet jelent.
A ViDA célja ezért kettős. Egyrészt egységesíteni és digitalizálni hivatott az áfával kapcsolatos folyamatokat, másrészt átláthatóbbá kívánja tenni a tagállamok közötti információáramlást. A csomag három pillér mentén valósul meg, amelyek együtt modernizálják az áfa-kezelést és a jelentéstételt, vizsgáljuk meg ezeket most röviden.
A ViDA három pillére
A reform első pillére az e-számlázás és a digitális adatszolgáltatás uniós szintű egységesítése. A tagállamok 2025 tavaszától már bevezethették a kötelező e-számlázást a belföldi B2B ügyleteknél (bizonyos feltételekkel).
A teljes harmonizáció várhatóan 2030. július 1-jétől lép majd életbe, ekkortól minden uniós határon átnyúló B2B ügylet esetében a vevő beleegyezése nélkül, az EN 16931 szabványnak megfelelő e-számlát kell kiállítani. Ugyanezen a napon válik kötelezővé a digitális adatszolgáltatás is, amit mind az eladói, mind a vevői oldalon teljesíteni kell majd, a tagállamok csak kivételes esetekben adhatnak felmentést a vevői adatszolgáltatás alól. A tagállami belföldi rendszerek teljes harmonizációjának végső határideje 2035. január 1.
Az egységesítés lehetővé teszi majd a tagállamok közötti valós idejű adatcserét és jelentősen növeli a csalások megelőzésének hatékonyságát.
A második pillér a platformgazdaság adóztatására koncentrál. 2028 nyarától kötelezően bevezetésre kerül a vélelmezett értékesítői modell, amely szerint a rövid távú szálláshely- és személyszállítás-közvetítő platformok bizonyos esetekben maguk válnak áfaalannyá és nekik kell az áfafizetési kötelezettséget teljesíteniük. (Ez a szabály olyan esetekre vonatkozik, amikor a tényleges szolgáltató nem áfaalany vagy nem számol el áfát) Az intézkedés célja, hogy megszüntesse az áfakiesést ebben a szektorban.
Bár a tagállamoknak még több évük van a kötelező bevezetésig,a várakozások szerint sok ország – köztük Magyarország – előbb élhet majd ezzel a lehetőséggel. Fontos, hogy a platformok adminisztratív kötelezettségei bővülni fognak, például kötelesek lesznek ellenőrizni a szolgáltatók áfa-státuszát, és nyilatkoztatni őket, ha azok maguk számolnak el áfát.
A harmadik pillér az áfaregisztráció egyszerűsítését és az OSS (One Stop Shop) rendszer kiterjesztését célozza. 2027. január 1-jétől az OSS már az energiaellátási ügyletekre is kiterjed, 2028. július 1-jétől pedig a saját árumozgásokra, az e-kereskedelmi értékesítésekre és a fel- és összeszerelési ügyletekre is alkalmazható lesz. Ezzel egyidejűleg kivezetik a vevői készlet egyszerűsítési szabályait.
Jelentős változás az is, hogy ettől az időponttól kezdve a fordított adózás kötelezővé válik olyan B2B ügyletekben, ahol a szolgáltató nem letelepedett, de a vevő rendelkezik érvényes héa-azonosító számmal. Ez egyszerűbbé teszi a tranzakciókat és csökkenti a külföldi áfaregisztrációk szükségességét, de a vállalkozásoknak gondosan meg kell vizsgálniuk, mely ügyleteikre vonatkozik majd ez a változás. A teljes harmonizáció 2035-re várható.
Mit jelent mindez a magyar vállalkozásoknak?
Magyarország előnyös helyzetből indul, hiszen a NAV online számlaadat-szolgáltatása évek óta működik, és a vállalkozások jelentős része már rendelkezik digitális számlázási gyakorlattal. Ugyanakkor a ViDA által előírt uniós e-számlaformátumra való átállás és a teljesen harmonizált digitális adatszolgáltatás bevezetése komoly informatikai és adminisztratív feladatot jelent.
A belföldi rendszereknek kompatibilissé kell válniuk az EN 16931 szabvánnyal, és biztosítani kell a hosszú távú e-archiválási követelmények teljesítését. Az OSS bővítésével a magyar cégek egyszerűbben jelenthetik a határon átnyúló B2C és saját árumozgási ügyleteiket, de ez új folyamatokat és döntéseket igényel, például a meglévő áfaregisztrációk fenntartásáról vagy megszüntetéséről.
A platformszolgáltatásokban érintett vállalkozásoknak különösen figyelniük kell arra, hogy 2028-tól a közvetítő platformok lesznek felelősek az áfafizetésért, ami hatással lehet az árképzésre és a szerződéses feltételekre is.
A sikeres átállás kulcsa a proaktív és tudatos felkészülés. A cégeknek elsőként érdemes felülvizsgálniuk számlázási és ERP rendszereiket, és biztosítani, hogy azok képesek legyenek az EN 16931 szerinti e-számlák előállítására és továbbítására.
Azoknál a vállalatoknál, amelyek SAP S/4HANA átállást vagy más ERP-fejlesztést terveznek, kiemelten fontos, hogy a ViDA követelményeit már a projekt tervezési fázisában figyelembe vegyék, hogy ne kelljen később költséges újrafejlesztést végezni.
Az ellátási láncok felülvizsgálata is fontos lehet a jövőben, hogy kiderüljön, mely ügyletekre vonatkozik majd a kötelező OSS vagy a fordított adózás, és hogyan érdemes ezekre szerződéses és adminisztratív oldalról felkészülni.
Végül érdemes egy valóban felkészült adótanácsadói és könyvelői partnerrel együttműködni, hogy elkerülhetők legyenek a későbbi bírságok és működési fennakadások. A VRG teljesen készen áll ezekre a feladatokra, keressen minket bátran, ha a jövőben már olyan (digitális szolgáltatást nyújtó) könyvelővel dolgozna, akinél a ViDA megfelelés éppen úgy alap, mint a lehető legkényelmesebb és leghatékonyabb 100%-ban digitális könyvelés.