Egy magyar vállalkozás néhány kattintással előfizethet egy külföldi szoftverre, elindíthat egy online hirdetést vagy rendelhet felhőalapú szolgáltatást. A számlán gyakran nincs áfa, a díjat automatikusan levonják a bankkártyáról, és a bizonylat csak a szolgáltató felületéről tölthető le. Ettől a beszerzés még nem válik egyszerű banki költséggé: áfafizetés, bevallás és számviteli elszámolás is kapcsolódhat hozzá.
A legfontosabb kérdés, hogy pontosan ki számlázott, milyen szolgáltatást vett igénybe a cég, hol van az ügylet áfa szerinti teljesítési helye, és jogosult-e a vállalkozás levonni az általa megállapított adót. Ezt célszerű már a szolgáltatói fiók létrehozásakor tisztázni. Egy magánszemély nevére beállított előfizetés vagy egy rosszul kezelt közösségi adószám utólag sokkal több egyeztetést okoz, mint amennyi időt az első ellenőrzés igényel.
Először a szolgáltatót és a vásárlás jellegét azonosítsa
Az, hogy egy felület magyar nyelvű, forintban terheli a kártyát vagy ismert nemzetközi márkanév alatt működik, még nem árulja el, melyik társaság a szerződéses szolgáltató. Ezt a számlán, az előfizetés feltételeiben és a szolgáltatói fiókban szereplő adatokból lehet megállapítani. Ugyanannak a platformnak az egyes termékeit akár eltérő jogi személyek is számlázhatják; ezért az előző havi beállításokat sem érdemes automatikusan átvenni.
Azt is el kell dönteni, valóban szolgáltatásról van-e szó. A havi szoftverhasználat, a hirdetéskezelési díj vagy a felhőben tárolt adatokhoz biztosított hozzáférés rendszerint szolgáltatásként vizsgálandó. Egy fizikai eszközzel együtt értékesített program, a tartósan megszerzett felhasználási jog vagy a több elemből álló szerződés viszont más számviteli kérdéseket vethet fel. A számla megnevezése önmagában nem dönti el az ügylet gazdasági tartalmát.
A megrendelő adatai legalább ilyen fontosak. Ha a beszerzés a cég működését szolgálja, a számlán a vállalkozás neve és megfelelő adószáma szerepeljen, és a platformon üzleti vásárlóként állítsák be a profilt. A munkatárs magánfiókjában létrehozott, saját nevére számlázott előfizetésnél nem elegendő bizonyíték az, hogy végül a cég bankkártyáját terhelték meg. Ilyenkor a szerződő fél, az üzleti cél és az elszámolhatóság külön tisztázást igényel.
Miért a magyar cég állapítja meg az áfát?
A vállalkozások közötti szolgáltatásoknál az Áfa tv. 37. §-ának főszabálya szerint a teljesítési hely a megrendelő gazdasági célú letelepedéséhez igazodik. Ha egy magyar cég ennek a főszabálynak megfelelő szolgáltatást vesz igénybe egy Magyarországon nem letelepedett külföldi adóalanytól, a teljesítési hely rendszerint Magyarország. A magyar áfát ilyenkor az Áfa tv. 140. §-a alapján jellemzően a belföldi igénybevevő állapítja meg és vallja be, nem a külföldi szolgáltató hárítja át a számlán.
A külföldi számla áfa nélküli végösszegéből ezért nem következik, hogy az ügylet adómentes. Egy 100 eurós, főszabály alá tartozó üzleti szoftver-előfizetésnél a megfelelő forintérték után főszabály szerint 27 százalékos magyar fizetendő áfa merülhet fel. Ha a céget ugyanebben az ügyletben teljes levonási jog illeti meg, a szabályosan megállapított adó levonható oldalon is szerepelhet. Levonási jog hiányában vagy részleges levonási jog esetén viszont az adó tényleges költséggé válhat.
A teljesítési helyet nem szabad minden külföldi számlára ugyanúgy meghatározni. Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnál, rendezvénybelépőnél vagy más speciális szolgáltatásnál külön szabály érvényesülhet. A NAV közösségi ügyletekről szóló 2026-os tájékoztatója is a szolgáltatás fajtájából és a vevő adóalanyi minőségéből indul ki. A „digitális” jelző vagy a számlán olvasható „reverse charge” szöveg hasznos támpont, de nem helyettesíti az ügylet minősítését.
Uniós vagy unión kívüli szolgáltató: mi változik?
Ha a szolgáltató másik uniós tagállamban letelepedett adóalany, a főszabály szerint igénybe vett szolgáltatáshoz a magyar vállalkozásnak már a kereskedelmi kapcsolat előtt közösségi adószámra van szüksége. Ezt a szolgáltatói fiókban helyesen kell megadni, és érdemes ellenőrizni a partner számláján szereplő adatokat is. A közösségi adószám nem puszta számlázási kényelmi beállítás: a kapcsolódó áfa- és összesítőnyilatkozat-kötelezettséghez is kötődik.
A külföldi szereplőkkel kapcsolatos tipikus adózási hibákról korábban külön is írtunk. Az uniós szolgáltatás után megállapított adó az áfabevallásba kerül, és a főszabály alá tartozó, adófizetési kötelezettséget keletkeztető igénybevételt az A60 összesítő nyilatkozat megfelelő lapján is szerepeltetni kell. Az A60 az uniós partner adataival készül; nem helyettesíti az áfabevallást. A konkrét időszakot, az előleg vagy a folyamatos teljesítés kezelését és a bevallási gyakoriságot a számlák és a szerződés alapján kell meghatározni.
Ha a szolgáltató az Európai Unión kívül telepedett le, a magyarországi teljesítésű, főszabály alá eső szolgáltatásnál ugyancsak felmerülhet a magyar igénybevevő áfafizetése. A harmadik országbeli szolgáltatás azonban önmagában nem A60-as közösségi ügylet. Éppen ezért hibás az az egyszerű szabály, hogy minden külföldi szoftverszámlát ugyanazon a bevallási helyen kell feltüntetni. Először a tényleges számlakibocsátót és az ügyletet kell azonosítani.
Ha a platform külföldi áfát vagy magyar áfát tüntet fel a számlán, a könyvelővel külön ellenőriztesse, helyes-e ez a kezelés. Hibásan felszámított külföldi adót nem lehet magyar előzetesen felszámított áfaként levonni, és az ilyen számla nem oldja meg automatikusan a magyar oldali kötelezettséget. A javítást elsőként a szolgáltatónál érdemes kezdeményezni, majd az ügyletet a javított bizonylat és a tényleges teljesítés alapján kell rendezni.
Az alanyi adómentes cégnek is lehet áfafizetési kötelezettsége
Az alanyi adómentesség elsősorban a cég saját, ebben a minőségében végzett értékesítéseire vonatkozó szabály. Ha a vállalkozás külföldi adóalanytól olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelynek teljesítési helye Magyarország, a NAV 2026-os tájékoztatója szerint e beszerzésnél nem járhat el alanyi adómentes minőségében. A külföldi szolgáltató helyett meg kell állapítania és meg kell fizetnie a magyar áfát, az adót pedig az alanyi mentes tevékenységhez kapcsolódó beszerzés után nem vonhatja le.
Uniós, a főszabály szerinti szolgáltatásnál az alanyi adómentes adóalanynak is az első ilyen ügylet előtt kell közösségi adószámot kérnie. A szolgáltatásoknál nincs olyan 10 000 eurós könnyítés, amely az egyes közösségi termékbeszerzésekre vonatkozó speciális értékhatárral összekeverhető. A NAV különleges adózói körre vonatkozó füzete az ilyen szolgáltatás áfájának bevallását és az érintett közösségi ügyletek A60-as adatszolgáltatását is részletezi.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy olcsónak tűnő online hirdetési keret vagy éves szoftver-előfizetés alanyi mentes cégnél a külföldi számla nettó összegén felül magyar áfaköltséggel járhat. A költségkeretet ezért az adóteherrel együtt célszerű megtervezni. Ha a beszerzés több tevékenységet szolgál, vagy a cégnek eltérő jogállású ügyletei vannak, az adólevonási kérdés külön vizsgálatot kíván.
Mit kell átadni a könyvelőnek a banki terhelésen kívül?
A bankszámlakivonat igazolja a pénzmozgást, de rendszerint nem tartalmazza a szolgáltatás pontos megnevezését, a szerződő felet, a teljesítési időszakot és a számlakibocsátó adóadatait. A cég minden havi vagy éves díjról töltse le a számlát, őrizze meg a jóváíró és módosító bizonylatokat, valamint szükség esetén a megrendelés vagy előfizetés feltételeit. A korábbi, éves zárásról szóló írásunkban is hangsúlyoztuk: a könyvelés alapja a bizonylat, nem az, hogy egy összeg megjelenik a bankban.
A külföldi üzleti utak költségeinél is visszatérő kérdés, hogy a banki terhelés mellett megvan-e az elszámoláshoz szükséges külföldi bizonylat. Az automatikus terhelések miatt külön figyelmet érdemelnek a kis összegű, de ismétlődő előfizetések. Lehet, hogy a marketinges indította a hirdetést, az informatikus vásárolta a tárhelyet, az ügyvezető pedig egy próbaidőszakot hosszabbított meg saját kártyájával. Ha a számlák több e-mail-címre érkeznek, a könyvelő nem látja a teljes beszerzési állományt. Egy közös, havonta egyeztetett előfizetési nyilvántartásban szerepeljen a szolgáltató, a számlázó jogi személy, a díj, a pénznem, a felhasználó, a megújulás és a számla letöltési helye.
A számla és a szerződés alapján dől el az időszakos elszámolás is. Egy egyéves hozzáférést nem feltétlenül a kártyaterhelés hónapjának teljes költségeként kell kimutatni: a számviteli időbeli elhatárolás a szolgáltatással érintett üzleti évek között oszthatja meg a ráfordítást. Egy tartósan megszerzett szoftverjog vagy fejlesztés pedig adott esetben eszközként vizsgálandó. Az előleg, a visszatérítés és a lemondás szintén módosíthatja a könyvelést és az áfakezelést.
Devizás számlánál az áfaalap forintra átszámítása és a számviteli könyvelési árfolyam nem feltétlenül ugyanazt az időpontot vagy módszert követi. A könyvelőnek a választott és bejelentett áfaárfolyam-szabályt, a számviteli politikát, a teljesítés idejét és a banki rendezést együtt kell figyelembe vennie. Az árfolyamkülönbözetet nem azzal oldjuk meg, hogy a számlát a bankkártyás terhelés forintösszegére írjuk át.
Miért nem elég az eÁFA vagy az online számlaadat?
A NAV adatain alapuló áfabevallási felület hasznos ellenőrzési eszköz, de nem tudja minden külföldi beszállító szerződését, a cég által használt előfizetéseket és az azokhoz kapcsolódó levonási feltételeket önmagában megítélni. Az online hirdetési számla hiánya a hazai online számlaadatok között nem bizonyítja, hogy azt a magyar cégnek nem kell kezelnie. A valóban digitális könyvelésről szóló VRG-cikkünkben is bemutattuk, miért kell a NAV-nál elérhető adatokat a cég saját bizonylataival egyeztetni.
Egy egyszerű havi ellenőrzés sok utólagos javítást előzhet meg: a bankkártyás és átutalásos terheléseket egyeztessék a letöltött számlákkal, a számlák adatait a szolgáltatói fiókokkal, majd külön jelöljék az uniós és a harmadik országbeli ügyleteket. A könyvelő azonosítsa azokat a tételeket, amelyeknél önadózással fizetendő áfa és esetleg A60-as adatszolgáltatás szükséges. Ha a NAV adategyeztetésre hívja a céget, az ilyen visszakereshető nyilvántartás a válaszadást is gyorsítja.
A jó beállítás az első számla előtt kezdődik
Mielőtt a cég új hirdetési vagy szoftveres fiókot nyit, ellenőrizze a szerződő és számlázó vállalkozást, a cég nevének és adószámának megadását, a várható számlázási időszakot és a hozzáférést a számlákhoz. Az uniós szolgáltatónál legyen rendben a közösségi adószám; az alanyi adómentes cég pedig még a megrendelés előtt számoljon a le nem vonható magyar áfával. Az egyes beszerzések helyes kezelését a cég konkrét áfastátuszához és üzleti céljához kell igazítani.
Ha a vállalkozás több platformon vásárol hirdetést, szoftvert vagy más digitális szolgáltatást, érdemes az előfizetések és a könyvelés folyamatát együtt átnézni. A könyvelőválasztás szempontjairól szóló cikkünkben is ezért kérjük a cégeket, hogy a külföldi és devizás ügyletek kezelésére külön kérdezzenek rá. A VRG könyvelési és adótanácsadási csapata segít feltárni a hiányzó bizonylatokat, rendezni a bevallási feladatokat, és kialakítani egy olyan havi egyeztetést, amelynél a következő automatikus kártyaterhelés már nem ér meglepetésként. Vegye fel velünk a kapcsolatot.

